Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A tejüzembe a szántóföldön kezdődik az út
A fenti címben megfogalmazott tapasztalat volt a vezérfonala a Limagrain vetőmag-nemesítő és forgalmazó cég csehországi és szlovákiai képviselete által a koronavírus miatt online formában szervezett szakmai konferenciájának, amelyen az LGAN minősítéssel rendelkező Limagrain silókukorica hibridek tejtermelésre tett kedvező hatását elemezték a szakemberek.
Milena Mařáková marketing menedzser rövid bevezetője után bemutatkozott a Limagrain új munkatársa Martin Štrba, aki a kalászos gabonafélék, a borsó és a len vetőmagjainak forgalmazásáért felel az új szezonban.
Ezt követően a csehországi Állattenyésztési Kutatóintézet által vizsgált szilázsok hatékonysági eredményeit ismertette Eduard Hanina, a Limagrain munkatársa, amelyek egyértelműen igazolták az LGAN hibridek emészthető rostanyag-tartalmának magasabb szintjét. Amint elmondta, a Limagrain már 1977 óta foglalkozik a silóhibridek célzott nemesítésével, amelynek keretében az egyes silóhibridek tejtermelésre gyakorolt kedvező hatásait folyamatosan fejlesztették tovább. Napjainkra ezeket a kifejezetten takarmányozásra szánt silóhibrideket LGAN (LG Animal Nutrition) minősítéssel forgalmazzák, amelyek etetésével az említett csehországi vizsgálatok eredményei alapján egy átlagosnak mondható 300-as tehénállomány etetésében 33 cent literenkénti tejárral számolva több mint 70 ezer euró bevételi többlet érhető el. A táplálkozási szakember állítása szerint leegyszerűsítve a témegtakarmányok hatékonyságában azok kihasználható energiaértéke (keményítő-tartalma) mellett a bennük levő rostanyagok emészthetősége is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a tejtermelés növelése érdekében nem lehet korlátlanul fokozni a takarmányadagban a keményítőtartalmat, mert ez a teheneknél acidózist okoz, ami az állatok élettartamát, s ez által hatékony tejtermelési ciklusukat, vagyis a laktációk számát is jelentős mértékben lerövidíti.
A kérődző állatok takarmányozásában a szilázsadagok szárazanyag-tartalmának emészthetősége szoros összefüggésben áll a takarmányadag felhasználható energiatartalmával. Amint azt már a korábbi vizsgálatok is megállapították, e rosttartalom (NDF – Neutral Detergent Fiber) emészthetőségének 1 %-kal való emelése napi 0,5 – 3 liter tejgyarapodást eredményezhet. Az említett csehországi kísérletben, amit a Netluky farm tehenészetében végeztek, a Limagrain LGAN silóhibridjeiből készített szilázsok napi 2 literes tejhozam-növekedést eredményeztek a kísérletben szereplő kontrol hibriddel szemben.
A vizsgálatba besorolt szilázs adagokat a kutatóintézet szakemberei a normálisan tejelő tehén bendőjébe bevezetett (intubált) adagoló rendszeren keresztül juttatták be, és vizsgálták az adagban levő keményítő emésztettségét 6 és 24 óra múlva, valamint az NDF emésztettségét 24 óra alatt. A mérési adatokból kiderült, hogy a keményítő emésztettsége a 6 órás 50 %-os emésztettségről 24 óra alatt 90 % fölötti értékre emelkedett, az NDF emésztettsége pedig az összes LGAN hibrid esetében 50 % fölötti értékeket mutatott. Ez a mutató a kontroll adagokhoz képest (50% alatti) az LGAN hibridek egyik nagy előnye, ez biztosítja a takarmányadagban levő energiatartalom hatékonyabb kihasználását, ami a tejhozam növekedésében érhető tetten. Az eredményekből kiderült, hogy a legjobb NDF-emészthetőségi mutatót az LGAN 31.268 silóhibridből készült szilázs érte el.
