Új hibridek a változó környezeti feltételekhez igazodó tulajdonságokkal

A járványhelyzet miatt online formában került megrendezésre a KWS vetőmag-nemesítő és –forgalmazó cég hagyományos idényzáró szakmai konferenciája, amelyen az előző termesztési idényt elemezték, illetve a következő szezonra szánt új hibrideket és a velük kapcsolatos termesztéstechnológiai újdonságokat is bemutatták.

Változatos, esetenként rapszodikus környezeti feltételek között termesztették az elmúlt idényben Szlovákiában is a kukoricát, kezdte idényértékelő beszámolóját Matúš Javor, a KWS termékmenedzsere, amelyben az időjárási viszonyok, főleg a csapadékviszonyok és a hőmérsékleti különbségek szerepét  elemezve elmondta, hogy a helyenkénti nagy eltérések ellenére összességében az átlagostól valamivel gyengébb feltételek között is átlagosnak mondható évet zártak. Ehhez a KWS hibridek is hozzájárultak, lévén, hogy több évtizedes nemesítési tapasztalatokra kiépített bázisukból a gazdák mindig tudtak az adott környezeti feltételeknek és igényeknek megfelelő hibridet kiválasztani. A KWS fennállása óta saját nemesítésű hibrideket forgalmaz, jelenleg is 17 nemesítési program keretében szelektálja többek között a tengermenti és a szárazföldi (kontinentális) feltételek közé nemesített hibrideket.

KWS-Matúš Javor

A vetőmagok forgalmazása mellett a cég szakmai tanácsadó rendszere is segíti a gazdálkodók megfelelő információkkal való ellátását és munkáját. Agroservis szolgáltatások keretében többek között évek óta rendszeresen elvégzik a kukorica szemek mikotoxin-tartalmának elemzését az egyes hibridekben, s ennek alapján tudják egy-egy térség feltételei számára összeállítani a kínálatot. Tavaly ez a betegség nem károsította számottevően az állományokat, szemben például a 2014-es idénnyel, amikor kifejezetten magas fertőzöttségi értékeket mértek. Szolgáltatásaik közé tartozik a silókukorica hibridek minőségi paramétereinek mérése, többek között a szárazanyag-tartalom és az energia-érték, amelyeket saját programjukban egyetlen viszonyszámmal (EPM), az adott hibrid energetikai tejtermelési potenciál-jával fejeznek ki. Ugyancsak nyilvántartják és elemzik a kukorica állományok növényápolási kezelésével kapcsolatos tényezőket, a kezelések időpontjait, ezek hatását a növényállomány fejlődésére. A hatékony termesztés további tényezője az ajánlott állománysűrűség, ezt szintén az egyes hibridek vizsgálati eredményei alapján állítják össze.

A következő szezonra ajánlott szolgáltatásaik közül kiemelte az INITIO néven elindított vetőmagcsávázási programot, amelynek keretében a kukorica hibridek vetőmagjaira a hagyományos fungicides kezelés mellett cinket, magnéziumot, huminsavat és a foszforfelvételt támogató stimuláló szert is felvisznek annak érdekében, hogy a hatékony és erőteljes kezdeti fejlődéshez minél optimálisabb feltételeket biztosítsanak a mag környezetében. Sőt, ezt külön megrendelésre az INITIO + program keretében további készítménnyel, egy rovarölő szerrel is kiegészítik. A kukorica hibridek hozamképességi vizsgálatainak többéves eredményeit foglalták össze a Plus4Grain és a Climacontrol3 minősítéssel ellátott hibridekben. Ezek a minősítések az adott hibrid termesztési környezeti feltételekre való reagálását mutatják a hozamstabilitás szempontjából. A Plus4Grain azokat a hibrideket jelöli, amelyek a kedvező helyi környezeti adottságokra az átlagosnál magasabb hozamokkal reagálnak, a Climacontrol3 viszont a gyengébb termőhelyi adottságok és kedvezőtlenebb környezeti feltételek között is az itt átlagosnak mondható hozamoktól magasabb termést képesek produkálni, vagyis jelentősen növelik a termésbiztonságot.

