Másodvetések

A szántóföldi növénytermesztésben a kettőstermesztés két jól elkülöníthető módját ismerjük:

– egyidejű kettőstermesztés, vagy köztestermesztés,

– különböző idejű kettőstermesztés, vagy másodvetések.

Egyidejű kettőstermesztésről, vagy köztestermesztésről abban az esetben beszélünk, amikor a főnövény közé más fajú haszonnövényt vetünk vagy ültetünk.Pl. kukoricában futó-, vagy bokorbabot, tökféléket, napraforgót, takarmányrépát, stb. A kettőstermesztésnek ez a módja elsősorban hagyományos, a kézi erőre a alapozott növénytermesztési folyamatok körében terjedt el. Természetesen nem sorolhatók ebbe a kategóriába az őszi-, tavaszi keveréktakarmányok.

Különböző idejű kettőstermesztésről, vagy másodvetésekről pedig akkor beszélünk, amikor egy gazdasági évben, két főnövény közé – pl. zöldborsó és őszi búza, vagy őszi-búza és a következő évi cukorrépa közötti időben – beiktatunk egy viszonylag rövid tenyészidejű, gyors hasznosítást lehetővé tevő növénykultúrát, vagy növénytársítást.

A kettőstermesztés egyik módjához sem sorolja a legtöbb szakember az „alá- és rávetést“, jóllehet részben kielégítik a kettőstermesztés fogalmát. Alávetésnek nevezzük pl. a tavaszi takarmányárpával létesített vöröshere-telepítést. Rávetést pedig akkor végzünk, ha pl. kiritkult az őszi árpa, vagy a búza, de nem annyira hogy kiszántsuk és ilyenkor vörösherét, lucernát vetünk rá, más szóhasználattal ezt felülvetésnek nevezzük. A rá- vagy felülvetést a szakemberek kényszermegoldásnak tartják, mert a fővetés kiritkulása nemcsak a kedvezőtlen időjárás, hanem agronómiai hibák következménye is. Pl. rossz a talajmunka, késői vetés, stb.

A kipusztult őszi vetés pótlásánál, télvégi-, tavaszi ár- és belvíz után a másodvetések agrotechnikáját kell alkalmazni.

Milyen előnyök származhatnak a tudatos, előre tervezett másodnövény-termesztésből? Első helyre kívánkozik, hogy a két főnövény közé iktatott másodtermény növelheti az árbevételt, a takarmánybázist, vagy javíthatja a talajállapotot, kisebb területen állíthatók elő nagyobb hasznok. Mindez úgyis kifejezhető, hogy javul a terület-kihasználás.

A másodvetésre alkalmas sok növényfaj közül a gazda válogathat áru-, takarmány- és zöldtrágyázásra megfelelőeket a legváltozatosabb talajtípusokra. A legtöbb esetben öntözésre van szükség, az öntözési lehetőség előfeltétele a sikeres másodtermesztésnek. Ugyanazon növényfaj, fajta hozama másodvetésben kisebb, mint főnövényként. Minden munkát, mivel rövidebb a tenyészidő, gyorsabban kell elvégezni. A gyorsaság azonban nem mehet a munka minőségének a rovására. Az időtényező hallatlanul nagy jelentőségét a gazdálkodók már régen felismerték. Nem véletlen, hogy a szakmai szóhasználat „májusi másodvetéseket“ és „tarlóvetéseket“ különböztet meg.

A másodvetésben termesztett növényeknél különös jelentősége van a „gyomirtás” megoldásának. A főnövények betakarítását követő talajmunkákkal kedvező feltételeket biztosítunk az elfekvő gyommagvak kicsírázásához. Számolni kell a betakarítást követő „árvakeléssel“ is. A másodvetésként elvetett kultúrnövényeknek gyakorlatilag versenytársai lesznek a nem kívánatos egy- és kétszikű gyomnövények. Figyelemmel a gyomviszonyokra, az előveteményre, a másodvetésbe vont növényekre, a csapadékviszonyok alakulására és az öntözésre, meg kell tervezni a gyomirtást a gazdaságosan és hatékonyan alkalmazható gyomirtó szerekkel. Összefoglalva: a másodtermesztést szakismereteken alapuló tapasztalat viheti sikerre. (lszl)