Kétségbevonhatatlan tény és a gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy hatékony gyomirtás nélkül a kukorica nem termeszthető sikeresen. A kukoricatáblák gyomnövényzetére elsősorban a gyomirtási technológiák, ezeken belül is a vegyszeres kezelések vannak a legnagyobb hatással.
A gyomirtás eredményességét az dönti el, hogy mennyire ismerjük az adott területen előforduló gyomnövényzetet. A gyom-felvételezési adatok alapján megállapítható a táblára jellemző domináns gyomnövényzet, annak megoszlása, az egy- és kétszikűek aránya stb. A felvételezés idejét az dönti el, hogy milyen célra használjuk fel a szerzett információkat. Az állomány (posztemergens) kezelésének tervezéséhez a felméréseket a kukorica kelése és 4 leveles állapota között célszerű elvégezni.
Amennyiben az alkalmazott vegyszeres gyomirtás eredményét kívánjuk kiértékelni, vagy hosszú távra szeretnénk információt nyerni a tábla gyomnövényzetéről, akkor a felméréseket június végén-július elején kell elvégezni, amikor a kukorica kb. 1 méter magasságú. A gyomfelvételezések a tábla, vagy a terület gyomirtási technológiájának tervezésénél hasznosíthatók. A herbicidek kombinációs partnereit úgy válogatják össze, hogy azok hatásspektruma legteljesebben lefedje a tábla gyomnövényzetét, és ezzel a lehető legtökéletesebb hatást érjék el.
A kukorica gyomnövényzetének faji összetételét meghatározza az is, hogy a kultúrnövény vetése térségünkben egészen május végéig is eltarthat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vetés-előkészítési talajmunkákkal a korábban kicsírázott, vagy kihajtott gyomnövényeket mechanikus úton is elpusztítjuk. Emiatt nem találhatók meg a T1-es és T2-es fajok bizonyos területeken.
A korábbi, áprilisi vetésekben még megtalálhatók a T3-as fajok, azonban a később (májusban) vetett táblákon már a T4-es csoport tagjai dominálnak.
A kukorica gyomnövényzetét a terület ökológiai és agrotechnikai viszonyai jelentősen megváltoztathatják. Csapadékos május, június és július hónapok után mérsékeltebb gyomborítottság regisztrálható, mely elsősorban a preemergensen alkalmazott herbicidek jobb hatásával magyarázható.
A monokultúrában termesztett kukoricatáblákon általában nagyobb mértékű a gyomosodás, mint vetésforgóba állítva a kalászos gabonafélék után. A táblák gyomossága főleg a 4. és 5. termesztési év után ugrásszerűen megnövekedik, és előtérbe kerülnek az egyéves egyszikű gyomnövények.
A talaj kötöttsége és a humusztartalom is befolyásolja a gyomnövények előfordulását. Ismert, hogy a kötött és humuszban gazdagabb talajokon magasabb a gyomborítottság. A gyomok közül főleg a fenyércirok kedveli ezeket a talajokat. Ismert az is, hogy a 6-7 pH-érték közötti tartományban fordul elő a legtöbb gyomfaj. Az agrotechnikai tényezők közül a vetési idő is befolyásolja a gyomosodást. Tapasztalatok szerint az április 25-e után vetett kukoricatáblákon magasabb a gyomborítottság a korábbi vetésekhez képest. A kukorica állománysűrűsége szintén befolyásolja az adott terület gyomosodását. Azokon a területeken, ahol hektáronként 70 ezer tőnél sűrűbb az állomány, csökken a gyomborítottság. Ilyenkor főleg az egyéves egyszikű fajok, valamint a parlagfű szorulnak vissza. A kijuttatott nitrogén adagok növekedésével viszont nőhet a terület gyomborítottsága. (sz-arch)