Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A régebben születettek még emlékezhetnek rá, hogy ilyenkor, a tél vége felé széles sáv sárgállott az utak mellett a permettől. Abban az időben az útkarbantartók még az út melletti fákat is permetezték. Ez sok kertészkedőben máig megmaradt, hiszen számtalanszor hallottam tőlük télen, amikor enyhébb, fagymentes volt az idő, hogy már megpermetezték a fáikat. Amikor rákérdeztem, hogy minek, az volt a válasz, hogy legalább ez a feladat már teljesítve van. A mezőgazdaságban az agrotechnikai időpont nagyon fontos dolog. Itt, a mi éghajlati viszonyaink mellett azonban ezt nem lehet pontosan, naptári napra meghatározni.
A természet működésének megvan a maga törvényszerűsége. Ha sikeresen akarunk gazdálkodni, ezeket tiszteletben kell tartani. Gyakran hallani kritikákat a vegyszerekről, amelyeknek nem jó a hatásuk, mert gyengék, mert nincs bennük a megfelelő mennyiségű hatóanyag, stb. Ha a vegyszernek nincs, vagy kicsi a hatása, az esetek zömében nem a vegyszerben van a hiba. Napjainkban az engedélyezett permetszerek száma évről évre csökken, nagyon sokat kivonnak a használatból, mert káros hatásuk van a környezetre. Ezért nincs már használatban a régi Arborol, vagy Nitrosan, amelyek olyan szép sárgák, de nagyon károsak is voltak. A jó hatás elérése céljából a mai szereket már okosabban, a használati utasítást pontosabban betartva kell használni.
A legfontosabb, hogy tudjuk, valójában mi ellen védekezünk. Még mindig vannak, akik csak azért permeteznek, mert ilyenkor permetezni kell. Csakhogy a kártevők és a gombabetegségek között is van különbség, sőt egyes betegségek bakteriális, mások pedig vírusos eredetűek. Ilyenkor, a télvégi permetezésnél is meg kell különböztetni, milyen kártevő, és milyen gomba ellen permetezünk.
Fontos, hogy bő lével permetezzünk a fákon telelő gombabetegségek ellen. A leggyakrabban réz- és kéntartalmú szereket használunk. A réz nagyon hatásos a legtöbb gombabetegség ellen. Mivel a fákon egyre nagyobb mértékben elszaporodó zuzmók is két faj, a gomba és a zöldmoszat együtt élő alakjai, ezek ellen is nagyon hatásos. Nem hat azonban a lisztharmatra, ezért a szőlőre, és más, a lisztharmatra fogékony növényekre kéntartalmú vegyszert használjunk. A permetezés előtt távolítsuk el a fákon maradt gyümölcsmúmiákat, beteg leveleket. Ezt a permetezést közvetlenül a rügyfakadás előtt a leghatékonyabb elvégezni. Amikor a fákon, bokrokon már vannak kis levelek, a lemosó permetezésre ajánlott koncentráció perzselést okozhat. Ezek a szerek kontakt hatásúak, száraz időben 10, esős időben 6–7 napig hatásosak. Nem érdemes korán kipermetezni őket, mivel az őszibarackfákon a levélfodrosodás csak a rügy kipattanása után fertőz, ezért úgy kell időzíteni, hogy a vegyszer akkor még hatásos legyen.
A fákon áttelelő kártevők ellen a védekezésre nálunk forgalomban lévő vegyszer a Predjarný postrek néven kapható. A csomagolás két szert tartalmaz, az egyik a Mero Stefes, ez repceolaj, a másik a Karate Zeon 5 CS, ez a rovarölő. Az olajos rész úgy hat, hogy befedi a kártevők, tojások felületét, megakadályozza a légzésüket, ezért megfulladnak. A kártevők tojásai azonban nyugalmi állapotban nem lélegeznek, és a kártevők is nagyon minimálisan. A korán elvégzett permetezésnek ezért rosszabb a hatásfoka. A Karate Zeon 5 CS csak a kikelt kártevőket irtja, ennek a kipermetezése ezért teljesen fölösleges a kikelésük előtt.
A fákon nagyon könnyen megfigyelhetők a levéltetvek tojásai, és a kelésük ideje is. Érdemes ezért odafigyelni, megvárni ezt az időpontot, és csak ekkor permetezni. Aki BIO szerrel akarja ezt a permetezést elvégezni, az az olajos résznek használja a Ferrum Oil készítményt, a rovarölő résznek pedig a Neemazal T/S-t.
Több helyen olvasható a szakirodalomban, hogy a tavaszi lemosó permetezést a betegségek és kártevők ellen egyszerre elvégezhetjük. Sok éves tapasztalatom, hogy a jó időpont megválasztása okán ezt a két vegyszerezést nem lehet egyszerre jó hatással elvégezni. Közvetlen a rügypattanás előtt, amikor a réz, vagy a kén magasabb koncentrációja nem tesz kárt a növényekben, a tetvek, atkák még nem keltek ki, vagyis a rovarölő részt ilyenkor kiszórni fölösleges. Az őszibarack permetezésével a tafrina ellen, a meggynél, a cseresznyénél a monília ellen nem lehet megvárni a tetvek kelését, ezt közvetlenül a rügypattanás előtt kell elvégezni. Az időjárás alakulása szerint a levélfodrosodás esetleges második, vagy harmadik permetezését lehet a tetvek elleni szórással összekötni. A réz hatóanyagú szereket amúgy sem ajánlott keverni egyéb szerekkel, mivel a réz azok hatását gyöngítheti.
Megtalálni a megfelelő időpontot az egyes kezelésekre nem egyszerű feladat. A nagyobb kiterjedésű gyümölcsösökben az azonos fajoknál, a fajták között is lehet eltérés a rügypattanás idejében. Kiskertekben, ahol több faj, ezeken belül is több fajta van, nagy kihívást jelent a megfelelő időpont megválasztása. Nagyon gyakori ez az őszibarackfák tafrinás betegségénél. Szembesülünk ezzel a problémával akkor, amikor különbség van az egyes fák fertőzöttsége között, holott azonos vegyszerrel védekeztek, de az időpont nem volt optimális mindegyik növényre.
Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona
