A havassszépe (más néven rododendron, havasirózsa, azálea) a legszebb virágú díszcserjék közé tartozik. Nyugodtan állíthatjuk, nincs olyan kertbarát, aki már látott nyíló havasszépét, hogy ne szeretne legalább egy ilyen bokrot kertjébe kiültetni. Ennek ellenére kertjeinkben csak a legritkább esetekben látunk rododendronokat. Mi ennek az oka és hogyan lehetne ezen változtatni? …
Bővebben »
A háztáji kertekben gyakran találhatunk olyan idősebb gyümölcsfákat, főleg alma-, körte, vagy szilvafákat, amelyeket évek óta nem metszettek, sőt semmiféle kezelést sem végeztek rajtuk. Ezeknek a fáknak a koronája többnyire besűrűsödött, belsejében a termőrészek a lekopaszodott ágakon általában teljesen hiányoznak. A külső, erősebb ágak végein viszont többnyire jóval több a …
Bővebben »
Talán nem is gondolnánk, hogy a káposzta és a sütőtök fogyasztása milyen fontos egészségünk megőrzése szempontjából. A fejes káposzta értékes vitamintartalma megfelelő tárolással és elkészítéssel meg is őrizhető. Antioxidánsai megelőzik a rákos folyamatokat. Gyógyító hatását elsősorban kénes vegyületeinek, jód- és klórtartalmának köszönheti. Emésztőrendszerünket rendben tartja, beleinket kitisztítja, lehetővé teszi a …
Bővebben »
Valószínűleg legtöbben már jártak úgy, hogy az elültetett zöldségmagvak a fokozott várakozás ellenére sem voltak hajlandóak életre kelni. Csírázóképességük letesztelésével sok időt és kellemetlenséget spórolhatunk meg. Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába, nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot, majd tegyük őket a csírázási hőmérsékletüknek megfelelő …
Bővebben »
Az őszi talajmunkák keretében a talaj szerkezetének javítását, a növények által kivont tápanyagok visszapótlását és gyomirtást is végzünk. A zöldségfélék gyökerei a talaj felső 30–35 centiméteres rétegében egyenletesen elmunkált, porhanyós, jó levegő- és vízgazdálkodású, elegendő tápanyaggal ellátott talajt szeretik. A talajmunkával ezt a réteget látjuk el a szükséges feltételekkel. A …
Bővebben »
A dió termésének feketedését több károsító okozhatja. A kórokozók közül elsősorban a baktériumos termésrothadás (Xanthomonas arboricola pv. juglandis – baktériová škvrnitosť plodov – 1. kép). A kórokozó a vesszők kéregrepedéseiben és a rügypikkelyek között telel át, ezért a megebetegedés tünetei már kora tavasszal megjelenhetnek a fiatal leveleken és hajtásokon és …
Bővebben »
Aki kertjében tavasszal minél korábban szeretne termést szedni, ezt késő ősszel, illetve koratéli vetéssel ún. tél alá vetéssel érheti el. Ennek lényege, hogy a november végén, december elején elvetett magok a fagyok előtt már nem tudnak kicsírázni, esetenként csak megduzzadnak, de a földben így tavasszal hamarabb fejlődésnek indulnak. Az elvetett …
Bővebben »
Napjainkban a gránátalma egyre népszerűbbé válik főleg az egészséges életmódot követők hívei körében. A közép-ázsiai eredetű növény magvait régen a termékenység jelképének tartották. Magas vitamin- és rosttartalma valamint kedvező szív- és érrendszeri hatása van. A gránátalma akár több méter magasra is megnőhet. Bár itthon nagyon ritkán hoz termést, mégis érdemes …
Bővebben »
A vöröshagymához hasonló, értéke a korai érésben és a jó téli tárolhatóságában rejlik. A hagymák kisebbek a vöröshagymánál. Sarjképzési hajlama erős. A hagymák színe változatos, a fehér, a rózsaszín és a lila egyaránt előfordul. Szabadföldi termesztés esetén az ültetéshez jól művelt, műtrágyával feljavított talaj szükséges. Az istállótrágyázást követő második vagy …
Bővebben »
A fűszerpaprika termesztésben két jól bevált szaporítási mód ismert, a palántáról történő szaporítás és a helyrevetés. Palántázás A termesztés alapfeltétele a jó minőségű, edzett, 18-20 cm-es, 6-8 lombleveles palánta illetve időben, jó minőségben, optimális állománysűrűségben történő kiültetése. A termesztőberendezések közül az üvegház mellett a fólia is alkalmas fűszerpaprika-palántanevelésre, de jól …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
