Miért irtsuk a gyomot az őszi vetésű kalászosokban még ősszel?

Alighogy befejeződött az aratás, a gazdatársadalomnak újabb feladatott kell megoldania, mégpedig az új gazdasági év megtervezését és elindítását. Gyakorlatilag augusztus 20-a után beindul az őszi káposztarepce vetése, majd rá egy hónapra az őszi vetésű gabonafélék is fokozatosan a földbe kerülnek. A mai túlfeszült gazdasági versenyben nagyon fontos szempont a helyes agrotechnika betartása a már említett kultúrákban.

Azokon a területeken, ahol korábban folyamatosan szulfonil-karbamid hatóanyagú készítményekkel végeztek gyomirtást, nagy tömegben kiszelektálódtak és felszaporodtak a veronika-, árvácska-, árvacsalán-, tyúkhúrféle gyomok. Ezek kora tavasszal már virágoznak, és nagyon ellenállók a gyomirtó hatóanyagokkal szemben. Rengeteg tápanyagot és vizet képesek elvonni a kultúrnövénytől a már ősszel kelő gyomok. Az őszi gyomirtással ezeket a gyomnövényeket széles hatásspektrumban, már korán el tudjuk pusztítani, illetve a csírázásukat is meg tudjuk akadályozni. Így a talajban lévő nedvességet, a kijuttatott tápanyagot a kultúrnövény fogja hasznosítani, amely zavartalanul fejlődhet az ősz folyamán, és kellően megerősödött, gyommentes állománnyal kezdődhet a tavasz.

Nyilván minden termelő tudatában van annak, hogy már a termesztés kezdetén fontos a helyes agrotechnika betartása: aprómorzsás magágy készítése, a helyes hibrid, vagy fajta kiválasztása. A növényvédelem már a vetőmag csávázásával kezdetét veszi, és folyamatosan az egész vegetáció alatt tart. Az őszi vetésű növények korai gyommentesítése ezért fontos feladat.

Ha azt mondjuk, hogy a gyom együtt jár a kultúrnövénnyel, nagy újdonságot ezzel nem állapítottunk meg. A kívánt termés elérése érdekében a gyomszabályozás elengedhetetlen szempont, ezért már úgymond a csírájában akadályozzuk meg a gyomok fejlődését. Ez amiatt is lényeges,hogy az utóbbi évek agrotechnológiája progresszívebb lett, gondolok itt elsősorban a csökkentett talajművelésre. Az intenzív növénytermesztésben elengedhetetlenül fontos feladat a korai gyomirtás, és ez nem csak a kapásnövényekre vonatkozik, hanem a sűrűn vetett gabonafélékre és úgyszintén az őszi káposztarepcére is érvényes.

Szlovákia növénytermesztésének egyik legmeghatározóbb kultúrája továbbra is a sűrűn vetett kalászos gabonafélék. Az őszi gabona jellemző gyomösszetétele az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megváltozott. Ennek oka valószínűleg az egyoldalú vegyszerhasználat, a leegyszerűsített vetésforgó alkalmazása, valamint a már említett agrotechnikai beavatkozások, miáltal felszaporodtak a kora ősszel kelő gyomok, melyek már az ősz folyamán szőnyegként lepik el a talajt. Ezért egyre több szakember már természetesnek veszi az őszi gyomirtást, tudatosítva annak jelentőségét és fontosságát, mivel az ősszel kelő gyomok együtt élnek az őszi vetésű sűrűn vetett (kalászos) gabonafélékkel, és ezáltal gátolják az elvetett kultúrnövény fejlődését, bokrosodását.

A fűféle gyomok kategóriájából egyre nagyobb területeken jelenik meg a kalászosokban az egyre agresszívabb nagy széltippan (Aperaspica-venti), a mezei rozsnok (Bromusarvensis), valamint az egyéb, ősszel kelő kétszikű gyomok. Az utóbbi évek megfigyelései, valamint a termelői tapasztalatok alapján egyúttal észlelhető bizonyos fokú rezisztencia a nagy széltippan és némely hatóanyag között.

Szlovákiában az utóbbi években emelkedett az ősszel kezelt területek állománykezelése. A vetést követő időszakban már ősszel megkezdődik a gyomosodás. Elsősorban a veronika- és az árvacsalán-fajok, a pásztortáska és a tyúkhúr megjelenésére számíthatunk. A következő csoportba sorolható gyomok csírázása velük szintén egy időben kezdődik, de az ide tartozó gyomok alacsonyabb csírázási hőigényéből adódóan az tavaszig folyamatos. Ide tartoznak a pipacs, a szarkaláb- és pipitér-fajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a rozsnok fajok és az ebszékfű.

A leggyakrabban előforduló őszi gyomnövények két csoportja a következő:

T₁-es életformájúak: tyúkhúr, pásztortáska, perzsa veronika, bársonyos árvacsalán, közönséges aggófű, borostyánlevelű veronika, piros árvacsalán, mezei árvácska.

T₂-es életformájúak: pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok fajok, kamilla, pipitér fajok, ragadós galaj, mezei boglárka, parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy széltippan.

Miért gyomirtsunk már ősszel?

• legtöbb gyomfaj ősszel a herbicidekre sokkal érzékenyebb
• a T₁ és a T₂ életformájú gyomnövények csírázása ekkor már elkezdődik, így korai versenyhelyzet alakul ki a vízért, a területért, valamint a tápanyagért a gyomnövény és a kultúrnövény között
• az őszi kalászosok keléstől a bokrosodás végéig a legérzékenyebbek a gyomosodásra
• a gyomkonkurencia korai kikapcsolása a gabona zavartalan fejlődését biztosítja
• az ősszel elgyomosodott állomány szinte behozhatatlan hátránnyal indul tavasszal
• a tavaszi csúcsmunkák közül kiesik az őszi kalászosok gyomirtása

 

Svoren Pali

AM – AGRO