Tapasztalatok az őszi vetésű kalászosok gyommentesítése terén

Az intenzív növénytermesztés egyik legfontosabb eleme a korai gyomirtás, és ez nem csak a kapásnövényekre vonatkozik, hanem a sűrűn vetett gabonafélékre és az őszi káposztarepcére is. A kívánt termés elérése érdekében a hatékony gyomszabályozás elengedhetetlen szempont, ezért már a csírájában akadályozzuk meg a gyomok fejlődését. Az utóbbi évek agrotechnikája ugyanis progresszívebb lett, gondolok itt a csökkentett talajművelésre. Mivel a szántás a gyomirtás egyik módja, így a minimalizációs talajművelés alkalmazása magával vonja a gyomnövények felszaporodását.

Szlovákiában a növénytermesztésben továbbra is a meghatározó növények közé tartoznak a sűrűn vetett kalászosok. Az őszi gabonafélék jellemző gyomösszetétele az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megváltozott. Ennek oka valószínűleg az egyoldalú vegyszerhasználat, (kiváltképp a szulfonilureák), a leegyszerűsített vetésforgó alkalmazása, valamint a már említett agrotechnikai beavatkozások, miáltal felszaporodtak a kora ősszel kelő gyomok, melyek már az ősz folyamán szőnyegként lepik el a talajt. Ez által rengeteg vizet és tápanyagot vonnak  el a kultúrnövénytől. Nem véletlen, hogy egyre több szakember már természetesnek veszi az őszi gyomirtást, elismerve annak jelentőségét és fontosságát. Mivel az ősszel kelő gyomok együtt élnek az őszi vetésű sűrűn vetett gabonafélékkel, gátolják az elvetett kultúrnövények fejlődését, bokrosodását. A fűféle gyomok kategóriájából egyre nagyobb területeken jelenik meg a kalászosokban az egyre agresszívabb nagy széltippan, a mezei rozsnok (bromus arvensis), valamint az egyéb ősszel kelő kétszikű gyomok.

Szlovákiában az utóbbi években növekedett az ősszel kezelt területek állománykezelése, mivel a vetést követő időszakban már ősszel megkezdődik a gyomosodás, többek között a veronika és az árvacsalán fajok, a pásztortáska valamint a tyúkhúr kelése is. A következő csoportba sorolható gyomok csírázása ezzel szintén egy időben kezdődik, de az ide tartozó gyomok alacsonyabb csírázási hőigényéből adódóan az tavaszig folyamatos. Ilyen gyomnövény a pipacs, a szarkaláb és pipitérfajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a rozsnok fajok, az ebszékfű stb.

A fentiek alapján Szlovákiában a leggyakrabban előforduló őszi gyomnövények két csoportja a következő:

T1: tyúkhúr, pásztortáska, perzsa veronika, bársonyos árvacsalán, aggófű, borostyánlevelű veronika, piros árvacsalán, mezei árvácska.

T2: pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok fajok, kamilla, pipitér fajok, ragadós galaj, mezei boglárka, parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy széltippan.

Miért irtsuk a gyomot már ősszel?

  • a legtöbb gyomfaj ősszel a herbicidekre sokkal érzékenyebb
  • ilyenkor a T1 és a T2 életformájú gyomnövények csírázása is megindul, így versenyhelyzet alakul ki a vízért, területért, valamint a tápanyagért a gyomnövények és a kultúrnövény között
  • az őszi kalászosok keléstől a bokrosodás végéig a legérzékenyebbek a gyomosodásra
  • a gyomkonkurencia korai irtása a gabona zavartalan fejlődését biztosítja
  • az ősszel elgyomosodott állomány szinte behozhatatlan hátránnyal indul tavasszal
  • a tavaszi csúcsmunkák közül kiesik az őszi kalászosok gyomirtása

Általánosságban elmondható, hogy a korán lekerülő kultúrák (repce, kalászosok, hüvelyesek) után érdemes totális gyomirtó szerrel (glifozát hatóanyag) kezelni a tarlóhántás után kizöldült tarlót. Ezzel a művelettel jó hatékonysággal irthatjuk az évelő gyomokat (például mezei aszat, tarackbúza, fenyércirok, stb.), csökkentjük ezek következő évi újrakelését, megritkítjuk a polifág kártevők (pl. bagolylepkék, kabócák, levéltetvek) élőhelyét.

 

Az AM – AGRO növényvédelmi javaslata:

AGILITY (diflufenican + chlortorulon)

Széles hatásspektrumú, kombinált hatóanyagú gyomirtó szer az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényei ellen. Az AGILITY két ismert hatóanyag, a klórtoluron és a diflufenikán gyári kombinációja. A készítményt korai posztemergensen, a kultúrnövény 3 leveles állapotától, a magról kelő gyomnövények esetében sziklevelestől – 2 valódi leveles, a nagy széltippan (Apera spica-venti) és a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) 1–3 leveles fenológiai állapotában, 1,25 -1,5 l/ha dózisban, 200–300 l/ha permetlében kell kijuttatni. A készítmény kijuttatható tavasszal is, az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé bokrosodásának végéig (BBCH 29). A jó gyomirtó hatás érdekében fontos, hogy a készítményre érzékeny gyomfajok a fentebb megjelölt fenológiai állapotnál ne legyenek fejlettebbek. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható. A permetezést követő 2–3 héten belül lehullott 10–20 mm csapadék segíti a hatóanyagok hatáskifejtését. Növeli a hatástartamát a tél korai beköszöntése, mivel a fagyott talajon lassabban bomlanak le a hatóanyagok. Normál felhasználás mellett káros utóhatással nem kell számolni, ezért a kezelt gabonafélék után bármilyen kultúrnövény vethető.

Abban az esetben, ha a kezelésre váró területen árva kelésű repcére is számítanunk kell, minden esetben ajánljuk a SAVVY nevű készítményünket, amely metsulfuron – methil hatóanyagot tartalmaz, és kisseb dózisban is kiválóan írtja az árvakelésű repcét, de úgyszintén a napraforgót is.

Az AGILITY+SAVVY csomag használatával időben kikapcsoljuk a gyomkonkurenciát, és tavaszra gyommentes állományt biztosíthatunk az őszi kalászos kultúrában. Amennyiben az őszi időjárás miatt csúszik a gyomirtás, a kombinációt enyhe téli napokon is kijuttathatjuk. Amire oda kell figyelni, hogy a kezelés fagymentes időszakban történjen, a kijuttatási hőmérséklet 5 oC felett legyen.

 

Svoren Pali

AM-AGRO

About jogazda.com

Cikkajánló

Az első milla

A hazai mezőgazdaság rendszerváltás utáni „hőskorszakában”, a szabad vállalkozások beindítása valamint az ágazat vagyonának transzformációként …