Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Napjainkban az egyszerű fogyasztók körében is egyre nagyobb népszerűséget örvendenek a regionális, a fogyasztók közvetlen környezetében, vagy saját maguk által a házi kertjükben termesztett egészséges növények. Az egészséges élelmiszerek és alapanyagok előállításában a környezetkímélő módszerek alkalmazásával számtalan akár egészségre ártalmas vegyi anyag vagy szer maradványainak felszívódását akadályozhatjuk meg, vagy korlátozhatjuk. A házi kertekben a vegyszermentes, környezetbarát eljárásokkal megfelelő mértékben korlátozhatjuk, illetve kézben tarthatjuk a növényállományokban megjelenő állati kártevők okozta károkat. Az alábbiakban a kertekben előforduló egyes állati kártevők ellen alkalmazható egyszerű biológiai védekezési módokat mutatjuk be röviden.
A növényállományokban gyakran károsító kártevők közé tartoznak a levéltetvek, amelyek ellen a vegyszeres védekezés mellett/helyett megoldást jelenthet, ha a növények talaját gyakran meglazítjuk és alaposan megöntözzük. A tetveket mossuk le erős vízsugarával, esetenként nyomjuk szét őket. A reggelente nedves növényeket hetente egyszer szórjuk be kőzetliszttel, vagy alginittel (de ne esős időbeni). A szívó kártevők ellen permetezzünk növényi levekkel, illetve mosószappan-oldattal. Erre a célra például a kamillából készült oldat ajánlott: fél kg szárított kamillát áztassunk 3 liter vízben néhány napig, majd szűrjük le, és tízszeres hígításban permetezzük vele a növényeket. A paradicsomot ugyancsak nem szeretik, ki nem állhatják az apró kártevők. Főleg akkor, ha a belőle készülő főzethez nem csak a leveleket és a szárat használjuk fel, hanem egy-két termést is. Összesen fél kilogrammnyi paradicsomszárat és egy paradicsomot főzzünk egy óráig vízben. Szűrjük le, adjunk hozzá 4 dkg káliszappant, és hígítsuk fel három liter vízzel, majd az így készült oldattal permetezzünk. Használhatjuk ellenük a kereskedelemben kapható biológiai növényvédő szereket is.
A levéltetvek mellett a hangyák társbérlőknek számítanak az adott állományban. Ahol tetvek vannak, ott az általuk előállított mézharmat miatt a hangyák is megjelennek. Az elszaporodott hangyák, hangyafészkek ellen ugyancsak növényi oldatokkal védekezhetünk, a hangyafészkeket forró vízzel önthetjük le, így gyérítve a számukat, esetenként alginitport is szórhatunk ki ellenük.
A káposztalegyeket a sorok közé ültetett paradicsommal tarthatjuk távol. Öntözzük zöldségeinket növényi oldatokkal; szórjunk ki kőzetlisztet vagy alginitet, készítsünk a káposztafejek köré kátránypapírból kivágott gallért, egyik oldalán vágjuk be a közepéig, és illesszük a növény töve köré. Használjunk legyek elleni hálót. A tavaszi káposztalégy ellen az egyik leghatékonyabb védekezés, ha a magvetéseket, palántákat és a kiültetett növényeket fátyolfóliával takarjuk. Sikeresen használható a sárga színcsapda és egyéb ragacsos rovarcsapdák, valamint a már jelzett káposzta gallér is, melyek a kártevők előrejelzését és gyérítését egyaránt szolgálják.
A növényi levek közül az orvosi zsálya vizes oldatának rajzásidőben történő rendszeres permetezése, a káliszappanos öntözés, a növények köré szórt fahamu valamint a paradicsommal és zellerrel létesített vegyeskultúra egyaránt csökkentik a kártétel nagyságát. Megelőzésként kártevőriasztó növényeket ültethetünk, pl. bársonyvirág fajokat, borsmentát, izsópot, kakukkfüvet stb.
Hagymamolyok megjelenése esetén az érintett leveleket vágjuk le, permetezzünk gilisztaűző varádics oldatával. Megelőzésként a hagymát zellerrel és sárgarépával vegyes kultúrában is termeszthetjük. Szükség esetén permetezzük a leveleket Bacillus thüringiensis készítménnyel (Biobit).
A burgonyabogár az egyik legelterjedtebb kártevője a kerteknek. A legegyszerűbb megoldás az ellenük való védekezésben a rovarok összegyűjtése és elpusztítása. Összegyűjtésükre lapunk egyik korábbi számában már ismertettünk egy egyszerű és hatásos módszert, ezt egyik olvasónk ajánlott a figyelmünkbe. Lényege, hogy a bogarakat egy kézben tartható 5-10 literes műanyag tartályba gyűjti, amelynek egyik oldalát kivágta, és egy kézi seprűvel söpri bele a krumpliszáron és leveleken látható bogarakat. Permetezés helyett öntözzük a burgonyát csalánlével. A környezetkímélő biológiai eredetű, egyúttal a természetes ellenségekre épülő védekezési módszer a Bacillus thuringiensis tenebrionis toxinkristályokat tartalmazó biológiai rovarölő szer kipermetezése. Ez elsősorban a frissen kikelt lárvák ellen hatásos. Növénytársítások keretében fokhagymával, zöldbabbal, tormával, kaporral együtt ültetve védhetjük meg az állományt a kártevő felszaporodása ellen. (sz)
