Szárazságtűrő egynyáriak

Az utóbbi évek időjárási viszonyai bebizonyították, hogy a globális felmelegedés nem tévhit, hanem sajnos valóság. A nyaraink egyre melegebbek, a csapadék egyre kevesebb. Ennek következtében a talajvíz szintje erősen csökken, emiatt egyre mélyebb kutakat kell ásnunk. Ez a tény azt jelenti, hogy a mai modern kertekben nagyon fontos a kijuttatott víz mennyisége. Tudatos odafigyeléssel olyan növényeket tudunk ültetni, amelyek sokkal kevesebb vízzel is beérik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezeknek a növényeknek is szükségük van a kiültetést követő alapos beöntözésre. Gyökérzetük megerősödése után válnak szárazságtűrővé. Talajuk mulcsozásával pedig még jobban meg tudjuk őrizni a talaj vízkészletét. A következő három cikkben a kertünkben nevelhető szárazságtűrő növényekről írunk. Az első cikk az egynyárikat mutatja be, a második az évelőket, a harmadik pedig a díszbokrokat.

Porcsinrózsa (Kossuth-csillag, kukacvirág) – Portulaca grandiflora

Dél-Amerikából származó, elfekvő, 15–20 cm hosszú hajtású, egyéves növény. Levele húsos, hengeres, szórt állású, a hónaljakban szőrös. A virág a szár végén egyesével nyílik, 2–4 cm átmérőjű, csipkés szirmú. Selymes szirmai ragyogóak és színpompásak, színük lehet fehér, rózsaszín, sárga, piros, narancssárga. A virágok csak napsütésben nyílnak, borult időben és este összecsukódnak. Ismertek teltvirágú fajtái is, de ezek kevesebb virágot hoznak, mint a szimplavirágúak. Tudni kell azonban, hogy a telt virágú fajták magvetéséből csak 70 százalékos telt virágot kapunk, a 100 százalékos teltséget dugványozással érhetjük el.

A magot vethetjük szaporítóládába vagy hidegágyba. Az átültetést jól tűri. Igen gyors fejlődésű, május eleji magvetésből június elejére virágzik. Szétültetése 10×10 cm sor- és tőtávolságra történik. Elszórt magvai helyben évről évre kicsíráznak, ezért önvetéssel is szaporodik. Talaja legyen laza, jó vízáteresztő, tápanyagokban szegény. Tápanyagdús, kötött talajon kevés virágot fejleszt. Száraz kőkertek, kőlapos utak, kőfalak dekorációjára felhasználhatók, déli napfényes meleg fekvésben. A fiatal növények a kerti és meztelen csigák kedvenc eledelei.

Kaliforniai mák (kakukkmák, aranymák) – Eschscholia californica

Hazája Kalifornia, Mexikó. 30–60 cm magas, lágyszárú, sűrűn elágazó növény. Levéllemeze kékeszöld. A virágok hosszú száron, egyesével nyílnak. Az 5–8 cm átmérőjű, szimpla, vagy félig telt, selymes fényű virágok fehér, halvány narancssárga vagy piros színűek. Csak napfényes órákban virágzik. Virágait június végétől augusztus végéig hozza. Az elnyílt virágról a szirom lehullik.

A magot állandó helyre ősszel – de csak ha védett fekvésű és jó vízelvezetésű helyre – vagy tavasszal, márciusban vetjük. A kikelt növényeket 12–15 cm-re ritkítjuk. Ez a növény az átültetést nem tűri! Napos, déli oldalon, laza talajon szépen díszít. A talajt jól takarja. Újravirágzásra hajlamos, ezért egész nyáron a helyén maradhat.

Bár a kaliforniai mákot egynyáriként termesztjük, de védett helyen több éven át áttelelhet, és minden évben újravirágzik. Vágott virágnak szép, de a vázában nem hosszú életű.

