Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Annak ellenére, hogy Szlovákiában nagyon jó, szinte ideális környezeti feltételei vannak a különböző zöldség és gyümölcsfélék termesztésének, ezeknek a szakágazatoknak a sorsa az utóbbi három évtizedben inkább a leépülés útján haladt. A hazai zöldség- és gyümölcstermelés szereplőinek zöme jelentős mértékben visszafogta, vagy teljes egészében felszámolta a speciális növények termesztését, feladva ezzel a korábbi piaci pozícióit is. aminek következtében a hazai fogyasztás igényeit jelentős részben külföldi behozatalból kell kielégíteni. E kedvezőtlen irányú folyamat visszafordítására ugyan történtek különböző próbálkozások, de a hazai zöldség és gyümölcs részaránya az üzletek polcain még mindig kevesebb, mint a fele, esetenként harmada a behozott árukénak. Noha az utóbbi időszakban a fogyasztók körében is egyértelműen érzékelhető a hazai áruk vásárlásának és fogyasztásának propagálása. A helyben termesztett és forgalmazott friss áru fogyasztásának előnyeit ugyanis senki nem vonhatja kétségbe, nem beszélve a félig éretten leszedett, kamionokban több napon át utóérlelt zöldség vagy gyümölcs állagához, ízéhez, beltartalmi értékeihez viszonyított minőségről.
Nem véletlen, hogy ezeket a szempontokat kívánja felerősíteni a hazai szakminisztérium a termelők és a fogyasztók felé irányuló promóciós rendezvényekkel is, amelyeken a hazai termelők pozitív tapasztalatait kívánja megosztani a piaci szereplőkkel. Ennek egyik állomása volt a dénesdi (Dunajsá Luzná) Danubius Fruct gyümölcstermelő- és értékesítő szövetkezet helyi telepén tartott szakmai találkozó, amelyen a hazai gyümölcstermelő gazdaságok képviselőin kívül a zöldségtermelők érdekvédelmi szervezetének képviselői is részt vettek.
A találkozó mottóját az ENSZ közgyűlésének döntése adta, amely 2021-et a zöldség és a gyümölcs nemzetközi évének jelentette ki. Ennek célja, hogy jelentős mértékben növekedjen a zöldség és a gyümölcs fogyasztása, javuljon ezek előnyeinek kommunikációja az egészséges életmód és a fenntartható fejlődés szempontjainak betartása mellett.
A rendezvényen Andrej Gajdos, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca államtitkára is az említett szempontokra hívta fel a figyelmet, egyúttal ismertette a szakágazat fejlesztése érdekében foganatosított intézkedéseket. Kiemelte, hogy az ágazatba irányuló agrártámogatások követelményrendszerében módosult az ún. művelőutak támogatási besorolása, a kifizetési ügynökséggel való egyeztetés után ezek a területek parcellánként 8 és 12 méteres hatósávban a támogatásra jogosult területek közé kerültek. Készül a hazai zöldség és gyümölcstermesztés központi nyilvántartása, amely összpontosítja az ágazati információkat, készülnek az új pályázati kiírások az integrált termesztésbe, s nem utolsó sorban a speciális növénytermesztésbe irányuló több mint 300 milliós beruházási támogatással is számolhatnak majd az ágazati termelők.
Jarmila Halgasová, parlamenti képviselő a hazai élelmiszer- ezen belül a zöldség- és gyümölcstermelés önellátási céljaira és fontosságára hívta fel a figyelmet. Állítása szerint az önellátás érdekében már 5 ezer hektár új gyümölcsös telepítésével és termelésbe állításával jelentős változást érhetnénk el az önellátás területén, emellett azonban nem szabad megfeledkezni a termelői értékesítő szervezetk hálózatának kibővítéséről és a feldolgozóipar jkapőacitásainak bővítéséről sem.
A Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke, Oliver Siatkovsky bevezetőjében arról tájékoztatott, hogy adataik szerint jelenleg mintegy 5 ezer hektár zöldség és 6 ezer hektár aktív burgonyatermesztő területet tartanak nyilván, a továbblépés érdekében kiemelte az öntözésbe irányuló beruházások fontosságát és a fiatal gazdálkodók termelői kedvének erősítését is.
Marián Varga, a gyümölcstermesztők uniójának elnöke kényszerűen állapította meg, hogy a hazai termesztésű gyümölcs egyelőre csupán 1/3-át teszi ki a belföldi piaci fogyasztásnak, az önellátás fokozása érdekében 2025-ig évente legalább 300 hektár új gyümölcsöst kellene telepíteni, hogy a jelenlegi 40 ezer tonna mennyiséget legalább 60-65 ezer tonnára tudjuk növelni. Természetesen a telepítések során elsősorban a minőségi ültetvényekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy a versenyképességünk ne szenvedjen csorbát.
Erre kínál példát a hazai gyümölcstermesztésben immár 27. éve működő Danubis Fruct vezetője, amely alma, körte és cseresznye ültetvényei mellett mintegy 10 hektáron intenzív műveléssel szamócát is termeszt. Az eper betakarításából a szedd magad mozgalom keretében a közeli és távolabbi környék lakosai is aktívan kiveszik a részüket. Az általuk termesztett almafajtákat „Dobré jablko” védjeggyel forgalmazzák, amely ma már fogalommá vált a hazai fogyasztók körében. Idén a „Dobré jezko” névre keresztelt új védjegyükkel a legfiatalabb generációt, a gyerekeket kívánják megszólítani, hogy megkedveltessék velük a többi hazai gyümölcsfajtát is. Jozef Vozár cégvezető az ágazati beruházások költségeire és megtérülésükre utalva megállapította, hogy a speciális növénytermesztési ágazatok beruházási forrásigénye nagy, hosszú távú koncepciót és elkötelezett hozzáállást igényelnek. S noha a térségünkben valóban nagyon jó környezeti feltételek vannak ezeknek az ágazatoknak a működéséhez, a gyakorlatban mégsem használják ki az adott lehetőségeket. Ennek több oka is van, a cégvezető közülük táviratszerűen a parcellák felaprózottságát, a földhöz való tulajdon megszerzésének bonyolultságát, az öntöző berendezések és az öntözővíz kijuttatásának problémáit, a megbízható fagyvédelmi intézkedések költségeit, valamint a szezonmunkások alkalmazásának munkajogi feltételeit, illetve azok adózási és járulékbefizetési költségeit említette korlátozó tényezőként.
A szakminisztérium képviseletében az élelmiszeripari termelésért felelős vezérigazgató a termékfeldolgozás fejlesztését, a marketing szemléletű szállítói-megrendelői kapcsolatok és a vonatkozó jogszabályok módosítását, a mezőgazdasági termelés felelőse pedig az iskolagyümölcs programba való minél szélesebb bekapcsolódás jelentőségét emelte ki. Kép és szöveg: szilvássy
