A szőlőtermesztésben a zöldmunkák során a túlzott lombnövekedést kell visszaszorítani annak érdekében, hogy a növény megfelelő mennyiségű és minőségű szőlőt teremjen.
A szőlő a tenyészidőszak elején növekedik a leginkább, az intenzív növekedés időszakában napi 10-12 cm-t is növekedhet. Június közepéig a szőlő hajtásrendszerének mintegy 60%-a kifejlődik, így nyár elejétől folyamatos munkát ad a termelőnek..
A metszés után a rügy- és hajtásválogatást is el kell végezni, hogy a növény növekedési potenciálját is szabályozzuk. Kordon- vagy gyalogművelésű tőkéknél fontos munka a kötözés illetve az aggatás. Ennek az a célja, hogy szellős lombfalat kialakítva a növényt megvédjük a különböző kórokozóktól, a peronoszpórától és a lisztharmattól. A nyári munkák során rendszeresen el kell távolítani az ismételten megjelenő hónaljhajtásokat, a támberendezés fölé növő hajtásokat pedig csonkázni kell.
A levelezés a fürtök jobb beérését segíti elő, ennek során a fürtök körüli levelek egy részét eltávolítják, de csak olyan mennyiségben, hogy maradjon elegendő asszimilációs felület a beérleléshez.
Kaliforniában, a csemegeszőlő-termesztés őshazájában számos különleges zöldmunkát is végeznek: a virágfürtök leszedésétől, illetve ritkításától kezdve a bogyóritkításon keresztül a fürtök végének visszavágásával mind az a céljuk, hogy szebb, ízletesebb szőlőfürtök kerüljenek elénk az asztalra. Mazsola termesztésekor megtörik vagy megcsavarják a fürtkocsányokat, ezáltal mérséklik a fürtbe jutó vízmennyiséget, ami még édesebb mazsolaszüretet eredményez. (sz)