Az utóbbi években egyre közkedveltebb növény lett a medvehagyma, amely természetes körülmények között általában erdős területeken, mindenképpen árnyékos helyeken terem. Korábban a növény leveleit fogyasztók elsősorban az említett termőhelyeken vadon növő medvehagyma leveleit szedték és fogyasztották, az utóbbi időkben azonban már a kertekben is elkezdték termeszteni. Erre a célra a vadon növő állományokból gyökerével együtt kiszedett egyedeket használtak fel, ami nem a legjobb megoldás, mert a hóvirághoz hasonlóan tömeges irtást eredményezhet a növény eredeti termőhelyein. Ezért egyes kertészeti boltokban már a palántái is megvásárolhatók.
Ha kertünkben szeretnék medvehagymát termeszteni, erre legjobb a cserepes medvehagyma tövet használni. A töveket a kert árnyékos részébe humuszos és tápanyagban gazdag talajba ültessük. A gyöktörzset vagy töveket ültethetjük a szabadföldbe, vagy egy nagyobb cserépbe, ill. edénybe is. Az ajánlások szerint a hagymát, amely valójában a gyökértörzs egy darabja, nyárutón, kora ősszel, vagy tavasszal ültessük el kertünkben. Az erdőből származó medvehagymát kizárólag tavasszal ültessük. A töveket 5 cm mélyen egymástól kb. 20 cm távolságra helyezzük a talajba. Vannak, akik azt ajánlják, hogy mivel a medvehagymák a talajban kb. 15 cm mélyen vannak, ugyanilyen mélyre kell ültetni őket.
Termesztés céljából egyszerre több tövet ajánlott nagyobb csoportokba kiültetni, hogy később kellő mennyiséget tudjunk szüretelni. A kiültetés után a melegben ajánlott rendszeresen öntözni a hagymákat, hogy ne száradjanak ki. Így a növény tavasszal fejlődésnek indul, a második évtől hagymákat fejleszt, és elkezd szaporodni a virágzás végén elszórt magvakkal is.
A medvehagyma lassan szaporodik. Egyrészt hoz mellékgumókat, amiből idővel újabb medvehagymák nőnek, másrészt beporzott virága magokat hoz, amelyek szintén a szaporítást szolgálják. A magokat begyűjtésük után1-2 cm mélyre ültessük el. Viszonylag gyorsan kikelnek és apró medvehagyma leveleket növesztenek, amelyek néhány év alatt elérik a fogyasztható méretet.
A friss leveleket február végétől vagy március elejétől szedhetjük, természetesen nem mindet egyszerre, de érdemes még a virágzás előtt leszedni őket, mert a virágzás utána erős fokhagyma illatuk lesz, és csökken a vitamin tartalmuk is.
Ha a szabadban gyűjtjük a medvehagymát, jól nézzük meg és ellenőrizzük, hogy valóban ezt a növényt szedtük, mivel a leveleinek formája nagyon hasonlít a gyöngyvirág és az őszi kikerics leveleihez, amelyek mérgezőek. Úgy különböztethető meg, hogy ha a medvehagyma leveleit a kezünkkel összedörzsöljük, az erős fokhagyma illatot áraszt. Gyűjtéskor ne tépjük ki gyökeresen a növényt, és lehetőleg ne szedjünk le róla az összes levelet. (sz)