A túlélés létszükséglet III.

A szlovákiai zöldség- és gyümölcstermesztés esélyeit és lehetőségeit taglaló online konferenciáról szóló cikksorozatunk első részében az egyes érdekvédelmi szakmai szervezetek helyzetelemzését és az általuk kidolgozott fejlesztési javaslatokat, lehetőségeket mutattuk be, a második részben az állami és az ágazati, illetve uniós támogatási formákat ismertettük a szakágazati szervek és intézmények képviselőinek előadásai alapján. A befejező részben többek között az ágazattal szoros kapcsolatban álló kereskedelmi láncok üzletpolitikai elveit, a hazai zöldség- és gyümölcságazat potenciális értékesítési és feldolgozási lehetőségeit valamint problémáit, a fedett termesztő berendezések fokozatos leépülésének veszélyét, a hazai és a csehországi burgonyatermesztés fejlesztési lehetőségeit és a szezonális munkába is bevonható romák foglalkoztatásának lehetőségeit mutatjuk be az online konferencián elhangzottak alapján.

Az üzletláncok szerepe

A szlovákiai zöldség- és gyümölcstermés üzletláncokban való értékesítésének lehetőségeit Ľuba Barošová, a Kaufland üzletlánc képviselője tárta a konferencia résztvevői elé, aki a saját üzletláncuk adatait bemutatva 2019 második felében 53 százalékos hazai termék forgalmazásáról, 2020 első felében pedig 40 százalékos hazai termék eladásáról tudott beszámolni. Amint elmondta, a szlovákiai gazdálkodókkal már 2010 óta termelői szerződések alapján működnek együtt, amelyek az adott termék mennyiségi és minőségi követelményeit tartalmazzák, jelenleg 13 termelővel van ilyen szerződésük több mint 100 fajta termékre. A téli hónapokban a termelőkkel zajló tárgyalásokon ismertetik a következő szezonra érvényes feltételeket, javaslatokat tesznek azokra a termékekre, amelyeknél lehetőséget látnak a forgalomnövekedésre, ilyen többek között a hazai áfonya, de pl. a hazai burgonya és a hagyma iránt is javult a kereslet, sárgarépából ugyancsak növelhető a forgalom, de itt meg kell oldani a hosszabb távú tárolást is. A hazai termékek forgalmának növelése érdekében az üzletlánc saját kommunikációs csatornáin (a röplapokban külön megjelölve az áruk eredetét), és a médiákban igyekszik népszerűsíteni a hazai termékeket, azok jellemző tulajdonságainak ismertetésével, regionális termelők bemutatásával, a szociális hálón elhelyezett tanácsadó cikkekkel a friss zöldség és gyümölcs felhasználásának előnyeiről stb. Az elkövetkező időszakra vonatkozó lehetőségek közül kiemelte, hogy a hazai termékek részarányának növelése érdekében szükség lenne a termesztők részéről a bonyolultabb termesztési- és feldolgozói technológiát igénylő termékek előállítására, pl. karfiol, brokkoli, új salátafajták, fóliában termesztett apró bogyósgyümölcsök, vagy a csomózott friss zöldségfajták kínálatára, egyúttal a felvevőpiac kiszolgálása érdekében a tárolási kapacitások bővítésére is.

Értékesítési gondok

A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési gondjait járta körbe Patrik Rovný a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára, aki bevezetőjében az értékesítési csatornák keretében részletesebben is felvázolta a közvetlen értékesítés folyamatát és lehetséges helyszíneit. Az említett termékek értékesítésének helyzetét elemezve megállapította, hogy azt számtalan tényező befolyásolja (árak, piaci feltételek változásai, a készletek szintje, a fogyasztói szokások változásai stb.), ugyanakkor az egyik legnagyobb problémának a termékeladásból származó bevételek eloszlásának aránytalanságát (a termelői vagy felvásárlói és a végső felhasználói-üzleti ár közötti különbséget) tartja. Állítása szerint ugyanis egyes esetekben akár 3-szoros különbség is keletkezhet ebben a folyamatban az üzletek javára. Ennek egyik oka az üzletláncok értékesítésben elfoglalt piaci pozíciójából adódik, a kiskereskedelmi forgalmat bonyolító hálózatok a piacon 80 %-os részesedéssel rendelkeznek. A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya ezekben az üzletláncokban országos szinten 38.6 % (miközben Franciaországban pl. már a 80 %-os részesedés elérését tűzték ki célul). Az itteni üzletláncok közül a legnagyobb arányú részesedéssel a Coop Jednota rendelkezik (58%). Örvendetes azonban, hogy az utóbbi időszakban növekszik a közvetlen eladások aránya a termékek értékesítésében, de ennek különböző formáit, a farmról történő eladásokat, termőhelyi értékesítést, helyi piacokon való értékesítést még mindig kevesen alkalmazzák. Ezen a területen jóval erőteljesebb támogatásra lenne szükség, főleg az alternatív lehetőségek előtérbe helyezésével.

