Akinek kertjében cseresznye- vagy megyfa van, bizonyára évente szembesül az érett termésekben megjelenő kukacok károsításával, és a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon nehéz az ellenük való hatékony védekezés is. A kukacok által tönkretett, sérült gyümölcs fogékonnyá válik másodlagos fertőzésekre, főként monília fertőzésre. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatban megemlíthetjük azt a tapasztalatot, hogy egyes mérési eredmények szerint a kémiai növényvédelemben több évig nem részesített meggyültetvényben az európai és az amerikai keleti cseresznyelégy rajzó egyedszáma éveken át csekély volt a rovarölő szerekkel rendszeresen védett hasonló adottságú területekhez képest. (Lásd. Markóné dr. Nagy Krisztina: Amerikai keleti cseresznyelégy, Agrofórum online)
A cseresznyelégy akkor rajzik, amikor a cseresznye gyümölcskezdeményei zöldborsó méretűek. A nőstény a gyümölcs héja alá helyezi a tojását. Ezekből kelnek a ki kukacoknak nevezett nyűk. Az európai cseresznyelégy esetében egy gyümölcsben egy nyű lárva táplálkozik, míg az amerikai cseresznyelégy esetében több nyű is élhet egy gyümölcsben. A tönkretett, sérült gyümölcs fogékonnyá válik másodlagos fertőzésekre, főként monília fertőzésre. Az 1 mm-es lárvák végül kirágják magukat a gyümölcsből, és levetik magukat a földre. Bábállapotban, három-tíz centiméter mélységben telelnek át.
Az alábbi tájékoztatónkban a ceresznyelégy elleni házikerti vegyszermentes védekezési módszereket foglaltuk össze:
Alapvető megfigyelés, hogy a fán hagyott gyümölcs növeli, míg a bábozódásnak nem kedvező száraz talaj erősen gyéríti a következő évben megjelenő cseresznyelégy egyedek számát, ugyanakkor a téli időjárás ezt kevésbé befolyásolja.
A védekezés alapja a cseresznyelégy visszaszorítása, amelynek érdekében az alábbi módszereket alkalmazhatjuk:
- A talajfelszín letakarása. Ebben az esetben a tavasszal kirajzó imágókat nem jutnak el a gyümölcsig.
- A kifejlett imágók számának gyérítése sárga színű ragasztólappal. A védekezés a kifejlett rovar ellen irányul, hogy ne tudja a gyümölcsökbe rakni petéjét.
- A lárvák várható kelési idejére a talajt keményre döngölése a fa alatt ha, így a lárvák nem tudják magukat mélyen a talajba fúrni, és télen elpusztulnak.
- A fa alatti terület felásása a cseresznye leérése után. A talaj beforgatva ezzel a talaj mélyebb részére kerülnek cseresznyelégy bábok. Ha a következő tavasszal a talajt le is döngölik, a kikelő cseresznyelégy imágók kirepülését jelentősen csökkenteni lehet.
- Tyúkokkal történő etetés. Akinek tyúkjai vannak, engedje naponta kapirgálni őket a fák alatt.
- A lehullott gyümölcsök összegyűjtése, eltávolítása, hogy a lárvák ne tudjanak a talajba mászni és a következő évben ismét károsítani.
- Alapos szüretelés, a fákon minél kevesebb érett gyümölcsöt hagyjunk a betakarítás után.
(sz-kertlap)