Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Szakmai körökben az egyik alaptézis, hogy a búza monokultúrában való termesztése terméscsökkenést eredményez. A nagyüzemek esetében azonban nagy vetésterületi aránya miatt elkerülhetetlen önmaga utáni vetése, így a káros hatásokat agrotechnikával, ezen belül a vízmegőrzést elősegítő talajműveléssel, fajtaváltással és megfelelő tápanyag-utánpótlással enyhíthetjük. Talajfertőtlenítéssel és harmonikus tápanyagellátással kalászos elővetemény után is érhetünk el nagy termést. Az itteni gazdálkodók vetésszerkezetében meglehetősen gyakori az is, hogy a kukorica és a búza követi egymást a vetésforgóban. Ilyen esetekben korai érésű, szeptember végéig beérő, biztonsággal betakarítható kukorica-hibridek után érdemes vetni. Így a kukorica megfelelő ápolás és trágyázás esetén akár jó előveteménye is lehet a búzának.
A búza nem igényli a mély talajmunkát, viszont annál inkább fontos, hogy jó minőségű, beéredett és kellően ülepedett magágyat készítsünk. Ellenkező esetben az üreges, rögös magágyban hiányos lesz a kelés, ritkább a vetés, és egy keményebb tél folyamán nagyobb lehet a kipusztulás aránya is. A talaj-előkészítés során minden egyes művelettel elő kell segítenünk a csapadékvíz talajba történő befogadását és megőrzését. Forgatásos talajművelést főként a későn lekerülő, nagytömegű szármaradványt visszahagyó növényi kultúrák (például kukorica), illetve évelő pillangósok feltörése esetén érdemes alkalmazni. Napjainkban egyre inkább teret hódít a forgatás nélküli talajelőkészítés, a módszernek a gazdaságosság mellett a talajok vízkészletének megőrzésében is jelentős szerepe van. Alkalmazása esetén 10-15 centiméter mélységű tárcsázással megfelelő talaj készíthető a búzának. Elterjedtek a különböző kombinált talajművelő eszközök, mulcslazítók/kultivátorok is, melyek mulcsképzésükkel nagyban segítik a talaj- és erózióvédelmi célokat. Az utolsó magágykészítési műveletet közvetlenül a vetés előtt végezzük, magágykészítő kombinátorral, 8-9 centiméter mélységben. Vagyis a magágy mélysége 3-4 centiméterrel a vetés mélysége alatt kell legyen.
A sikeres termesztés feltétele az ép, csírázóképes, tiszta, fajtaazonos és megfelelően csávázott vetőmag vetése. Mivel a vetőmag minősége szaporulati fokonként egyre csökken (a másodfok az első fok 97 százaléka, míg a harmadfok már csak 92 százaléka), célszerű két-három évenként a magkészletet felújítani.
A búza ajánlott vetési ideje október. Konkrét esetben azonban figyelembe kell venni az adott fajtát és a termőhelyet is. A túl korai vetés erőteljesebb őszi fejlődést eredményez, ami csökkentheti a búza áttelelési esélyeit. A megkésett vetéssel viszont nem lesz elég fejlett (4-5 leveles állapot) az átteleléshez. A búza vetésmélysége 4-6 centiméter, kötöttebb talajokon 4-5 centiméter, lazább talajokon 5-6 centiméter. Meleg, száraz ősz esetén a kiszáradás veszélye miatt kissé mélyebbre, nedves, hűvös őszön pedig sekélyebbre érdemes vetni, így a bokrosodási csomó az optimális 4 centiméter körüli mélységben alakul ki.
Az optimális állománysűrűséget az adott fajta bokrosodó képessége mellett a vetőmag mennyisége határozza meg. Általában hektáronként 5-5,5 millió csírát vetnek, ez az adott fajta ezerszemtömegétől függően 200-260 kg/ha vetőmagnak felel meg. A vetőmag mennyiségét még befolyásolja a vetés ideje és a magágy minősége is. Ha a vetés megkésett, vagy rögös, száraz a magágy, akkor hozzávetőlegesen 10 százalék ráadással ajánlott számolni.
Az elvetett gabona sortávolsága vetőgéptől függően 10-15 centiméter. A direktvetési technológia – gazdaságossági és talajvédelmi okokból is – egyre népszerűbb. Ilyenkor talaj-előkészítés nélkül, közvetlenül a tarlóba kerül a mag. (sz)
