A regeneratív mezőgazdaság megoldást kínál a klímaváltozásra is
Két év kihagyás után újra megrendezték a hazai mezőgazdaság legnagyobb seregszemléjének tartott nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági kiállítást, amely csaknem fél évszázada (idén zajlott a 47. alkalommal) próbál meg átfogó képet adni a szlovákiai mezőgazdaság állapotáról és az ágazat fejlődésében érvényesülő trendekről. Az idei rendezvényen több mint 400 kiállító mutatkozott be, a látogatók a növénytermesztési, állattenyésztési, élelmiszeripari cégek és mezőgazdasági gépek kiállítói valamint a minisztérium és az ágazati szakintézmények pavilonjai mellett a kiállítás társrendezvényeként ötévente megszervezett vadászati kiállítás keretében a környezet- és természetvédelem témaköreivel is részletesebben megismerkedhettek. Az állattartók számára a gazdasági haszonállatok élő bemutatói sem maradtak ki a programból. A szakmai rendezvényen több, az ágazat sorsát és fejlődési lehetőségeit érintő szakmai beszélgetés és az új technológiákat, eljárásokat bemutató konferencia is zajlott.
Az előző főleg évtizedek hagyományaihoz képest kétségtelenül szerényebb volumenben zajló idei felújított seregszemlén, amelyen – mind a gépek, mind pedig a gazdasági állatok tekintetében kevesebb bemutatkozó ellenére – az érdeklődők a felvonultatott kínálatban mégis találkozhattak számukra érdekes, figyelemre méltó gépi berendezéssel, technológiai eljárással. Többek között a környezetkímélő gazdálkodás hívei számára új megoldást kínált a mulcsozóval és közvetlenül a mulcsba vető berendezéssel kialakított gépkapcsolás, a kisebb gazdaságokban hatékonyan működtethető elektromos meghajtású traktor, illetve a hazai erőgépek kínálatát bővítő újabb márkák megjelenése.
A kiállítás hagyományai közt továbbra is fennmaradt a kertészkedők friss termékeinek bemutatója, amely a legszebb hazai zöldségnek és gyümölcsnek ítélt Év termése díjjal jutalmazza a háztáji gazdálkodók ebbéli tevékenységét. Az idei év legszebb gyümölcsének az őszibarackot, legszebb zöldségének pedig egy pusztafödémesi termelő káposztáját választották. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége által szervezett bemutatón a felvonultatott termények mellett az érdeklődők hozzáértő szakemberektől is tanácsot kérhettek egy-egy termesztési probléma kezelésére. Amint azt Ján Tancik, a nyitrai Ecophyta növény-egészségügyi tanácsadással foglalkozó társaság vezetője elmondta, a háztáji gazdálkodók körében is egyre növekszik az érdeklődés az egészséges, környezetkímélő termesztési és növényvédelmi eljárások iránt, hiszen a megtermelt zöldséget és gyümölcsöt elsősorban a saját környezetükben fogyasztják el. A biológiai növényvédelem a permetezésre alapozott kezelési móddal szemben egy komplex rendszer, és több szempont figyelembe vételét követeli meg. Idén például a tetvek elleni védekezés okozott több problémát, amit a természetes ellenségek felszaporításával javasoltunk kezelni. A talajlakó kártevőket bizonyos gombakészítményekkel tarthatjuk féken, a tavaszi fagyok ellen pedig a fák természetes védekezési mechanizmusainak felerősítésével védekezhetünk. Tanácsadói tevékenységük az egyes növényvédelmi problémák kezelésére javasolt megoldások mellett, amelyet helyszíni szemléken is elvégeznek, az ehhez szükséges biológiai alapú készítmények forgalmazásával is foglalkoznak, ezeket az interneten vagy a nyitrai Max bevásárló központban működő kirendeltségükön is megrendelhetik.
A környezetkímélő termesztési módszerek elterjesztésével, népszerűsítésével valamint a biológiai alapú növényvédelmi készítmények hazai forgalmazásával már több mint két évtizede foglalkozik a fűri Biotomal cég is. Tamasek Zoltán ugyanitt a téma időszerűségét hangsúlyozva elmondta, hogy a különböző készítmények mellett az egyszerű és hatásos berendezések is sikerrel alkalmazhatók a környezet károsítása nélkül a termés védelme érdekében. Példaként a Scarybird madárriasztó eszközt említette, amely egy repülni képes ultrakönnyű anyagból készült nagyméretű ragadozó madarat formáz, ami a szőlőültetvények fölött sárkányként reptetve távol tartja a seregélyeket.
A környezetkímélő eljárások alkalmazása iránt ma már a városokban élők is aktív érdeklődést mutatnak. Az ő számukra mutatott be termékeket a zsolna székhelyű Kompostujme polgári társulás, amely a városi környezetben élő, esetenként dísz- vagy haszonnövényeket termesztő gazdálkodóknak a háztartási hulladék hasznos feldolgozásához és felhasználásához kihasználható eszközöket, berendezéseket is forgalmaz. Michal Vavrík a társulás képviselője közülük a háztáji hulladék komposztálására alkalmas készülékre és a dél-szlovákiai gazdálkodók körében ugyan negatív értelemben elhíresült kaliforniai gilisztákra hívta fel a figyelmet, az általuk forgalmazott, postán is megrendelhető giliszták azonban már mennyiségük miatt sem válhatnak egy esetleges piramis-játék eszközévé,ugyanakkor kiváló minőségű komposzttá képesek feldolgozni a konyhai hulladékot.
