A karalábé hajtatása korábban nálunk is elterjedt volt, napjainkban azonban az áruházláncok kínálatában főleg behozatalból fedezik a keresletet. Ugyanakkor ennek a zöldségfélének a hajtatása és termesztése az itteni feltételek között is gazdaságos, mivel nem igényel magas hőmérsékletet, ráadásul a vetésforgóba besorolva kiváló köztes és előnövény is. Főleg salátával együtt termeszthető sikeresen, de az uborka és a paradicsom közteseként is jól besorolható. Hajtatása melegágyban általában salátával együtt történik.
Hajtatásra elsősorban a kisebb méretű, rövid tenyészidejű (40-50 nap), alacsony hőmérséklet és gyenge fényviszonyok mellett is viszonylag jó gumóképződésű és jó átlagos tisztasúlyú fajták ajánlottak.
Korai hajtatásra már november végén is vethető a magja, de főleg a napfény hiánya miatt inkább december végén, vagy januárban vetik. Ősszel is hajtatható. A szaporító ládákat a csírázás megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében 18-20 C°-os helyiségben tartják. A palánták tűzdelésére 1-2 lombleveles korban kerül sor. A vetésétől számítva 4-6 hét múlva 20-25 X 15-20 cm-es sor- és tőtávolságra állandó helyre ültetik. Különösebb ápolási munkákat a tápanyagpótláson, a talajporhanyításon és az öntözésen kívül nem igényel. Hajtatásakor a fedett termesztő berendezés vagy a melegágy hőmérséklete átlagosan 10-12 C° legyen. Gyakorlati tapasztalat, hogy megfelelő környezeti feltételek esetén a kiültetés előtti fejtrágyázással néhány nappal csökkenthető az érésideje is.
A hajtatás során ügyelni kell az állomány élettani feltételeinek és egészségének a fenntartására. Betegségei általában a nitrogén, a foszfor, a mész vagy a kálium, illetve az ún. nyomelemek, a vas, mangán, bór, réz, cink stb, hiányára vezethetők vissza. Gombabetegségei és egyéb kártevői közül leginkábba káposzta gyökérgolyva, káposztafélék feketeerűsége és a káposztafélék gyökérfekélye veszélyeztetik. (sz)