Az értékesítés marketing eszközei közül egy érdekes, a fogyasztói döntéshozatal tudatalatti  folyamatát vizsgáló tudományos módszer, a neurológiai ismeretek alapján kidolgozott neuromarketing alapjaival ismertette meg a konferencia résztvevőit Jakub Benčík a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára. Előadásának lényege, hogy a fogyasztók által meghozott vásárlói döntések 90 %-át a tudatalatti hozza meg, amit egyelőre közvetlenül befolyásolni nem lehet, de a benne zajló folyamatokat feltárva és megértve javasolhat olyan kommunikáció az eladás segítése érdekében, amelyekkel módosíthatók, vagy bizonyos irányba befolyásolhatók a fogyasztói döntések. Ennek keretében például ma már az áruk tesztelése során nem csak a csomagolás külső megjelenésének hatásait elemzik, de mérik és regisztrálják pl. a szemek mozgását, a véráramlás sebességének változásait is. Ezeknek a biometriai adatoknak és a neuronleképező módszereknek az összevonásával tudnak új, hatékony reklám és marketing módszereket kidolgozni az ezzel foglalkozó szakemberek.

A termelői szervezetek gyakorlati tevékenységét és fejlesztési lehetőségeit elemző hozzászólásokból az derült ki, hogy a termelői szervezetek képviselői fontosnak tartják a benne rejlő lehetőségek (központi beszerzés, koncentrált értékesítés) minél hatékonyabb kihasználását, az operációs programok általi támogatások kihasználásával a termés mennyiségi és minőségi javítását, egyúttal e szervezetek piaci szerepének növelését is szükségesnek látják. Egyúttal felhívták a figyelmet arra is, hogy a termelői szervezetek tagjainak sorába csak azokat érdemes felvenni, akik már teljesítik a szervezet által felállított követelményrendszert. Ebben fontos szerepet kap az átfogó tanácsadói szolgálat kiépítése és működtetése is. A termelői szervezetek működésében az államnak is szerepet kell vállalnia: egyrészt a kisebb termelők összefogásával és szervezetekbe való tömörülésük feltételeinek biztosításával lehetőséget kell nyújtani számukra a folyamatos fejlődéshez, ugyanakkor az államnak szabályozó szerepet is vállalnia kell a termelői szervezetek egyre nagyobb koncentrációjának korlátozásában és a kereskedelmi szervezetek által létrehozott termelői hálózatok működtetésében is, mivel ezek felülről lefelé szabnák meg az áruk piaci értékesítésének feltételeit.

Koncepció és támogatás nélkül az üvegházakban

A rendezvény második napján Bindics Zsolt a Green Coop termelői és értékesítési szövetkezet képviseletében a fedett termesztő berendezéseket működtető zöldségtermesztők helyzetét mutatta be. Az itt tevékenykedő termelői csoportok és egyének helyzetét meglehetősen borúsan látó előadásában, amely szerint a fejlődés helyett inkább a leépülés és a felszámolás irányába haladnak a dolgok, rámutatott: annak ellenére, hogy az ország déli térségeiben megvannak a megfelelő környezeti  feltételek és termelői tapasztalatok a zöldségtermesztéshez, sőt az utóbbi időszak változásai és az áruházláncok minőségi követelményei a fedett termesztő berendezésekben való termelést helyeznék előtérbe, nálunk koncepciótlanul, az állami támogatások hiányában a környező országokhoz képest inkább hazardírozásnak tűnik egy ilyen vállalkozás beindítása. Miközben a mezőgazdasági termékek negatív kereskedelmi mérlege 2018-ban pl. elérte az 1,8 milliárd eurót, ebből a zöldségfélék behozatalának mérlege mintegy 260 millió eurót tesz ki, a hazai feltételek célzott támogatásával és kihasználásával a jelenlegi 30-40 ezer tonna fedett termesztő berendezésekben előállított zöldség helyett ennek többszörösét, mintegy 150 ezer tonnát is elő lehetne állítani. Hogy ez miért nem lehetséges? Ennek illusztrálására összehasonlítást végzett egy 300 hektáron hagyományos szántóföldi növényeket (gabonaféléket) és egy zöldséget termesztő (inkább csak elméletben létező) üvegházi vállalkozás támogatási adatai között. A két vállalkozás dotáció tekintetében ebben a nagyságrendben lenne egyensúlyban (kb. 60 – 60-90 ezer euró), de a további adatokat egységnyire lebontva már óriási különbségek mutatkoznak. A 300 hektáros szántóföldi gazdaságnak elég 2-3 alkalmazottat foglalkoztatnia, ugyanekkora üvegházra már 4500 alkalmazott kellene. Vagyis míg az egy munkahelyre jutó támogatás mértéke a szántóföldinél 30 ezer euró, az üvegházban erre már csak 20 euró jut. Ez csak egy példa arra, hogy miért tűnik hazardírozásnak a fedett termesztésbe való befektetés. A összehasonlítás a nem beruházásos támogatások terén is kedvezőtlen arányt mutat az üvegházi termesztés kárára. Míg a mezőgazdasági termelésben átlagosan a jövedelmek 22 %-át teszik ki ezek a támogatások, addig a zöldségtermesztésben ez az arány 0,1 %. Alapjában véve ez is mutatja, hogy az állam hogyan viszonyul ehhez a szektorhoz. A szomszédos országokhoz képest itt is jelentős a lemaradásunk.