Az LGAN silóhibridek ugyanezen tulajdonságát, vagyis a magasabb szintű emészthető rosttartalom (NDF) előnyeit elemezte előadásában Jiří Matuš, a Limagrain termékmenedzsere, aki azonban a gyakorlati felhasználás szempontjából, a zootechnikusok és az agronómusok által elvárt követelmények alapján mutatta be az erre a célra ajánlott silóhibrideket. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az LGAN hibridek nemesítésében mindkét szempont érvényesülésének kritériumait figyelembe vették a szelektálások során. A zootechnikusok általi megközelítésben a szilázs adagjának maximális energiatartalma és az NDF minél magasabb emészthetősége volt a legfontosabb szempont, míg az agronómusok elvárásainak a maximális hozamképességű, a megfelelő éréscsoportú és a lehető legjobb alkalmazkodó képességű hibridek kiválasztásával igyekeztek megfelelni. A Limagrain több mint 40 éves nemesítési tapasztalatai és felhalmozott ismeretei ezekhez a szelektálásokhoz megfelelő alapot kínáltak.
A siló hibridek tejtermelésre gyakorolt hatásainak összefoglaló mutatóját 2006-ban vezették be, LGAN Milk néven, ezt fejlesztették tovább az LGAN Milk+ index formájában, amely a takarmányadag hatékonysági mutatójaként azt prezentálta, hogy egy hektár LGAN silókukoricából mekkora tejhozam-többlet érhető el, s ebben a zootechnikusi elvárások teljesítése mellett már az agronómiai feltételeket is figyelembe vette: nevezetesen az így jelölt LGAN hibridek már hozamképesség és stabilitás szempontjából is csúcsminőséget képviselnek. Ezen hibridek közül a csehországi vizsgálatok eredményei alapján kiemelkedik az LGAN 31.268 évi 28 ezer literes gyakorlati hozamnövekedést produkált. A silóhibrid egyelőre még nem szerepel a szlovákiai kínálatban, de várhatóan a jövőben itt is megjelenik.
Az előadó a silókészítés legfontosabb alapelveinek a betartására külön is felhívta a figyelmet. A szilázs minőségét annak homogenitása (1-2 hibridből készült) és a betakarításkori optimális szárazanyagtartalma biztosítja. Az optimális szárazanyag-tartalom 32 %, ekkor a legmagasabb az emészthető rostanyagok tartalma a kukoricában, egyúttal már elegendő energiát (keményítőt és cukrot) is tartalmaz. Ha később, magasabb szárazanyag-tartalom mellett történik a betakarítás, a keményítőtartalom ugyan növekszik, de a cukortartalom és vele együtt az emészthető rostanyag aránya is csökkenni fog.
Az LGAN hibridek kínálatából a legkorábbi FAO 220-as érésidejű silókukoricáktól kezdve a legkésőbbi FAO 550 érésidejűekig választhatnak a gazdák. A mi térségünkbe az LGAN 31. 479 (FAO 400), a Shannon (FAO 420), az LGAN Aapatheoz (FAO 500) és az LGAN 31.558 (FAO 560) ajánlottak, elsősorban kiváló alkalmazkodó képességük (szárazságtűrés) miatt, ugyanakkor magas a szemtermésük is, így szükség esetén szemesnek is megtarthatók.
Jiří Matuš csehországi gyakorlati példákkal támasztotta alá állításait az LGAN silóhibridek tejtermelést növelő hatásairól, többek között a dél-csehországi Keblov mezőgazdasági vállalatban, valamint a Brünni Mezőgazdasági Egyetem tangazdaságában is, ahol az LGAN silóhibridekre való áttérés után jelentős tejhozam növekedést értek el.
