Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Időnként a legszelídebb méhek is ingerültté válnak, például hordástalan időben, eső vagy rajzás előtt. Ha megcsípnek, azzal nyugtatom környezetemet, hogy amíg mások vagyont fizetnek a méhméregért, mi, méhészek ingyen juthatunk melittinhez. Ez a méhméreg legfontosabb alkotóeleme, amely kiváló reuma vagy ideggyulladás kezelésére, általános fájdalomcsillapításra. Ráadásul a tudósok állatkísérletekben már azt is igazolták, hogy gátolja az agresszív emlőrák sejtjeinek burjánzását.
Kevesen tudják Joszif Visszarionovics Sztálinról, hogy életének fontos szakaszában ő is a méhek segítségére szorult. Az apai ágon oszét, anyai ágon grúz politikus arcideggyulladásban szenvedett. Parézise miatt leesett az álla, csurgott a nyála, márpedig ilyen kinézettel még a Szovjetunióban sem állhatott a tömegek elé. A hidegháború idején a tudomány nem állt a helyzet magaslatán, Sztálinon sem tudtak segíteni az orvosai. A történet szerint a diktátornak akkor eszébe jutottak a nagyapja méhei. Magához rendelte az ország leghíresebb apiterapeutáját, akit azonban a testőrök nem engedtek a beteghez, ezért távolról gyógyította: lerajzolta az ajkát, és pontosan kijelölte azokat az akupunktúrás helyeket, amelyeket Sztálin orvosai a méhekkel megszúrattak. A terápia sikeres volt, ennek tanúságaként egyetlen korabeli képen, filmkockán sem látható a nép – akkor még szeretett – vezére lebiggyedt állal.
A fenti történetet Jana Irsáková orvos mesélte el a 2022-es trencséni méhészkiállításon, a méhszúrásról és a méhméregről tartott előadásában. A jelenleg Morvaországban praktizáló körzeti orvos külföldi egyetemeken sajátította el az apiterápiát. A Szlovákiai Méhészszervezet felkérésére (SZV) rendszeresen ad elő méhészeknek és a természetes gyógymódok iránt érdeklődőknek, bepillantást engedve az apiterápia egyes ágazataiba. Ám amíg a méz, a propolisz, a méhviasz, a méhpempő, a kaptárlevegő stb. alkalmazása viszonylag veszélytelen, addig a méhméreggel összefüggő kezelések már mélyebb ismereteket igényelnek.
A nyugati orvosi egyetemeken nem tanítják az apiterápiat. A mélyebb ismeretekért Kínába, Oroszországba vagy legalább Törökországba kellene utazni. Az Ankara által 2014-ben hozott intézkedéseknek köszönhetően Törökország mára az apiterápia fellegvára lett, akkreditált egyetemi oktatással, doktori iskolákkal, egyetemi kutatóműhelyekkel, saját szaklappal, amely bemutatja a széles körű apiterápiás tudományos ismereteket és eredményeket. A Méhészet c. magyar szaklap beszámolója szerint a török egészségügyi minisztérium elfogadta az apiterápia etikai kódexét, kiadta a protokollokat, melyek szerint az apiterápiás orvoslás történik. Jelenleg az egyes apiterápiás termékek szabványosítása folyik. Ezek az eredmények, valamint az apiterápia gyógyászati célú népszerűsítése elismeréseként idén Emine Erdogan, a török elnök felesége vehette át a Dr. Beck Bódog Félixről elnevezett díjat. Kevesen tudják, hogy Beck Baján született 1868-ban, az orvoslást Budapesten tanulta, majd 1901-ben emigrált Amerikába, ahol sebészi praxist folytatott. Első tudományos munkái a rákkutatással és a sebészettel függenek össze (röntgennel segítette a daganatos megbetegedések diagnosztizálását). Ismerte a Mariborban praktizáló Philip Terč munkásságát és a német Karl August Forster méhméreggel kapcsolatos eredményeit, de maga is kutatta a méhméreg szervezetre gyakorolt hatását, amit a világon elsőként mérőműszerekkel is vizsgált. A kezelések és kutatások során szerzett tapasztalatait a Bee Venom Therapy (Méhméreg terápia) című, 1935-ben megjelent könyvben összegezte. A Honey and Health (Méz és egészség) c. könyvét digitalizálták, az internetről letölthető. Beck Bódog Félixet az apiterápia atyjának tartják. Tőle származik a méhterápia fogalma, amelyet a latin api (méh) és a görög terápia (kezelés) szóból alkotott.
Gágyor Alíz
