Zöldségtermésztés

Általában már akkor kihajt, ha a fagyos talaj felenged.  Ezért annak érdelében, hogy tavasszal idejében kihajtson, szükség van arra, hogy a nagyobb téli fagyok ellen megfelelő védőréteggel takarjuk a földben áttelelő gyökereit. Erre a célra leginkább megfelel a kellő vastagságú tőzeg- vagy lombréteg, esetleg fenyőgallyak. Enyhe telek idején a takarást …

A magvetés, illetve az ültetés előtt meg kell határozni a növények tenyészterületét. A tenyészterülettel kapcsolattal több kifejezést is használunk, amelyek pontos körülhatárolása megkönnyíti az eligazodást. Tenyészterületnek nevezzük a sor- és tőtávolság szorzatát (cm2 vagy m2), tehát az egy növény rendelkezésére álló területet. Az állománysűrűség azt mutatja meg, hogy egységnyi területen …

Világszerte, szinte valamennyi kontinensen termesztik az ernyősvirágzatúak családjába tartozó édesköményt. Számos termesztett változata, illetve alfaja alakult ki. Ezek közül az olasz édeskömény a legismertebb. Évelő, ritkán kétéves növény. Orsó alakú főgyökere középmélyen hatol a talajba, 30–40 cm hosszú, kívül piszkosfehér, belül hófehér. 1-2 m magasra megnövő szára erősen elágazó, hengeres, …

Ki ne vágyna friss, lédús paradicsomra, paprikára vagy uborkára, amit frissen szakítottunk le, és amit bátran a családi asztalra tehetünk? Akinek kertje van, minden bizonnyal megpróbálkozik a saját maga által kinevelt zöldségfélék termesztésével. A sikere termesztés a fajtaválasztással kezdődik. Mielőtt kiválasztanánk a kívánatos fajtát, döntsük el, hogy szabadföldön vagy fóliasátorban …

Dél Szibériából származó évelő hagymaféle. Újhagyma nagyságú sarjai egész éven át szedhetők. Tavaszi vetéssel 3-4 évig helyben hagyva elbokrosodik. A téli hideget és a szárazságot jól bírja. Mivel ez a hagymafajta nem fagyérzékeny, tenyészideje rövid, ezért gyakorlatilag folyamatosan termeszthető helyrevetéssel, vagy palántázással, takarással és takarás nélkül. Elsősorban csomózott csemegehagymaként vagy …

Az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügyfakadásig tartó időszakban szünetel a fák tápanyagfelvétele és csökken a növények légzése is, a gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak. Ebben az ún. alvó állapotban az előzőleg végbement kémiai folyamatok hatására a fák rendszerint károsodás nélkül elviselik az alacsonyabb hőmérsékleteket is. Téli fagykárra valószínűleg csupán azoknál …

Mindig lesz otthon friss saláta és spenótfőzelék is, ha időben elvetjük a spenótot, sőt, ha már ősszel gondoltunk rá, akkor kora tavasszal szedhetjük is a friss bébispenót-leveleket. Sokan vannak, akik nem szeretik a spenótot, de a bébispenótot igen. Valószínűleg azért, mert az utóbbinak sokkal enyhébb, frissebb íze van. A sima …

A trágyázás időpontjának meghatározásakor általában a növények vetési, ültetési időpontját vesszük alapul. Ennek figyelembevételével megkülönböztetünk: – alaptrágyázást, amelyet a tenyészidőn kívül végzünk, – indító- (starter) trágyázást, amelynek időpontja a növények vetési, ültetési ideje vagy az azt közvetlenül megelőző időszak, – fejtrágyázást, amelyet a tenyészidő alatt végzünk. Ezek a módszerek egymástól …

A gazdák körében gyakorlati tapasztalat az ismert mondás, hogy a jövő évi termesztés az előző évben kezdődik. Egyrészt az áttelelő növények ültetésével, másrészt pedig az őszi talaj-előkészítéssel, amelynek nagyon fontos szerepe van a növények későbbi fejlődésében is. A háztáji gazdálkodásban, a kertek művelésében ugyan nem használhatók a nagyüzemi módszerek, erős, …

A tél alá vetés alapjában véve azt jelenti, hogy közvetlenül a téli hideg időszak beköszönte előtt vetjük el a még nem fagyos földbe egyes áttelelésre alkalmas zöldségfélék vetőmagjait. Habár ez a módszer kockázatos is lehet, mégis nagyon sok előnye van. A kockázat abban áll, hogy noha sokan azt gondolják, ilyenkor …