A tejtermelő tehenek takarmányozásának gazdaságosságát Václav Osička, a MilkProgress tanácsadó cég munkatársa vette górcső alá. Előadásában táblázatok és grafikonok segítségével mutatta be a szilázsok energia- és fehérjetartalmának kihasználását, illetve a kihasználás hatékonyságát befolyásoló tényezők növelésének hatását. Az energiafelhasználás tekintetében egy fejőstehén élete során az elfogyasztott energia mennyiségének 21 %-át fordítja a tej előállítására, a takarmányadagok fehérjetartalmának (nitrogén) kihasználása pedig 28 %. Ha a tejtermelő gazdaság 10 %-os tejhozam-növekedést céloz meg (13 ezer kg tej, 4 laktáció, 22 hónap – első ellés), ennek keretében a tehén élettartamának és a laktációk számának növelése, az első ellés időpontjának lerövidítése, a szárazon állás idejének csökkentése, a takarmányadag fehérjetartalmának csökkentése és takarmányveszteségek csökkentése is a hatékonysági tényezők között szerepel. A tanácsadó cég a tejtermelés hatékonyságának és gazdaságosságának elemzésére speciális adatrendszert használ, amelynek keretében figyelik az elfogyasztott napi takarmányadagok (szárazanyag) nagyságát, a napi tejhozamok alakulását, a tömegtakarmány (szárazanyag), és a tej felvásárlási árát. Ezeket az adatokat táblázatokba foglalva értékelik az egy tehén által elfogyasztott tömegtakarmány 1 kg-jára eső tejmennyiséget és a takarmány beszerzésére fordított költségek, illetve a tej értékesítési ára közti különbséget. Az adatokból kiolvasható, hogy az adott gazdaságban milyen eltérések vannak a tejtermelés javasolt általános hatékonysági mutatóinak kihasználásában. Többek között a laktációs időszakban elért tejhozamok, a ténylegesen fejt, illetve tejelő (fejhető) tehenek száma, valamint a takarmányozás és az állatjóléti intézkedések (welfare) tejhozamokra gyakorolt hatása tekintetében. A takarmányozás hatékonyságát befolyásoló tényezők között említette többek között a tehenek életkorát, a tejhozamot az ellést, a szárazanyag-felhasználását, a takarmány elérhetőségét, annak emészthetőségét, a bendő pH értékét (acidózis), a takarmányok adalékanyagait, a laktáció hosszát, a hőmérséklet-változást és a szomatikus sejteket. Kitért a takarmányadagok laktáción belüli változtatásának fontosságára, az adalékanyagok hatására, a takarmányadagok emészthetőségére.
A silózás optimális időpontjának előrejelzésében kihasználható digitális eszközöket is magában foglaló LG Agrility Harwest programról Eduard Hanina nyújtott tájékoztatást. Az említett programot egyelőre kísérleti stádiumban Európában 19 ezer hektárnyi területen tesztelik, Szlovákiában tavaly 700 hektáron végeztek vele kísérleteket a silózás optimális időpontjának meghatározására. Az Agrility Harwest a silózás optimális időpontjának előrejelzését célzó program keretében konkrét helyi meteorológiai adatokat, műholdas felvételeket és az LG silóhibridjeinek pontos és részletes tulajdonságait tartalmazó információkat ötvözi. Mobil változatban is működik, tehát közvetlenül a terepen is kihasználható. Lényege, hogy a kukorica-állomány fenológiai stádiumának meghatározásával képes előre jelezni azt az időpontot, amikor a növényzet eléri a silózás szempontjából optimálisnak tartott 32 %-os szárazanyag-tartalmat, s ezzel nemcsak a jó minőségű szilázs készítését alapozza meg, hanem a gazdák számára a munkamenet tervezését, pl. a szecskázó gépek felkészítését, megrendelését is lehetővé teszi. Az előadó szerint 2022-ben tovább tesztelik nálunk is a programot, s a rákövetkező években szeretnék minél szélesebb körben a termelők számára is elérhetővé tenni. Feldolgozta: szilvássy