A hogyan tovább kérdésére keresve a választ elmondta, hogy ennek a szektornak a továbbélése nagyban függ majd az állam támogatási politikájától. Példaként elmondta, arra, hogy ha a jelenlegi negatív kereskedelmi mérleget csak a felével csökkentsék, mintegy 100 millió eurós állami forrásra lenne hozzá szükség, amit az így kitermelt bevételek adójából akár 5 év alatt vissza is szerezhetne a költségvetés. Ellenkező esetben egyértelmű, hogy folyamatos fejlesztések és beruházások nélkül fokozatosan kiszorulunk a meglévő piacainkról is. Az ágazatvezetés általi magyarázkodások helyett, hogy mit és miért nem lehet, a továbblépéshez akár a szomszédos országoktól is vehetnénk példát: a hitelbonifikációk, a garancia-sémák, a hitelek futamidejének meghosszabbítása már bizonyítottan működő eszközök a szektor életben tartáshoz és fejlesztéséhez.

Josef Králiček, a Cseh Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke a szervezetük és az ottani burgonyatermesztés helyzetének, alapadatainak bemutatása mellett az új minőségellenőrzési rendszer (QCZ) elveit és alapelemeit ismertette, melyhez dotációs program keretében idén áprilistól jelentkezhetnek az érintett burgonyatermesztők. Ezek részletei iránt a hazai termelői szervezet képviselői is élénken érdeklődtek. Nem csoda, hiszen a megszabott feltételek teljesítése esetén a cseh burgonyatermelők hektáronként 360 eurónak megfelelő összeget, illetve a magas keményítőtartalmú burgonyáért 561 eurós támogatást is kaphatnak. A szervezet céljai között szerepel a jelenlegi 24 ezer hektár (+ 6 ezer hektár háztáji) burgonyatermelő terület 30 ezer hektárra való növelése, amelyhez az ottani minisztérium támogatását is élvezik.

A romák foglakoztatása

A roma közösségek mezőgazdasági termelésbe való bevonásának helyzetét és lehetőségeit Andrea Bučková romaügyi kormánybiztos statisztikai adatokkal alátámasztva ismertette. E közösségek tagjai a társadalmi ranglétra peremére sodródva a kedvezőtlen helyzetű településekben élnek, főleg a magas munkanélküliségi rátával rendelkező járásokban. Jóval az átlagos életszínvonal alatt, átlagos éves bevételük messze elmarad az átlagtól. Foglalkoztatásukra elsősorban idényjellegű szezonmunkák keretében kerül sor, azonban ennek is számtalan korlátja van, lévén, hogy a munkába lépésükkel a segélyük folyósítását veszélyeztetik. A romák foglalkoztatásának pozitív mintáira a kisebb településeken, elsősorban helyi községi vállalatokban találhatunk példát. Emellett különböző társulások támogatásával többek között az ökotermelésben, illetve a farmgazdaságokban is lehetőség van alkalmazásukra. A romaügyi hivatal a mezőgazdasági termelésben való munka lehetőségét nagyra értékeli, s ennek érdekében aktivációs programokat dolgoznak ki a helyi vállalkozásokkal és önkormányzatokkal való együttműködésre. Az előadást követő hozzászólás alapján a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok ellenére a zöldségtermelők körében tényleges igény mutatkozik a megbízható dolgos munkaerő kihasználására.

