Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Szlovákiában a tavaszi repce vetésterülete csak kis részét teszi ki a repce teljes vetésterületének. A tavaszi repce termesztését elsősorban a csapadékosabb, magasabb tengerszint feletti magasságokban (600 m) levő térségekbe ajánlják. A meleg szárazabb déli területeken főleg a szárazabb időszakokban nagy a kártevők okozta terméskárosítás veszélye, ráadásul a hozamok a szárazság miatt is alacsonyabb szinten maradnak.
A tavaszi repce termesztése Európa középső és nyugati felében nem nagyon elterjedt, mivel alacsonyabb terméshozama miatt a termelők inkább az intenzívebb gondoskodást, de egyúttal magasabb terméshozamokat biztosító őszi vetésű repcét részesítik előnyben. Ennek ellenére itt is van létjogosultsága, főleg olyan időszakokban, amikor a repceterületek jelentős része rosszul telelt át, és ki kell azokat szántani, vagy ha a terménypiacon a növény értékesítési ára hirtelen megugrik, és a termesztők a jó ár miatt még alacsonyabb hozamok mellett is érdemesnek tartják a termesztését.
A termesztés gazdaságosságát kedvezően befolyásolja, hogy az őszi repcével ellentétben hozzávetőlegesen egynegyedével alacsonyabb költségráfordítással termeszthető a kevesebb műtrágya és a kevesebb vegyszeres kezelés miatt. A talajban levő téli csapadéknak köszönhetően jóval biztonságosabb a kelése. Ha a kiszántott őszi repce helyére vetik, akkor kevesebb talajmunkát igényel, egyúttal elkerülhetők az ősszel alkalmazott vegyszerek más növényekkel szembeni várható reziduális utóhatásai.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tavaszi repce nem a téli fagyok által kiritkult, megkárosodott őszi repce állományának pótlására, utánvetésére ajánlott. A két fajta között 4-6 hétnyi fenológiai érésidőbeli különbség van, amely nagyon megnehezíti a hatékony vegyszeres kezelés időzítését az ilyen vegyes állományban. A teljesen kiszántott őszi repce után azonban megfelelő talaj-előkészítés után vethető.
A termesztés sikere nagyban függ az időben elvégzett vetéstől. A tavaszi repcét minél korábban, lehetőleg február végétől április elejéig el kell vetni. A későbbi vetés a kártevők felszaporodása miatt nagy veszélyekkel jár. A vetés sűrűsége hektáronként 60-80 ezres tőszámmal ajánlott, ennek eléréséhez 2,5-3 kg vetőmagra van szükség.
Tápanyagellátás tekintetében a tavaszi repce kevésbé igényes mint az őszi, de rövidebb vegetációs ideje miatt magas műtrágyaadagokat igényel. Nitrogénből 80-120 kg/ha az ajánlott mennyiség, amelynek kétharmadát már a vetés előtt be kell dolgozni a talajba. A fennmaradó részt a növény 20 cm-es magasságában levéltrágya formájában juttatjuk ki az állományba.
A gyomvédelemben kihasználható, hogy a tavaszi repce jobban konkurál egyes gyomfajtákkal szemben, s néhány esetben (főleg a kiszántott és előzőleg már kezelt őszi repce utáni területeken) bizonyos őszi kelésű gyomok ellen a gyomirtós kezelés el is hagyható. Vigyázni kell azonban a tavaszi kelésű gyomokkal, ezek ellen feltétlenül kezelni kell az állományt.
Az állati kártevők közül leginkább az őszi repcéről átrepülő repcefénybogarak veszélyeztetik a tavaszi repce egy hónappal később virágzó állományait. Ezek ellen kontakt hatású készítményekkel lehet védekezni. (sz)
