Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A baktériumok a legnagyobb élő közösség, amellyel az ember szimbiózisban él. A talajban fellelhető fajtáik szerepe a talajélet fenntartásában és a növények életfolyamataiban nélkülözhetetlen. A tápanyagciklusban betöltött szerepük lényeges, hiszen ezek a baktérium törzsek képesek a talajba jutó szerves anyagokat lebontani, melyet az új növények később tápanyagként hasznosíthatnak. A baktériumok által termelt vegyületek egyúttal a kártevő paraziták, gombák ellen is kiváló védelmet nyújtanak. A pillangós virágú növényekkel együtt élő talajbaktériumok képesek a levegőből is a nitrogén megkötésre. Az ekkor kinyert és talajba kerülő nitrogént pedig maga a növény hasznosítja. Így kevesebb nitrogéntartalmú műtrágyára van szükség általa. A talajbaktériumok a természetes növekedés motorjai.
Talajbaktériumok a nitrogén és foszfor körforgásában
A nitrogén a növények fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyag. Egyrészt a légkörből csapadék segítségével jut a talajba, másrészt pedig a növényi maradványokat bontó talajbaktériumok által képződik és áll rendelkezésre a fejlődő növények számára.
A pillangós virágú növények aratása után, a talajforgatást követően a földbe kerülő a cellulóz és lignin lebontásához is szükség van baktériumokra. Olyan enzimeket termelnek, amelyek képesek ezen növényi sejtfalak megbontására. A zöldtrágyázás és biomassza hasznosítás sok esetben előírás a mezőgazdaságban. Nem véletlenül, ugyanis vitathatatlan szerepe van a talajbaktériumok által lebontott szerves anyagoknak. A termőtalaj minőségét, szerkezetét és ez által vízháztartását is javítja. Magasabb, jobb minőségű terméshozamot, valamint betegségeknek jobban ellenálló növényeket eredményez. Hosszú távon is gazdaságosabb a növénytermesztés általuk.
A növények anyagcsere folyamataihoz nélkülözhetetlen a foszfor is. Ennek hiánya a talajban a növények létét, növekedését gátolja. Baktériumok segítségével a talajba jutó szerves anyagok lebontásra kerülnek. Ezen folyamat alatt szabadul fel a foszfor is, melyet a növények hasznosítanak tápanyagcseréjük folyamán.
A növények fejlődését befolyásoló enzimtermelés, a nyák-, és védőbevonatot képző, valamint a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet biztosító tulajdonságaikat a termékfejlesztők igyekeznek a készítményekben akár egyidejűleg is hasznosítani.
Mivel a növényvédő szerek és műtrágyák jelentő anyagi terhet rónak a gazdálkodókra, innovációra van szükség ezen a területen is. A talajbaktériumok tevékenységének kihasználásával sok előnyhöz juthatunk. A talajbaktériumok és azokból készült termékek alkalmazása kiemelt fontosságú lehet egy gazdaság számára. A terméshozam javítása, az egészségesebb és ellenállóbb növények termesztése, a talajminőség és szerkezet javítása legalább olyan fontos, mint az, hogy minél kevesebb műtrágya és növényvédőszer kerüljön felhasználásra annak érdekében, hogy gazdaságos termelést érjünk el.
Mindez nem csak gazdasági, hanem környezeti és egészségügyi kérdés is. Hiszen szerves elemeket, életformákat okosan felhasználva visszaszoríthatjuk a vegyszerek alkalmazását. Mert bár sok esetben elengedhetetlen, hogy szintetikus termékekkel dolgozzunk, törekednünk kell, hogy alternatív megoldásokkal javítsunk technológiákon a fenntarthatóság érdekében.
A talajoltó baktérium készítményekben ugyanis vannak olyan törzsek, melyek segítik ellátni a növényt tápanyaggal. Nitrogént kötnek a levegőből, a talajásványok oldásával káliumot és foszfort alakítanak át felvehető formába, de emellett számos mikroelemet (Zn, Fe, …stb.), vitaminokat is szolgáltatnak a növénynek. Javítják a műtrágyák hasznosulását. A növény növekedését serkentő hormonszerű anyagot termelő baktériumoknak köszönhető az erőteljes gyökérnövekedés és növényi fejlődés. Így az állomány tápelemekkel jól ellátott és intenzíven tud növekedni. Ez az alapja a bő és gazdag beltartalommal rendelkező, jó minőségű termésnek. Azok a gazdák, akik már több éve alkalmazzák ezt a módszert, állítják, hogy a talaj szerkezete érezhetően megváltozott, könnyebben lehet művelni és így kevesebb a felhasznált üzemanyag is.
Egyes baktériumtörzsek nyálkaszerű anyagokat (ún. exopoliszacharidokat) képesek nagy mennyiségben termelni. Ez a gélszerű anyag segíti a talajszemcsék, talajaggregátumok kialakulását, vagyis a talajszerkezet épülését. A mikroaggregátumok ugyanis kis „életközösségek”. Tartalmaznak gombát, baktériumot, algát, szervesanyagot, agyagszemcséket, stb. A mikroaggregátumok makroaggregátumokká szerveződnek. Így lesz a talaj morzsalékony, jól levegőzött, szerkezete javul. A jó szerkezetű talajból a tápanyagok nem mosódnak ki, így javul tápanyagellátottság is.
A növényállomány a talajból fertőző gombáktól is védelmet kaphat, ugyanis a baktérium készítmények többségében ún. sziderofórt termelő törzsek vannak. Csökkenhet például a fuzárium, szklerotínia, alternária, Aspergillus, fertőzés. Így a növényvédelem költségei is alacsonyabbak lehetnek a mikrobiális talajoltás hatására.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a növények stressztűrése, így az aszálytűrése is növekedhet. Számos példa mutatja, hogy a mikrobiális talajoltás hatására 2-3 hétig láthatóan jobban bírta a növényállomány a vízhiányt. Természetesen olyan extrém szárazságok esetén, mint amilyenek az utóbbi években sújtották a termelőket, az öntözés nélkülözhtetlen. Az aszálytűrés többek között a talaj szerkezetének javulásával függ össze. A jó vízmegtartó képességű talajban az exopoliszacaharidok viszonylag nagy mennyiségű vizet képesek megkötni és tárolni, majd a növény számára átadni. Ezért játszanak fontos szerepet az oltóanyagokban lévő nyálkatermelő baktériumok.(sz-nak)