Az elkövetkező új szezonra új hibrideket is kínál a cég. Többek között a KWS Hypolito (FAO 360)  középkorai érésidejű, erőteljes és gyors korai növekedésű hibridet, amely a szemkitöltés időszakában szinkronizált virágzásának köszönhetően stabilan magas hozamokat ad, amit a szemek ezermagtömegének magas szintje és stabilitása  is alátámaszt. A szántóföldi  kísérletekben hozamai 108 %-os eredményt mutattak a kontrollhoz képest. A KWS Almanzo (FAO 390) középkései ClimaControl3 minősítésű hibrid, eredményességét igazolja, hogy a szántóföldi kísérletekben a 2. év után már nyilvántartásba vették, 12 tonnás hozamképességével a KWS Kashmir nagyon jó kiegészítő partnere lehet. 2020-ban éréscsoportjában a KWS legeredményesebb hibridje lett. A KWS Inteligens (FAO 400) Plus4Grain minősítéssel került a köztermesztésbe, vagyis elsősorban a kedvezőbb termesztési feltételekkel rendelkező kukorica- és répatermesztő körzetekbe ajánlott. Középkései érésidejű, hozamképességét elsősorban az intenzívebb termesztési feltételek között tudja kamatoztatni. 2020-ban Szlovákiában a kései hibrideket is megelőzve lett a KWS legeredményesebb hibridje, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét, 2019-ben éréscsoportjában a KWS legeredményesebb hibridjeként rangsorolták. A Correcto (FAO 460) ClimaControl3 újdonság, a szemes hibridek kategóriájában a legkésőbbi hibridek közé tartozik, egyben a legnagyobb hozampotenciállal is rendelkezik.  A kedvezőtlenebb feltételek közötti hozambiztonságának a térségünkben uralkodó száraz és meleg időjárási feltételek között nő meg a jelentősége, ugyanis még a melegebb és szárazabb időjárási viszonyok közötti stressz ellenére is az átlagosnál magasabb hozamokat biztosít. A silóhibridek között  újdonság a Toskano (FAO 420), mely érésideje alapján jól kitöltheti a Balasco és a Kathedralis közötti betakarítási időszakot. Zöld száron érő, nagyon jó tejtermelési potenciállal rendelkező hibridről van szó.

A beszámolóból megtudhattuk, hogy a www.kws.sk/mykws webcímen digitális formában hasznos gyakorlati tanácsokkal és információkkal szolgál a termelőknek a saját maguk által létrehozott kontójuk alkalmazása révén. Ebből többek között szatelites térképek alapján áttekintést kaphatnak a parcelláik vitalitásáról, ehhez megjegyzéseket, kiegészítőket fűzhetnek, ezen felül meteorológiai előrejelzés, tájékoztató az átlagos hőmérsékleti adatokról és a hőösszegről, a talaj hőmérsékletéről is rendelkezésre áll, valamint a kukorica számítási költségeinek és a vetőmag mennyiségének kiszámításához is segítséget kapnak, egyúttal a piaci árak alakulását is nyomon követhetik.

