Cirok – a kukorica alternatívája

A klímaváltozás hatásai a növénytermesztésben is jelentős változásokat váltanak ki. Az utóbbi évek hőmérsékleti adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a légkör felmelegedésének következtében egyre gyakoribbá válnak az átlagostól eléggé eltérő radikális időjárási jelenségek, közülük is a szárazság és a nagy hőmérsékleti ingadozások a legjellemzőbbek.

Ennek a folyamatnak egyik jellegzetes példája az idei aszály miatt a kukoricatermesztésben bekövetkezett katasztrofális mértékű termés- és állománycsökkenés. A hosszabb távú előrejelzések alapján várható, hogy ezek a környezeti feltételek akár még rosszabbak is lehetnek, így felmerül a kérdés, hogy a hazai növénytermesztés termésstruktúrájában hogyan csapódnak majd le ezek a változások.

A kukorica alternatívájaként egyre gyakrabban kerül szóba a cirok, amely a világ egyik leggyakrabban termesztett fűféléje, gabonanövénye. Ez a növény lehetőséget kínál azok számára, akik a kukoricatermesztés helyett keresnek alternatívát, hiszen a kukoricánál jobban tűri a szárazságot, ellenállóbb az időjárás viszontagságaival szemben – ezt a tulajdonságát kifejezetten aszály idején képes érvényesíteni -, egyúttal bővíthető vele a vetésforgó is.

A cirok a kölesformák családjába tartozik, származását tekintve Etiópia és Szudán sztyeppés, szavannás térségéből származik, ma már a világ minden meleg és mérsékelt övi országában termesztik. A szemes cirok beltartalma hasonló a kukoricáéhoz, azonban fehérjetartalma magasabb és a szervezet számára kedvezőbb az aminosav-összetétele is. A cirok élelmiszerként is egyre népszerűbb alapanyag, ugyanis a magja nem tartalmaz glutént, toxinmentes és tanninmentes is.

A cirok jellemzői

A cirok egy magas növésű gabonaféle, egyben fűféle, a kukorica közkedvelt alternatívája. Igénytelenebb a kukoricánál: 50%-kal kevesebb vizet vesz fel, terméshozama aszályos körülmények között 10-15%-kal is meghaladhatja a kukoricáét. A cirok nem igényel olyan szintű talajművelést, mint a kukorica, így költséghatékonyabb is ennek a növénykultúrának a felnevelése. A cirok fajtái egymással könnyen keresztezhetőek, számos hibridnövénnyel találkozhatunk a piacon, amelyeknek a fajtáját sokszor meghatároznunk is nehéz.

A cirok bojtos gyökérzettel rendelkezik, remek szárazságtűrő képességét a fejlett mellékgyökérzetének köszönheti (körülbelül kétszer annyi hajszálgyökere van, mint a kukoricának). A cirok szára belül hengeres, tömött, szárcsomókra és a csomók közötti részekre tagolt. A szárvastagsága a fajtától függ: a szemes cirok, amelyet az ember is fogyaszt például vastagabb szárral rendelkezik, mint az állati takarmányozást szolgáló szudánifű.

A különböző cirokfélék magasra nőnek: a szemes cirok 100-180 cm, a silócirok viszont elérheti akár a 4 és fél méteres magasságot is. A cirok hosszú, viaszos, lándzsa alakú levele hasonlít a kukoricáéra, azonban a különböző fajták eltérő mértékben bokrosodnak – a legjobb bokrosodási képességű cirok a szudánifű. Minél sárgább egy cirokféle levele, annál nagyobb annak a cukortartalma is, így az állatok számára ízletesebb takarmánynövény. A cirok termése, a cirokmag szemtermés: a szemek változatos, többnyire gömb vagy tojás alakú magok, amelyeknek a színe a fehér, a barna és a vörös árnyalataiban is fellelhető.

Felhasználásától függően többféle cirok típust termesztenek:

– szemes cirok: az emberi és állati fogyasztást szolgálja, de bioetanol is készül belőle;

– silócirok: állati takarmányozásra használják;

– szudánifű: állati takarmányozás és biogáz előállítás;

– vadcirok: vad földbe vetett cirok, a vadállatok legeltetését szolgálja.

Ezen kívül emberi fogyasztásra alkalmas cukor, illetve biomassza és  bioetanol előállítására is kihasználható.

A cirok termesztése

A cirok tenyészideje 115-165 nap. A vetés után 5-10 napon belül kikel, a kelés és a szárbaindulás ezután 25-35 nap alatt indul be. A szárbaindulás és a bugahányás között 30-55 nap telik el, majd a bugahányás és a teljes érés között idő az időjárás függvényében további 55-65 napig tart. A cirok fejlődésére a hő van a legnagyobb hatással, de a talaj tápanyag-szolgáltató képessége is fontos. A laza, homokos talajon és a kötöttebb, agyagos termőföldben egyaránt megterem. A kijuttatott tápanyagot meghálálja, műtrágyázással javítható a fejlődése.

A cirok vetéséhez a megfelelő talajelőkészítés, a frissen elmunkált, jó minőségű magágy, az egyenletes talajfelszín, illetve a kelés alatti gyommentesség alapkövetelmény. A vetőmag a talajfelszíntől 3-5 cm mélységben kerül elvetésre. A gyomok ellen mechanikai vagy vegyszeres gyomirtással védekezhetünk. A cirok legjelentősebb kártevői a levéltetvek, amelyek ellen, ha nagyobb mennyiségben megjelennek, úgyszintén védekezni kell.

A cirok betakarítása fokozott odafigyelést igényel, ugyanis a jól megválasztott időpont befolyásolja a termény minőségét. A cirok szemei egyenetlenül érnek, a teljes érés fázisában kell őket betakarítani majd kiszárítani. A munka elvégezhető kukorica betakarítógéppel a két növény hasonló felépítése miatt.

A szemes cirok magja

A cirok felhasználását tekintve élelmiszerként szintén egyre népszerűbb alapanyag a konyhában, ugyanis a legtöbb gabonafélénél egészségesebb, illetve felhasználható a különböző diétákba is. Készülhet belőle gluténmentes liszt, fogyaszthatjuk önmagában vagy akár puffasztva is, rágcsálnivalóként. A szemes cirok magja takarmányozás céljából kiválóan megfelel a baromfi számára is, ugyanis egészséges, magas fehérjetartalmú táplálékot biztosít a fejlődésükhöz.

A cirok ára és a cirok vetőmag ára jellemzően 10-20%-kal meghaladja a kukoricáét, emellett a cirok termesztés költségei és a ráfordított energia is alacsonyabb, így mindenképpen jövedelmező befektetést eredményez. (sz-agszektor)

 

Kép: cirokmag

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda decemberi száma

Noha a téli időszakban kevesebb a konkrét gyakorlati teendő a kertekben, a Jó Gazda decemberi …