A klímaváltozás drasztikus következményeinek hatásaira reagálva a szakminisztérium is jelentős szerepet szán a csapadékhiány kezelésének, ennek érdekében főként a lehullott csapadék megtartásának kérdéseit tartja nagyon fontosnak. Erre a témakörre összpontosultak a kiállításon zajlott szakmai konferenciák és ismertetők témakörei is. A mezőgazdaság további fejlődését meghatározó trendek közül pár éve az ún. precíziós gazdálkodás és annak számtalan lehetséges változata immár nálunk is nemcsak a tudományos intézetek és dolgozóik érdeklődésének homlokterében áll, hanem egyre inkább a gyakorlati szakemberek figyelmét is magára vonja. A különféle szakmai bemutatókon ma már egyre gyakrabban látunk műholdas vezérlésű rendkívül pontos munkát végző erőgépeket és berendezéseket, a tápanyagpótlást és a növényvédelmet célzottan és gazdaságosabban végrehajtó drónokat, amelyek adatfelvevő képességét a parcellák termőképességének és a talajok állapotának felmérésére is ki tudnak használni. A precíziós technológiák által nyújtott célirányos és ezáltal hatékonyabb, illetve gazdaságosabb eljárások napjainkban még inkább felértékelődnek, lévén a világot gyakorlatilag teljes egészében sújtó energiaválság következményeinek és árdrágító hatásainak köszönhetően. Ezek az eljárások immár szerves részét képezik az unió által szorgalmazott és támogatott környezetkímélő ökológiai termelési módszereknek, amelyek szélesebb körű elterjedését egyre több ágazaton kívül működő gazdasági és polgári társulás, kifejezetten e célok érdekében létrehozott szakmai vállalkozás is segíti. Szlovákiai tevékenységük részleteivel és az itteni gazdálkodók számára összeállított kínálatukkal az idei Agrokomplex látogatói is megismerkedhettek, nemcsak a cégek pavilonjaiban, hanem a kiállítás szakmai programja által szervezett előadások formájában is.
A kiállítás szakmai programjában egyik fontos téma volt az ún. regeneratív mezőgazdaság, az ezt takaró fogalom és gyakorlati tapasztalatok ismertetése bemutatása. Ez a téma annál is inkább időszerű, mivel a klímaváltozás negatív következményeként kialakult aszályos időszakok kezelésére is megoldást kínál a talajok természetes eredeti tulajdonságait visszaállító módszer, ami ez által a vízmegtartó képességet is jelentős mértékben befolyásolja. Szakemberek állítják, hogy a természetes életképességét visszanyert talaj akár 70 %-kal több vizet képes felvenni és megtartani, mint a sűrűn művelt „jól karbantartott” termőterület.
A regeneratív gazdálkodás szlovákiai úttörője/nesztora a Krakovany-i szövetkezet, illetve annak vezetője Róbert Dohál, aki már 10 esztendeje híve és lelkes szószólója a termőtalajok természetes életképességének visszaállítását célzó technológiának, amit a saját gazdaságukban immár gyakorlati szinten is képesek prezentálni. Ebben a gazdaságban egyáltalán nem forgatják, sőt, még nem is hántják a talajt, a termés betakarítása után a szármaradványokat takaró mulcsként a felszínen hagyják és az így mulcsozott talajba vetik a következő terményt. A szakmai ismertetőn is elhangzott „magára hagyott talaj” megtalálja a módját annak, hogy a benne rejlő képességeket, lehetőségeket felújítsa, és a környezet egészébe belesimulva önszabályozó folyamatok eredményeként legyen termőképes.
A regeneratív gazdálkodás és a talaj természetes életképességének alapja a megfelelő szervesanyag-tartalom, illetve a humusz. A megfelelő humusztartalommal rendelkező talaj jóval nagyobb mennyiségben képes a légkörben keringő szén, illetve széndioxid megkötésére, ezzel a klímaváltozás problémáinak kezelésére is megoldást kínál. A biosekvestráció koncepciója alapján a regeneratív állapotban levő talaj hektáronként évente 4 tonna széndioxidot képes megkötni, ezt továbbgondolva, ha a Földön mindenütt ilyen állapotban levő talaj lenne, több CO2-t tudna lekötni, mint amit az emberiség jelenleg kitermel, és ami a legnagyobb problémákat okozza. A regeneratív gazdálkodási módszer népszerűsítését és terjesztését vállalta a csehországi Carboneg társulás, amely a szlovákiai termelők számára is érdekes ajánlattal állt elő. Amint azt Balázs Péter, a cég képviselője elmondta, a téma iránt érdeklődő gazdálkodók számára anyagi ösztönzést nyújtanak, ha áttérnek erre a gazdálkodási formára, és az évenkénti mérési eredmények igazolják, hogy a talajuk a korábbihoz képest jóval nagyobb mennyiségű szenet kötött meg. Ez a projekt a talajok természetes életképességének visszaállítását célozza, amelynek keretében javul a szerves anyag tartalma, szerkezete, vízmegtartó képessége, csökken az erózió, egyúttal gazdasági hozadéka, költségtakarékos.
Kép és szöveg: szilvássy