Napjainkban, mikor a műtrágyaárak soha nem látott magasságokba emelkedtek, a termelőknek bizony komoly fejtörést okoz, hogy az így megnövekedett költségeket milyen formában tudják úgy kigazdálkodni, illetve mérsékelni, hogy ez ne okozzon radikális termés- és bevételcsökkenést. Ezt a problémakört elemezte előadásában Peter Kováčik professzor, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára, aki a bevezetőben a lényegre térve szemléletes grafikonban ábrázolta a hazai műtrágyaárak alakulását 1989-től napjainkig. Ebből látható volt, hogy míg a műtrágyák árai az elmúlt évtizedekben arányosan és fokozatosan emelkedtek, az idei esztendőben hatalmas ugrás történt, a tavaszi árakhoz képest ősszel már csaknem háromszoros árat kellett fizetni egy tonna nitrogént tartalmazó műtrágyáért. Ez az emelkedés alapvetően befolyásolhatja a jövő évi gazdálkodási terveket, annál is inkább, mert a nitrogénnek a növényállományok terméshozamában kulcsfontosságú szerepe van. A hozzáférhető adatok szerint a szántóföldi növénytermesztésben ez a hatás átlagosan 20-30 %-os, de például a kukoricában a termőhelyi viszonyoktól függően elérheti akár a 60 %-ot is. Egyértelmű tehát, hogy a növényállományok elfogadható fejlődéséhez legalább egy minimális mennyiségű nitrogén-adag szükséges. A szakember véleménye szerint ez a határ a hektáronkénti  40-50 kg nitrogén mennyiségnél húzható meg. A jelenlegi árviszonyok ismeretében azt ajánlotta a gazdálkodóknak, hogy ha nincs elegendő forrásuk az ajánlott teljes műtrágya adagok beszerzéséhez, legalább 40 kgN/ha nitrogént juttassanak ki az állományokba.  A hangsúly az NPK tartalmú trágyákban elsősorban a nitrogénre kerüljön, a szakértők tapasztalatai és a vizsgálatok eredményei szerint ugyanis az egyes növényfajták érzékenysége, főleg a nitrogénnel szemben mutatkozik meg a legjobban. A foszfor és a kálium, bár fontos alapelemek, hiányukat kevésbé érzékelik, lévén, hogy a talajban még mindig vannak belőlük készletek. Az egyes növényfajok érzékenysége az NPK-műtrágyákra különböző: a kalászos gabonafélék és a repce például érzékenyebbek a nitrogénhiányra, mint a P és K alacsonyabb szintjére, ugyanakkor a kukorica érzékenyebben reagál a kálium hiányára, mint a foszforéra. A vizsgálatok eredményei szerint a K és P hiánya jóval kisebb hozamcsökkenést okozott, mint a nitrogén hiánya, ugyanakkor a nitrogén a másik két tápelem jobb feltáródását is támogatja.

Peter Kováčik az esetleges nitrogénhiány kezelésére többféle megoldást is felvázolt a termelők számára. A nitrogén hatékonyabb felvétele érdekében olyan talajkezelési megoldásokat javasolt, amelyek pl. a talaj meszezésével, öntözéssel a talajoldatba viszik az ammónium-nitrát kationjait. A nitrogéntartalmú műtrágyák hatékonyabb kihasználása érdekében a teljes felületre kiszórt adagok helyett a sorokba, közvetlenül a gyökerekhez történő trágyázással akár 80 %-os kihasználás-növekedés is elérhető. Ugyancsak kedvező hatást eredményez a talajsűrűség (tömörödöttség) csökkentése, amit elsősorban a szerves anyagok talajba történő bedolgozásával érhetünk el. A nitrogén-felhasználás hatékonyságát a talajlakó baktériumok támogatásával, illetve azok talajba történő telepítésével is segíthetjük. Ezek ugyanis egyrészt képesek lekötni a légköri nitrogént és azt a növények számára felvehetővé teszik, másrészt támogatják a gyökerek fejlődését. Kedvező hatást hoz a talajban zajló mineralizációs folyamatok támogatása is, ezt a talajrészecskék mozgatásával, átlevegőztetésével (gyakorlatilag talajműveléssel), illetve szerves ásványi anyagok bedolgozásával érhetjük el. A talaj tápanyagpótlása az  egyik legfontosabb eleme ennek a folyamatnak, a tápanyagokat különböző formában juttatják el a növényekhez, istállótrágya, trágyalé, komposzt, digesztát (biogázgyártás mellékterméke), illetve kilúgozott komposzt-oldatok formájában, bár ezek nem nitrogént juttatnak ki, hanem stimuláló hatásukkal segítik a növekedést.

