Az őszi búza gombabetegségei

Fontos a tünetek pontos meghatározása

A forgatás nélküli talajművelés elterjedésével, a klímaváltozással összefüggő környezeti tényezők felerősödésével és az új kórokozók megjelenésével az őszi kalászosok gombabetegségek elleni növényvédelmének jelentősége napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap. Ebben nem csak a vegyszeres permetezéseknek, hanem a komplex termesztéstechnológiának is fontos szerepe van. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával, például a jól megválasztott előveteménnyel csökkenteni lehet a fertőző anyagok jelenlétét. Ha a gabonaféléket monokultúrában termesztjük, lehetőség szerint forgatásos talajművelést alkalmazzunk, forgatás nélküli technológia esetén a tarlóhántás előtt adott nitrogén, vagy különböző szárbontó készítmények használatával segíthetjük a növényi maradványok lebontását, ezáltal csökkenthetve a gombák túlélését szolgáló szármaradványok mennyiségét. Emellett oda kell figyelni a vetőmagok hatékony csávázására, amely a csírakori betegségek leküzdésében elengedhetetlen. A csávázott vetőmagnak kiemelt jelentősége van a fuzáriumos fertőzések kialakulásának megelőzésében is.

Az őszi kalászosok tavasszal előforduló betegségei közül az egyik legjellemzőbb tünetekkel a lisztharmat rendelkezik. Már ősszel is megjelenhet, de ekkor még nem kell védekezni ellene. A fertőzés tünetei könnyen felismerhetők, a levél színéről akár kézzel is ledörzsölhető, szürkés-fehéres színű gombatelepekről azonosítható a betegség. Általában nem okoz jelentős problémát, de járványos években, valamint a neki megfelelő párás körülmények között a felsőbb levelekre is ráterjedhet, ekkor a terméskiesés a 20-25%-ot is elérheti. A védekezés legfontosabb alapelve a harmonikus tápanyagellátás, a megfelelő foszfor, és kálium adagok kijuttatása. A túlzottan zöld, nitrogénban dús állományok fokozottan fogékonyak a betegségre. A fajták között jelentős érzékenységbeli különbségek lehetnek. Korábban úgy tartották, hogy a triticale fajták ellenállóak a gabonalisztharmatra, azonban tapasztalatok azt mutatják, hogy a modern, bőtermő fajták között már vannak kifejezetten érzékenyek is.

A búzatermesztésben az utóbbi években egyre jelentős problémákat okoz a kalászosok levélbetegségeinek térnyerése. Ezeknek az ún.  foltbetegségeknek a jelentősége a mélyszántás visszaszorításával felértékelődött. A szeptóriás levélfoltosság és kalászpelyva barnulás már korábban is ismert jelenség volt, kalászfertőzés esetén akár 35% terméskiesést is lehetségesnek tartottak. Hasonló tüneteket mutat az ún. fahéjbarna levélfoltosság, vagy más néven DTR. Ellenük és a lisztharmat ellen általában a bokrosodáskor elvégzett hormonhatású gyomirtókkal való kezelés is ajánlott. A triazolok és származékaik, valamint a klórtalonil is jól használhatók ellenük. Elemi kén adásával a lisztharmat elleni hatást erősíteni lehet.

A növények azonban a foltbetegségekhez hasonló tüneteket maguktól is produkálhatnak. Ezeket az élettani eredetű foltosodásokat tápelemhiány, időjárási tényezők, illetve a fajtatulajdonságok is okozhatják. Emiatt is fontos a fellépő tünetek pontos meghatározása a megfelelő védekezési technológia kialakításához.

A gombabetegségek között az egyik legnépesebb csoportot a rozsdákalkotják. Régebben a fekete, vagy szárrozsda, illetve a vörös, vagy levélrozsda okozott esetenként jelentősebb károkat. Az utóbbi években azonban a sárga, vagy pelyvarozsda melegtűrő rassza is károsít ebben a térségben. Tünetei könnyen felismerhetők a jellegzetes, gépöltésszerű uredotelepekről. Áttelelése a növényben uredomicélium formában történik, azt a kemény telek nagyban befolyásolhatják. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb fertőzési nyomást az ellenálló fajták sem heverik ki károsodás nélkül. A gombaspórákat a növény egy hiperszenzitív reakció révén pusztítja el, a saját környező sejtjeivel együtt.

Az elmúlt időszakban kifejezetten hangsúlyos figyelmet kapott a búza egyik legjelentősebb betegsége, a kalászfuzáriózis. Járványos években akár 50%-os terméskiesést okozhat, ugyanakkor a mennyiségi károkon túl a minőségromlásnak is nagy jelentősége van. A Fusarium fajok által termelt mikotoxinok (DON, zearalenon stb.) az emberek és az állatok egészségét is veszélyeztetik, súlyos problémákat okozhatnak a szervezetük működésében. Korai fertőzések esetében legjellemzőbb tünete a fehérkalászúság, amit a fertőzött virágok elrúgása vált ki. Optimális környezeti tényezők esetén a fertőzött kalászokon rózsaszínű, narancsszínű bevonat képződik. Későbbi fertőzés esetén a magok aszottak, léhák, felületükön szintén megfigyelhető a bevonat. Előfordulhat belső magfertőzöttség is, amely külső tüneteket nem produkál, de a toxintartalom szempontjából ugyanolyan veszélyes. (sz- khu)

Képtalálat a következőre: „septoria tritici”

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …