Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Tavaly a covid járvány, idén az orosz-ukrán konfliktus írta át 47. Nemzetközi Méhészeti Kongresszus programját, így Montreál után nem az oroszországi Ufa, hanem pót helyszínként Isztambul látja vendégül 2022 augusztus 24. és 28. között a méhészeti világrendezvény iránt érdeklődőket. Törökország közelsége jó lehetőség méhészeink számára, hogy ellátogassanak erre a szakmai csúcsrendezvényre.
Nagy kár, hogy a politika közbeszólt, Oroszország ugyanis 1971 után másodszor adhatott volna otthont az Apimondiának. Ráadásul a helyszín a méz oroszországi fővárosaként is emlegetett baskír Ufa lett volna. E régióban – a sziklarajzok tanúsága szerint – már őskortól méhészkedtek. A modern technológiák mellett ma is folyik tradicionális mézgyűjtés: a méhek nem az általunk ismert kaptárakban élnek, hanem mélyen az erdőben, fatönkből faragott, kivájt üregekben. A baskír méz méltán a régió jelképe. A mézen túl a térség, és tágabb értelemben Oroszország, nagyon híres az apiterápia területén elért eredményeiről. A gyógyászat eme ágazatára a hidegháború idején kezdtek fókuszálni, miután a Szovjetunió nem jutott hozzá a korszerű gyógyszerekhez. A központi vezetés akkor nagyban támogatta a kutatást, így a méhtermékekkel, legfőképp a propolisszal, méhméreggel, mézzel, valamint a lárvatej és méhpempővel kapcsolatosakat. Országszerte klinikák épültek, amelyek a tudományos eredményeket felhasználva komplex apiterápiás kezeléseket nyújtottak és nyújtanak. Ma Oroszország-szerte léteznek olyan gyógyászati központok, ahol az apiterápia segítségével kiváló eredményeket érnek el olyan súlyos betegségek esetében is, amilyen encefalitisz vagy a sclerozis multiplex!
Az isztambuli Apimondia szakmai programja is izgalmasnak ígérkezik (a tudományos konferencia szekcióinak témái a következő linken érhetők el: https://apimondia2021.com/?p=topics), de mindig van olyan szakmai érdekesség a konferenciát kísérő ApiExpón, amely továbbgondolkodásra készteti az érdeklődőket. Az világkiállításon ott lesznek az eszközgyártók és forgalmazók, a méhészetben használt táplálékkiegészítők gyártói és forgalmazói, könyv- és lapkiadók, valamint a méztermelők és a domináns mézkereskedők egyaránt. Gazdag felhozataluknak köszönhetően minden bizonnyal idén is lehet majd különleges mézeket kóstolni. Természetesen lesznek versenyek, amelyekre a világ minden részéről neveznek. Itt jegyzem meg, hogy a szlovákiai méhészek rendszeresen vesznek részt a világversenyeken, jó eredményt érve el méz kategóriában és tarolva a mézbor kategóriában. Az Apimondia szervezői okultak abból, hogy a legutóbbi kanadai versenyre beküldött mézminták fele hamisnak bizonyult (a mézeket a beküldők hamisították vagy túlhevítették, esetleg szermaradványt mutattak ki bennük), ezért a méhészek 40%-át ki kellett zárni a megmérettetésből. Idén már biztosan nem lesznek üres helyek az expópulton, hiszen már csak olyan mézekkel lehetett benevezni a natúr és feldolgozott, továbbá folyékony, kristályosodó és lépesméz kategóriába, melyet előzőleg egy brüsszeli laboratóriumban bevizsgáltak.
Aki tehát teheti, látogasson el Isztambulba a világ legnagyobb méhészeti rendezvényére és szívja magába az új információkat, legyenek azok az apiterápia, a méhegészségügy, a méhbiológia, a méhészkedés ökonómiája vagy a technológiája területét érintőek. Vélhetőleg az is eldől itt, hogy ki szervezheti a 2025-ös Nemzetközi Méhészeti Kongresszust. A rendezvényre Budapest, pontosabban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is pályázott. A kormány – a Magyar Közlönyben megjelentek szerint – az előkészületekre 2022-ben 58 420 000 forintot, 2023-ban pedig 44 450 000 forintot ad.
Gágyor Alíz