KWS Peter Kovácik

A KWS nemcsak a kukorica és a repce, hanem a cukorrépa nemesítésében is érdekelt, az általuk kinemesített fajták vetőmagjai a hozamképességük mellett az állományok egészségi állapotát veszélyeztető károkozók és betegségek elleni védekezés terén is új, innovatív megoldásokat kínálnak.  A cukorrépa állományokat gyakorlatilag az egész világon leginkább fenyegető betegség, a cerkospóra a növény termőterületének 2/3-án okoz fertőzési nyomást, aminek következtében akár 50 %-os terméscsökkenés is bekövetkezhet. A betegség ellen a nemesítők megfelelő ellenálló képességgel rendelkező fajták kinemesítésével és a fertőzéseknek a talajban történő folyamatos körkörös kialakulásának korlátozásával és megszakításával igyekeznek védekezni, tájékoztatott Tomáš Otajovič a cég munkatársa, aki a cerkospórás fertőzések elleni új fajták nemesítésében elért eredményekről tájékoztatta az érdeklődőket. Mint ismeretes, a betegséggel szembeni védekezésben meghatározó szerepe van a gombaölőszeres kezeléseknek, ugyanakkor a hatóanyagokkal szemben kialakuló rezisztencia, illetve a forgalomból való kivonásuk szükségessé tette a védekezési technológia fejlesztését. Eleddig a cukorrépa fajták nemesítésében a cerkospóra elleni ellenálló képesség általában fordított arányban állt az adott növény hozamképességével, vagyis a fajta vagy nagyhozamú volt, de nagyobb kockázata volt a cerkospórás fertőzés fellépésének, vagy pedig ellenálló, de hozamképesség tekintetében alacsonyabb szintet képviselt. Az új CR+ jelzésű fajtáknál ezt a két szemben álló tényezőt sikerült összhangba hozni, amit a dúlóújfalui (Dulov) szántóföldi vizsgálatok eredményei is igazoltak, ahol az OK 050 Viola KWS és a Fiametta KWS fajták terméseredményeik alapján a rangsor első két helyén végeztek. A gombás eredetű cerkospórás fertőzés elleni védekezésbe kifejlesztett CR+ minősítéssel ellátott új nemesítésű cukorrépa fajták jellemzője a fertőzés elleni magasabb fokú ellenálló képesség mellett a magasabb hozamképesség. A fertőzés elleni magasabb szintű védekezési képesség a betegség fellépésének lassításában, a levélfoltosság későbbi kialakulásában, a fertőzési tünetek enyhébb lefolyásában és a szükséges gombaölő szeres kezelések megtakarításában nyilvánul meg. A hozamképesség magasabb szintje a fertőzés állományban való jelenléte ellenére is megmarad, ami egészségesebb állományt, hozamstabilitást és magasabb cukortartalmat is eredményez.

A termelőknek egyelőre a hagyományos fajták egészségének és hozamképességének fenntartása érdekében akár 3-4 fungicides kezelést is alkalmazniuk kell, a cerkospórával szemben rezisztens CR+ jelű cukorrépafajták esetében ehhez már csak 1-2 kezelésre lesz szükség, sőt az 1-szeri kezelés is nagyon jó eredményt mutat. Annak ellenére, hogy nálunk a cerkospórás fertőzési nyomás szintje egyelőre még alacsony (szemben Olaszországgal, ahol már 5-6-szöri permetezés szükséges), a CR+ fajták esetében is be kell tartani a kezelések alapelveit, a megfelelő időpontok kiválasztását, a hatóanyagok váltogatását, a vízmennyiség és a szelepek beállítását valamint a megfelelő hőmérsékletet annak érdekében, hogy az állomány a teljes vegetáció alatt egészséges levélzettel tudjon növekedni a betakarításig. A CR+ fajtákhoz komplett védekezési stratégiát javasolnak. Amint elhangzott a CR+ fajták a Smart technológiák keretében várhatóan 2024-ben kerülhetnek majd a termelőkhöz.

Feldolgozta: szilvássy

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda januári száma

A gazdálkodók és a kertészkedők ebben a téli hónapban elsősorban a következő szezon tervezésével és az ezzel kapcsolatos …