Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint (Investopedia – Guardian) a földigiliszták a világ gabonatermelésének 6,5 százalékáról gondoskodnak, és évente mintegy 140 millió tonna gabona termeléséhez járulnak hozzá. Ez a mennyiség nagyságrendileg az éves orosz gabonatermésnek felel meg. A giliszták közismert talajjavító tevékenységüknek köszönhetően azonban nem csak a gabonafélék, hanem a rizs, a kukorica valamint a hüvelyesek – a szója, a borsó és a lencse terméshozamának javításából is kiveszik a részüket. A számítások szerint ezeknél a növényeknél a termésmennyiség alakulásában 2 százalékos részesedéssel vesznek részt. Megjegyzendő, hogy ezek a hüvelyes növények kevésbé függenek a talajban dolgozó élőlényektől, mivel saját maguk is képesek a levegő és a talaj nitrogéntartalmát megkötni.
A kutatásban a giliszták mennyiségét és a talaj terméshozamát hasonlították össze, így állapították meg, mennyiben járulhatnak hozzá a hozamképzéshez. Az is bebizonyosodott, hogy ahol több mesterséges műtrágyát szórnak ki a gazdák, ott kevésbé érvényesül a giliszták termésnövelő hatása. A pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a talajban nemcsak földigiliszták élnek, hanem számos további talajlakó élőlény, amelyek szintén kiveszik a részüket a termelékenység javításából. A talajban dolgozó földigiliszták tevékenysége felbecsülhetetlen: lazítják és táplálják a termőtalajt, lebontják a szerves anyagokat, szellőztetik a földeket. Ez mind hozzájárul a termelékenység növeléséhez és így a terméshozamok emelkedéséhez. Jelenlétük és tevékenységük a talaj vízmegkötésében is fontos. (Forrás:mmg.hu)