Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Világszerte, szinte valamennyi kontinensen termesztik az ernyősvirágzatúak családjába tartozó édesköményt. Számos termesztett változata, illetve alfaja alakult ki. Ezek közül az olasz édeskömény a legismertebb.
Évelő, ritkán kétéves növény. Orsó alakú főgyökere középmélyen hatol a talajba, 30–40 cm hosszú, kívül piszkosfehér, belül hófehér. 1-2 m magasra megnövő szára erősen elágazó, hengeres, finoman barázdált, kopasz, deresen kékeszöld színű.
Környezeti igénye
Gyenge fényben, árnyékban alig fejlődik a virágzata, illetve a virágok magkötés nélkül hervadnak el. Félárnyékban, esetleg szórt fényben is megpróbálkozhatunk a termesztésével, de számítanunk kell a magmennyiség csökkenésére.
A csírázástól a virágzás kezdetéig, vagyis az intenzív növekedési szakaszban sok vizet igényel. Virágzáskor a sok csapadék rontja a maghozamot. Később sincs szüksége sok vízre. Különösen az első évben érdemes öntözni, ha szárazság van, a következő években mélyre hatoló gyökérzete már elegendő vízzel látja el.
Nagy zöldtömeget fejleszt, ennek ellenére közepes tápanyagigényű. A frissen szervestrágyázott területek nem alkalmasak számára, mert gyökérrothadás léphet fel. Legalább másod-, de inkább harmadévesen szervestrágyázott táblára telepítsük. A télállóságot befolyásolja a szervetlen tápanyagok mennyisége és kijuttatásának ideje. Különösen a nitrogénadagolásra vigyázzunk: ha túl sok van belőle, gátolja a magkötődést és csökkenti a télállóságot. Kiemelkedően nagy a foszforigénye. 10 m2-es területre 500 dkg szuperfoszfátot, 15–20 dkg kálisót adagoljunk. Pétisóból a talaj nitrogénellátottságától függően 10–30 dkg-ot adjunk tavasszal, fejtrágyaként. A nitrogén-fejtrágyázás a későbbi években elöregíti a kihajtást.
Termesztése
Szaporítására a közvetlen szabadföldi helyrevetés terjedt el, ez történhet kora tavasszal vagy késő ősszel. Az őszi talajmunkákat vetési idejéhez igazítsuk, de semmiféleképpen ne halasszuk túl későre. A közös károsítok miatt lehetőleg ne az ugyanebbe a családba tartozó növények (sárgarépa, kapor stb.) után vessük, egyébként bármilyen előnövény után következhet. Szántás, illetve ásás előtt gyűjtsük össze a területről az előző növény maradványait, majd egyenletesen terítsük el a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat. Késő őszi vetésekor a talajelőkészítést úgy időzítsük, hogy vetésig legalább 10–14 napig ülepedjen a talaj. Tavaszi vetése igen korán esedékes, ezért ne hagyjunk nagy hantokat, hanem aprítsuk el a rögöket.
A magok csak 6–8 °C-os talajhőmérsékleten kezdenek el csírázni, mégis érdemes már február végén-március elején elvetni. Tél alá késő ősszel, október-november folyamán vessük. Őszi vetéssel az első évben korábban, ezért biztonságosabban érnek be a magok. Elegendő 2-3 cm mélyre vetni. 40–50 cm-re húzzuk ki egymástól a sorokat, amelyekbe egymástól 2-3 cm-re szórjuk a magokat. Sűrű állományban csökken a hozama.
Kelés után, 4-5 leveles korban, az első kapálással egy időben egyeljük a túl sűrű állományt, legalább 10–15 cm tőtávolságra. Tavasszal legfeljebb még egy gyomirtó kapálás szükséges, mert a gyors növekedésű állomány később összeborul, elfojtja a gyomokat. A második év végén ajánlatos ősszel, a betakarítás után a sorok közét ismét mintegy fél-kétharmad mennyiségű foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával megszórni. Tavasszal pedig nitrogénműtrágyával gyorsíthatjuk a kelést.
Sóval, borssal, ecetes olajjal
Folyamatosan szedjük, mert egyenetlenül érik és gyorsan pereg. Már a szürkészöld ernyőket levághatjuk és száraz, hűvös helyen kiterítve utóérlelhetjük. Az utóérleléshez ponyvára, fóliára terítsük, hogy a pergő termések ne vesszenek el.
A gumós vagy olasz édeskömény termesztése egyéves, április közepétől szakaszosan (10–14 naponként) vethetjük, ezzel folyamatos szedést teszünk lehetővé. Az utolsó vetés időpontja július vége. 40×15 cm-es sor-, illetve tőtávolságra vessük. 80–100 (110) nap múlva szedésre érettek a gumók.
A gumós édeskömény igen hajlamos a felmagzásra, bármilyen káros környezeti hatásra magszárba indul, ezért biztonságosan csak az őszi termesztése ajánlható.
A kisebb ökölnyi termések (30–50 dkg) édesek és lédúsak. Az ókorban sóval, borssal, ecetes olajjal fűszerezték. Főzelék céljára akkor szedjük, amikor a szárgumó legalább tyúktojás nagyságú. Ez a tömör kidudorodás fehér színű és édes ízű.
Felhasználása
A Földközi-tenger mellett számos országban nagy területen termesztik. A termés kellemes illatú, édeskés, kissé csípős ízű. Egyes indiai fajták illóolaj-összetétele jellegzetes, mert nem tartalmaznak anetolt. Tárolni csak egészben szabad, mert még így is gyorsan csökken az illóolaj-tartalma, 2–5% illóolajon kívül sok zsíros olaj, fehérje és cukor van a termésekben.
A gyógyászatban köhögés elleni, görcsoldó és étvágyjavító hatása miatt használják. Különösen a gyermekgyógyászatban ismert görcsoldó teaként. Illóolaját a likőr- és kozmetikai ipar hasznosítja. A háztartásban is kedvelt fűszer, süteményeken kívül saláták, főzelékek, halételek ízesítője. Erős aromája (illóolaj-tartalma) miatt jól záródó dobozban tároljuk.
(ki)
