A friss hajtatott saláta napjainkban is az egyik legkorábban szedhető és felhasználható zöldség, Fedett termesztő berendezésekben főleg a kora tavaszi és késő őszi idényben nevelik, rövid tenyészideje és alacsony hőigénye erre kifejezetten alkalmassá teszi.
A hajtatott saláta termesztéséhez a palánták nevelését mindig steril, új termesztő közegben végezzük, erre a legalkalmasabbak a szaporító tőzegek, amelyek kifejezetten erre a célra készülnek. A korábba használatos ún. saját keverésű kertiföldek alkalmatlanok erre a célra. A tűzdelésig tálcás vetéssel négyzetméterenként 2–3000 db növény nevelhető fel, a tűzdelést követően – 4×4-es tápkockák esetén – kb. 600 palánta jut egy négyzetméterre. Ennél sűrűbb vetés vagy kisebb tápkocka esetén bonyolultabbá válik a növényvédelem, a betegségek is jobban terjedhetnek.
A palántaneveléskor és a hajtatás során is törekedni kell arra, hogy a növények minél több fényt kapjanak. Kiültetéskor a palántákat 22,5 x 22,5 vagy 20 x 25 cm-nél sűrűbbre ne ültessünk. Ilyenkor a tápkockának legfeljebb a fele, de jobb, ha csak 1/3 része kerül a talajba, így a levelek nem érintkeznek a nedves talajfelülettel.
A saláta sikeres hajtatásában nagyon sok múlik a szellőztetésen. A magas páratartalom ugyanis ideális feltételeket biztosít a gombás és baktériumos betegségek terjedésének. Ezért gyakran és sokat szellőztessünk, termesztő berendezésben a páratartalmat ne engedjük 80% fölé. Az állományt lehetőleg a déli órákban öntözzünk, amikor a növények környezete gyorsabban felszárad. Az esti öntözés azért nem ajánlott, mert utána hosszú ideig nedvesen maradnak a növények, s ezzel akaratlanul is kedvező feltételt biztosítunk a gombás betegségek felszaporodásának. A nagy melegben lassabban fejesedik a saláta, és csak laza fejeket képez. Ezért télen, amikor kevés a fény, nappal csak 16–18 °C-ot, tavasszal áprilisban, ill. októberben, amikor több a fény, magasabb hőmérsékletet 18–20 °C-ot, esetleg erős napsütés alkalmával 22–25 °C-ot tartsunk. Az éjszakai hőmérséklet borult időt követően 5–8 °C, napos idő után 6–10 °C legyen.
A hajtatott fejes salátának számos betegsége van. Ha nem védekezünk szakszerűen, az egész termés tönkre mehet. Ugyanakkor a saláta rövid tenyészideje és a permetezőszerek viszonylag hosszú várakozási ideje miatt gondot okozhat az élelmezésügyi várakozási idők betartása. Az ismert és veszélyes gombás betegségek ellen, mint pl. a salátaperonoszpóra, a botritiszes rothadás, vagy a szklerotíniás gombás betegség, növényvédő szerekkel kell védekezni, de a permetezések számát jelentős mértékben csökkenthetjük a megfelelő termesztéstechnológiai eljárásokkal és az agrotechnikai módszerek helyes megválasztásával. (sz)