Az uborka érzékeny a hidegre és a szélre

Noha napjainkban az uborka termesztése üzemi szinten két fő irányba specializálódott: a konzervuborka és a saláta- vagy kígyóuborka termesztésére, ezeknek különböző termesztéstechnológiai elemeit az erre szakosodott gazdálkodók jól ismerik. A háztáji viszonyok között azonban a család szükségleteinek kielégítéséhez kisebb területen termesztett uborka termésének kineveléséhez is szükség van a növény alapvető igényeinek ismeretére és azok betartására.

Az uborka elsősorban a jól melegedő, szélvédett termőhelyet kedveli. Szereti a napfényt és a meleget, termesztésére a humuszban gazdag homokos, frissen istállótrágyázott agyagtalaj a legmegfelelőbb. Vetőmagja hosszabb ideig megőrzi a csíraképességét, ha megfelelően száraz, hűvös helyen tárolják.  Egy gramm vetőmag 25–30 darab magot tartalmaz.

Az uborka szabadföldi vetését csak akkor kezdjük el, ha a talaj hőmérséklete már meghaladta a 12–15 C fokot. Hideg talajban a magok nem csíráznak ki, vagy könnyen elrothadnak. A háztáji kertekben ezért gyakran a május közepe utáni időszakban vetik. Az időbeli késést kedvező időjárás, megfelelő meleg és öntözés esetén a később vetett növény könnyen behozza.

Vethető sorba, vagy fészekbe, újabban a támrendszeres (kordonos) változata is elterjedt, amelynél kifeszített  hálóra, vagy zsinegekre vezetik fel a hajtásokat. A kelő növényzet meghálálja, ha a talaját fekete fóliával takarjuk. Ezt már 1 héttel a tervezett kiültetés vagy vetés előtt ajánlott elvégezni, de előtte a talajt jól beöntözzük. A kikelt növényeket egyeljük ki, folyóméterenként csupán 4–5 egyedet hagyjunk meg. A fészekben 1–2 erős növény maradjon. Az uborka termesztése során sokan esnek abba a hibába, hogy túl sűrűre hagyják az állományt, amely így kevesebbet terem, nehezebben kezelhető és könnyebben megbetegszik.

A termesztés során rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk, megelőző kezelésekkel és a növények jó kondíciójának biztosításával hatékonyan tudunk védekezni a betegségek ellen is.  A növény tápanyag-igényét folyamatos tápoldatozással kell kielégíteni jól oldódó öntöző trágyák használatával. Vetéstől illetve ültetéstől június közepéig a tápoldat N:K aránya: 1:1. A nagy termések előkészítése és a nagy betakarítások időszakában, június közepétől augusztus első feléig az N:K aránya:1,3-1,5:1. A vegetáció utolsó felében az N:K arány 1:1,2. A tápoldatba talajtípustól és a növény kondíciójától függően keserűsó és kalciumnitrát adagolása is javasolt. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

Noha a téli időszakban kevesebb a konkrét gyakorlati teendő a kertekben, a Jó Gazda decemberi …