Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A hatékony talajerő-gazdálkodás nem csak a fejlett talajművelő eszközök okszerű használatával érhető el, hanem egyes mikrobiológiai inputanyagok, mint például a szárbontó baktériumok segítségével is. A szakemberek számításai szerint pl. a kukorica betakarítása után akár 14 tonna gyökér- és szármaradvány is visszamaradhat a talajban/on. A szakmában bevett gyakorlat, hogy a gazdálkodók ezt különböző talajművelő eszközökkel megpróbálják a talajba forgatni, esetlegesen a szárbontás megkönnyítése reményében valamilyen nitrogéntrágyával is lekezelni. Ugyanakkor a termelők jelentős része már a szármaradványok lebontásának meggyorsítása és megkönnyítése érdekében azok baktériumos kezelését is alkalmazza, amellyel meggyorsítják az amúgy lassan (2–3 év alatt) lebomló szármaradványok lebontását, egyúttal az értékes tápanyagok feltáródását is elősegítik.
Ennek eredményeként a következő növénykultúra számára értékes tápelemek válnak elérhetővé, ráadásul minden szerves formában. Azonban annak érdekében, hogy a tápanyag-feltárás és a szárbontás végbemenjen, mindenképpen egy talajjal megfelelően elkevert állapotot kell létrehozni. Emellett az optimális az, ha a szármaradványokat a bedolgozás és az oltóanyaggal történő kezelés előtt egyenletes méretűre zúzzuk.
Azáltal, hogy a növényi maradványok rövidebb idő alatt bomlanak le a talajban, rövidebb ideig biztosítanak táplálékforrást a talajban áttelelő patogén szervezetek számára. Emellett bizonyított tény az is, hogy egyes baktériumtörzsek, mint például a Pseudomonas fluorescens képesek úgynevezett sziderofor hatás kifejtésére. Ezáltal a talajban található Fe+++ iont, olyan formába hozzák, amely nem felvehető olyan korokozó gomba számára, mint a kalászfuzáriózis kialakulásáért felelős Fusarium oxysporum.
A növényi forrásból felszabaduló tápelemek mellett a készítményben és a talajban található mikroorganizmusok a kijutatott műtrágya hasznosulását is pozitívan képesek befolyásolni. Ezáltal fokozható a műtrágyázás hatékonysága, hozzájárulva ezzel a termésszint növeléséhez.
A baktériumos tarlókezelés alkalmazása során érdemes odafigyelni, milyen készítményt használunk erre a célra. A kezelést olyan termékkel végezzük, amely bizonyítottan képes a szármaradványok nehezen bontható részeinek (hemi-, lignocellulóz) rövid időn belüli lebontására is. A talajbaktérium-készítmények közül kiemelhető a BactofilCELL készítmény, amely használatával a kultúrnövény betakarítását követően a tarló kezelhető, meggyorsítva ezzel a szármaradványok lebontását, valamint az értékes tápanyagok feltáródását. A vizsgálatokból kiderült, hogy képes akár 4 hónap alatt a szármaradványok bontására. így várhatóan a kezelést követő év márciusára lebomlanak, és nem akadályozzák a tavaszi magágykészítést. (KITE/tudástár)