 

A Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Minőségvizsgáló Intézet (KMEMI – ÚKSÚP) tevékenységét és a zöldségtermesztésben betöltött ellenőrző és szabályozó szerepét Jana Vargová, a KMEMI vezérigazgatója mutatta be. Tevékenységükben a hazai jogszabályok kidolgozásán és alkalmazásán kívül az uniós rendelkezések hazai átültetését és működtetését is felügyelik. Hatáskörükben 20 törvény, 250 rendelet, több mint 70 uniós rendelkezés előírásainak betartását ellenőrzik, egyúttal  növényfajták, növényvédelmi készítmények műtrágyák forgalomba hozatalának feltételeit vizsgálják, engedélyezik és ezek jegyzékét vezetik. Az idevonatkozó adatok az intézet honlapján megtalálhatók.

 

Katarína Nováková szintén a KMEMI képviseletében az ökológiai növénytermesztésbe való belépés feltételeivel és az idevonatkozó jogszabályokkal ismertette meg a konferencia résztvevőit. Előadásában hangsúlyozta, hogy a köztudatban gyakran használt biotermék megjelölés sokszor csalóka, mivel bioterméknek csak azon termékek nevezhetők, amelyeket az idevonatkozó jogszabályi környezet által megszabott feltételek között állítanak elő, ezt erre hivatott ellenőrző szervek felügyelik, és a termék rendelkezik bio-megjelöléssel, amelyet védjegyként használhat. A termék megjelölésén a bio védjegy mellett, kötelező az EU-s és a szlovákiai bio-logo használata, az előállítás helyének megjelölése valamint a termékre vonatkozó számkód. A téma iránt érdeklődők szintén az intézet honlapján kapnak részletes tájékoztatót.

 

A szlovákiai agrárágazat pénzügyi helyzetét banki szempontból Peter Horný, az Unicredit Bank képviselője elemezte, aki az ágazat teljesítőképességét értékelve megállapította, hogy az egyelőre a bővített újratermelés feltételeinek megteremtésére nem képes. Ennek ellenére a hitelek állománya folyamatosan növekszik, tavaly már csaknem elérte az 1 milliárd eurót (970 mil.), ezeknek több mint fele 5 év feletti lejáratú. A működési hitelek mellett a banki szektor az ágazat fejlesztési elképzeléseit is finanszírozza, többek között a raktárkapacitások növelésére folyósított hitelekkel bizonyítják is bizalmukat az ágazati szereplők iránt. A speciális növénytermesztési ágazatok finanszírozása tekintetében a bankok tavaly pl. az integrált zöldségtermesztésre 2,4 millió eurót folyósítottak. Az előadó javaslatot tett a fejlesztési beruházások ágazattal való közös finanszírozására, amelynek keretében megkönnyítenék és átláthatóbbá tennék a beruházások hitelezésének feltételeit. Kiemelte a járvánnyal kapcsolatos felújítási terv finanszírozását, amelynek alapján további plusz forrásokat lehet szerezni az uniós alapokból, s ezeket a kedvező kamatozású hiteleket csak hét év után kell majd elkezdeni törleszteni.

 

A hazai zöldségtermesztés felfuttatásának egyik szorító korlátját, a feldolgozás lehetőségeit vette számba Peter Slobodník az EQUUS Kft. képviselője, aki a zöldségfeldolgozó üzemek korábbi és jelenlegi helyzetét összehasonlítva egyértelmű leépülést volt kénytelen megállapítani többek között az üzemek, mind pedig a foglalkoztatottak számát illetően (1989 előtt pl. 29 konzervgyár 2018-ban 12, a foglalkoztatottak száma 89-ben 65 ezer, jelenleg a szektorban  26 ezer). A hazai feldolgozható zöldség kevés, nem megfelelő a meglévő kapacitások kihasználása sem, ez a beruházások szintjét is korlátozza. Az ágazat fejlesztése érdekében szükség lenne egy egyértelmű, a termeléssel összehangolt célirányos fejlesztési koncepcióra, amelyben az ágazati termelők és beruházásaik célzott támogatásával, az idevonatkozó tudományos fejlesztési elképzelések finanszírozásával megalapozná a további fejlődés lehetőségeit.

 

Kép és szöveg: szilvássy

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda februári száma

A Jó Gazda februári száma a tavaszi szezonkezdet előtt az időszerű tennivalókat összefoglalva kínál gyakorlti …