Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A repce egyik legsúlyosabb betegsége, amelyre a „repcerák” elnevezés is utal. Felmérések szerint az általa okozott kár elérheti az 50%-ot is. A kórokozó polifág gombának több száz gazdanövénye ismert, melyek között akad több kultúrnövény, de sok gyomfajt is. A repce mellett előszeretettel élősködik például napraforgón, szóján, babon, paradicsomon, zelleren, de e kultúrnövények mellett kedveli a csattanó maszlagot és a parlagfüvet is.
A kórokozó számára kedvezőek a mély fekvésű, nedves talajok. Csapadékos, mérsékelten meleg időjárásban a kár mértéke tetemes lehet. A fertőzésre hajlamosító tényező a több éven át azonos területen termesztett gazdanövény.
A tünetek többnyire a szár alapi és középső részen jelennek meg, kifakuló, sárguló később pedig barnásan megpuhuló foltok formájában. A fertőzés következtében a szárkéreg megrepedezik, foszlik, súlyosabb esetben elszárad, belsejében világos színű vattaszerű szövedék között fekete szaporítóképletek (szkleróciumok) utalnak a gomba jelenlétére. A becő ilyen esetben kényszerérést szenved. A növények szárain a középső részen világosbarna, kerek, megnyúlt foltok jelennek meg, gyakran az elágazások alapi részénél. A foltokon gyűrűs rajzolat is megfigyelhető. A szár belsejében képződő fehérszínű micélium, majd fekete, kb. 3-10 mm nagyságú szkleróciumok képződnek.
A szklerócium képződése ritkábban a növények felületén is megfigyelhető. A szár alapi részén szintén kialakul a vattaszerű micéliumszövedék és a szkleróciumok tömege. A gomba ezekkel a szkleróciumokkal vészeli át a telet a talajban vagy fertőzött növényi maradványokban. Ezek a kitartóképletek a talajban hosszú ideig életképesek maradnak, akár 6-8 évig is, de fertőzőképességükre az időjárás is nagy hatással lehet.
A Sclerotinia sclerotiorum fertőzése kétféle módon mehet végbe. Az egyik, hogy a talajban áttelelő szkleróciumok nedvességhez jutva közvetlenül micéliumot hajtanak, majd ezzel támadják meg a csíranövényt és az idősebb kultúra szártövét. A másik lehetőség a kultúrnövény megfertőzésére, amikor a szkleróciumok apotéciumot fejlesztenek, ami egy csésze vagy tölcsér alakú termőtest, és ezekről a szél segítségével terjednek tovább az aszkospórák. Emiatt a repcét önmaga, illetve a Sclerotinia más gazdanövényei után 5-6 évnél korábban kockázatos ugyanarra a területre vetni.
Fertőzés esetén a vegyszeres védekezésre a strobilurinok és az „azol” típusú fungicidek használatosak. Biológiai növényvédelem alkalmazása esetén Coniothyrium minitans és Trichoderma asperellum hiperparazita gomba konídiumait tartalmazó mikrobiológiai készítmények is használhatók a talajélet egyensúlyának megőrzésére, ezeket a vetés előtt 2-3 héttel a talajba dolgozva kell kijuttatni. (agr- dek)
