Kiemelt

Gyümölcsfáink  réztartalmú készítményekkel való permetezése ősszel, a lombhullás után is nagy jelentőséggel bír. Nagyon fontos, hogy a lombhullás után ezeket a fákat – őszibarack, sárgabarack, szilva, cseresznye, meggy – is kellő védelemben részesítsük a betegségek ellen. Csak így tudjuk meggátolni a baktériumos és gombás fertőzések terjedését a nyugalmi időszakban. A …

A cikória hajtatására szabályozható hőmérsékletű helyiség a legalkalmasabb, amely jól elsötétíthető, tehát fénymentes környezetet is biztosít. A hajtatást komposzttal vagy tőzeggel töltött ládákban a gyökereket függőleges helyzetbe állítva végezzük, ügyelve, hogy a hajtató közeget állandóan nedvesen tartsuk. A kezdő hőmérséklet 10 fok, később 18 fok körüli. A cikória gyökereken 4-5 …

Az idényzáró kerti munkák összefoglalója mellett a Jó Gazda novemberi számában a zöldségtermesztés iránt érdeklődő olvasók ismertetőt olvashatnak a bimbós kel (kelbimbó) termesztési feltételeiről, valamint a cikória hajtatásáról. Tájékoztatást kapnak, hogy hogyan és mikor ültethető késő ősszel a csicsóka, milyen feltételei vannak a torma telepítésének a háztáji kertekben. A gyümölcstermesztők …

Másodszor szervezték meg a csemegeszőlő fajták és a hozzájuk tartozó technológiai bemutatót Kecskeméten, a Kisfái Ökokertben. az egyes szőlőfajták bemutatója és kóstolója mellett a szakmai előadások keretében számtalan olyan információ is elhangzott, amelyek segíthetik a termesztők sikeres munkáját. Ezekben az előadásokban hangsúlyt kapott az ún. szelíd növényvédelem és a biológiai …

Az áttelelő fejes saláta egyike a legkorábban fogyasztható zöldségféléknek. Legfőbb jellemzője, hogy alacsony hőigényű, emellett kiváló a hidegtűrő képessége is. Magja már 1–2 °C-os hőmérsékleten csírázni kezd, és a későbbi fejlődéséhez sem kell 15 °C-nál melegebb időjárás. Az áttelelő fejes salátát legjobb palántáról szaporítani, bár helyre is vethető, viszont ügyelni kell a …

A szőlőfeldolgozás az a folyamat, melynek során a szőlő terméséből elsőként – több lépcsőben – cefrét (törkölyös mustot), majd abból mustot állítunk elő, vagyis az alapanyag szilárd és folyékony alkotórészeit egymástól elválasztjuk. A feldolgozási folyamatban első melléktermékként a kocsány, majd a törköly jelenik meg. A termés kb. 4-6 %-át alkotó …

Miközben a nagyüzemi termesztésben már megoldott az egyik legagresszívabb évelő gyomfaj, a tarackbúza elleni vegyszeres védekezés, a háztáji kertekben inkább a vegyszermentes védekezési mód ajánlott. Ahol ugyanis ez a gyom megveti a lábát, csak folyamatos, főleg kézi munkával végzett irtással lehet felvenni ellene a harcot. A sikeres védekezéshez tudni kell, …

Az emberiség fejlődéstörténetének meghatározó eleme, a vándorló vadászó-gyűjtögető életmódról a helyhez kötött gazdálkodásra váló átállás egyik fontos tényezője a gabonafélék megismerése és élelemként való felhasználása volt. A laikus napi kenyérfogyasztó számára nem sokat mond pl. az alakor búza fogalma, inkább csak a hozzáértők tudják, hogy ez a búzafajok egyik őse, …

A baromfi legtermészetesebb takarmányai a különböző magvak. Az állatok emésztőszervei, – a begy, a zúzógyomor – kifejezetten a magevést szolgálják, így a különböző magok a baromfi legnagyobb tömegű takarmányát adják. Szemesen, darálva, vagy őrölve etetjük őket. A szemesek közül az árpa a legtermészetesebb baromfieledel. A takarmányárpa mindig gazdagabb fehérjében, mint …

A fokhagyma termesztése eléggé munkaigényes, ezért a kézi munka magas aránya miatt elsősorban háztáji gazdaságokban vagy kisüzemi módszerek között termesztik. Ősszel és tavaszi ültetéssel is nevelhető, az őszi ültetés korábbi termést és nagyobb hozamokat, a tavaszi jobb eltarthatóságot eredményez. Kedveli a tápanyagban gazdag talajokat, ugyanakkor a frissen trágyázott talajokat nem …