Kerti búzavirág (gabonavirág) – Centaurea cyanus

Ez a faj mindenütt előfordul, ahol búzát termesztenek. Eredetileg a Földközi-tenger délkeleti területéről származik. A búzavirág levelei alulról felfelé különböznek. A felső levelek többnyire keskenyek, lándzsa alakúak, míg az alsók bemetszettek vagy enyhén fűrészeltek. Leveleinek észrevehető levélszőrei vannak, amelyek tapintásra pelyhesek. Virágzata csésze alakú. A termesztett fajták lehetnek szimplavirágúak, félig teltek és teltek. A telt fajták csupa rojtos, nyelves virágból állnak. Fajtái színekben gazdagok, lehetnek fehérek, pirosak, kékek, rózsaszínűek, stb. Magasságuk, fajtától függően, 40 cm-től kb. 80 cm-ig terjed. A magasabb fajták vágásra alkalmasabbak. Júniusban-júliusban virágoznak. Vetés után 10–12 héttel virágzik.

Egy gramm vetőmagban 250 mag van. Három évig csíraképes, alacsony hőmérsékleten csírázik. Kelési ideje 8–14 nap. Magról helybevetéssel szaporítjuk. Vethetjük ősszel, szeptemberben, vagy kora tavasszal, márciusban-áprilisban, a vetést kitolhatjuk egészen június végéig, de ebben az esetben a virágzási ideje lerövidül. Az ősszel kikelt kis növények könnyen áttelelnek. Legjobban a napos helyeken nő. Kedveli a humuszban gazdag, vízáteresztő, laza és enyhén meszes talajokat. Jól fejlődik a tápanyagszegény és részben homokos talajokon is. A kertekben nem szabad túltrágyázott vagy tápanyagokban gazdag talajon termeszteni. Öntözés nélkül is termeszthető. Erősen bokrosodó növény, ezért 30–35 cm-es sortávolságra vessük.

Borzaskata (katicavirág, pókfű) – Nigella damascena

A Földközi-tenger partvidékén honos, 40–50 cm magas, gyéren elágazó egynyári növény. Levele többszörösen osztott. A virág a szár csúcsán egyesével nyílik, fehér, lila színű. A sziromvégek bekunkorodók. A virágot gallérozó, sallangos levelek veszik körül. Virágzási időszaka július és szeptember közé esik. A telt virágú fajtái különösen kék színben kedveltek.

Magját márciusban-áprilisban állandó helyre kell vetni, 20 cm-es sorközre. A kikelt növényeket 15 cm távolságra ritkítjuk. Napos fekvésben, kötöttebb talajon jól fejlődik. Ha a növények kifejlődtek, nem igényelnek különösebb gondozást. Trágyázni nem kell. Bár szárazságtűrő, nagyobb szárazságban az öntözést gazdagabb virágzással hálálja meg. Vágott virágként tartós. Terméseit díszítőelemként használhatjuk a szárazvirágcsokrokban.

Illatos ternye (füles ternye, tengerparti ternye) – Lobularia maritima

A Földközi-tengert övező hegyvidékről származik, alacsony (10–30 cm) párnát alkotó lágyszárú növény. Keskeny, szálas leveleit az álernyős virágzatok eltakarják. A virágok aprók, illatosak, fehér, lila, bíborszínűek, 1,5-2 cm átmérőjűek. A virágzat végálló, növényenként egyszerre 50–120 virágzat nyílik.

Ősszel, szeptemberben, vagy tavasszal márciusban-áprilisban vethető állandó helyre, 15–20 cm sorközre. A kikelt növényeket 5–8 cm távolságra ritkítjuk. A nyár folyamán magot érlel, az érett magvak elszóródnak és kicsíráznak. Ezért gyakorlatilag csak egyszer kell elvetnünk a magvait, és több éven keresztül önvetéssel szaporodik. Napfényigényes, szárazságtűrő. Felhasználhatjuk szegélynövénynek, balkonládákba, vethetjük sírokra vagy sziklakertekbe is.

Két fajtacsoportot különböztetünk meg. Vetőmag vásárlásakor fontos tudnivaló:

– Compakta fajtacsoport – 12 cm magas fajták csoportja

– Procumbens fajtacsoport – 8 cm magas fajták csoportja.

 

Kép és szöveg: Farsang István

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda októberi száma

Az őszi kerti teendők összefoglalója mellett a Jó Gazda októberi száma részletesen ismerteti a rebarbara őszi szaporításának …