A zöldségtermesztésben is csak minőségi áruval lehet érvényesülni

Lapunk előző számában már beszámoltunk róla, hogy Ján Mičovský tárcavezető ágazati ismerkedő körútja során a dél-szlovákiai zöldségtermesztők közé is ellátogatott, ahol megpróbálta felmérni a legfontosabb problémákat és a kezelésükre javasolt megoldásokat. Az akkori lapzárta miatt a témával ebben a számunkban foglalkozunk részletesebben.

A találkozóra a Szlovákiai Agrárkamara szervezésében került sor. Mészáros Árpád, a kamara alelnöke a megbeszélésekről annyit árult el, hogy a miniszter úrral konkrét kérdéseket vitattak meg, amelyek egyelőre problémaként gátolják, vagy keserítik a zöldségtermelők életét. Ezek egyike az utóbbi években hihetetlenül elszabadult ágazati külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen állása. Nem titok, hogy a hazai piacra korlátlan mennyiségben hoznak be olyan mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, amelyeket nálunk is meg lehet termelni. „Azért jöttünk el ide Kulcsodra is, hogy a miniszter úrnak élőben is megmutassuk, hogy nem kell 1500 km-ről behozni a sárgarépát, vagy egyéb gyökérzöldséget, mivel nagy mennyiségben és kiváló minőségben itt is meg tudjuk termelni. Természetesen a termelői kedv fokozásához meg kell találni a megfelelő mechanizmusokat, amelyek kiegyenlítik a speciális termelésből adódó egyenlőtlenségeket” – hangsúlyozta Mészáros Árpád. Ráadásul nem kell feltalálni a spanyolviaszt sem, hiszen ezek a mechanizmusok egyes uniós tagországokban már működnek. A német, a holland, vagy a dán zöldségtermesztők ismerik és alkalmazzák ezeket, amelyek alapján a kitermelt és hivatalos úton eladott termék utáni jövedelem-kiegészítés formájában támogatásban részesülnek.  Természetesen ehhez különböző mennyiségi és mutatókat és termésbiztosítási formákat is be kell tartani. A Szlovákiai Agrárkamarában részletesen áttanulmányoztuk ezt a témakört, megvan hozzá az elképzelés, hogyan lehetne nálunk is bevezetni. Csak politikai akarat és kellő pénz szükséges hozzá.

Az ágazati problémákat taglaló találkozón szóba került az öntözés is. A jelenleg 55-60 ezer hektáron még működő hálózat felújítására a miniszter szavai szerint vélhetően az uniós újjáépítési alapból próbálnak meg pénzt találni. Ugyancsak megoldatlan probléma, ami nemcsak a zöldségtermelőket érinti hátrányosan, a hazai feldolgozóipar elhanyagoltsága, gyenge teljesítőképessége. Mészáros Árpád szerint az újraindításhoz és fejlesztéshez be kellene vonni a folyamatba a mezőgazdasági őstermelőket is, hogy azok részvények formájában tulajdonosi helyzetbe kerüljenek ezekben a feldolgozó üzemekben.

Kulcsodon Nagy László magángazda a családi birtokon már több mint negyedszázada foglalkozik zöldségtermesztéssel, tehát van rálátása és konkrét gyakorlati tapasztalata az elmúlt években kényszerpályára állított ágazat problémáira. Ma már 147 hektáron termeszt zöldséget, nagyüzemi szinten, modern gépekkel és technológiával. Náluk meghatározó zöldségnövény a gyökérzöldség. Sárgarépát 100 hektáron termesztenek, mellette mintegy 40 hektáron petrezselymet, illetve zellert. Angol, lengyel, holland és cseh technológiát kihasználva, a vetéstől kezdve a betakarításon, tisztításon át, közvetlenül az üzletekbe kerülő csomagolásig modern gépekkel felszerelve szezononként 4,5 -5 ezer tonna zöldséget visznek az üzletek polcaira. S míg egyes vélemények szerint az ágazat hanyatlásáért kizárólag az itteni üzletláncok politikája a felelős, Nagy László konkrét kérdésünkre, hogy milyen tapasztalata van az üzletláncokkal, elmondta, hogy az általuk felállított követelmények teljesíthetők, természetesen csak minőségi árut lehet náluk értékesíteni. Legyen szó a Kaufland, a Lidl, a Tesco, a Billa vagy akár a Coop Jednota, illetve egy közvetítő felvásárló partner feltételrendszeréről, a minőségi termék mellett természetesen a rendszeres és folyamatos szállítás is fontos szempont ezekben az üzleti kapcsolatokban. A feladathoz fel kellett nőni, és ez bizony nem volt olcsó mulatság, jelentős beruházásokat igényelt. Nagy László nem mellékesen jegyezte meg, hogy ezeket a beruházásokat eddig nem uniós forrásokból, hanem saját erőből és banki hitelekből finanszírozták, illetve egy 2003-as Sapard program által biztosított támogatást vettek csak igénybe. Három évvel ezelőtt indították el a sárgarépa említett nagyüzemi szintű termesztését és feldolgozását, ezt is saját forrásból és hitelből fedezték.

Az, hogy a hazai zöldségtermesztési ágazat meglehetősen mélyre jutott, több összetevőnek is köszönhető, de véleménye szerint inkább a továbblépés és az ágazati fejlesztés lehetőségeit kéne számba venni és kommunikálni a tárcavezetéssel és a közvéleménnyel is. Mi kell/kéne a zöldségtermesztés felfuttatásához és fejlődéséhez? Nagy László szerint a kifejezetten szakmai érvek és a hathatósabb támogatáspolitika mellett elsősorban a földrendezés, a tulajdonviszonyok mindenki számára áttekinthető és hozzáférhető megoldása alapkövetelmény. A szakmai érvek között a hatékony zöldségtermesztés alfája és omegája az öntözés, ennek újraindítása és a gazdák számára is elfogadható működtetése nem lesz egyszerű feladat, miközben a hazai vízforrások kihasználtsága minimálisra csökkent. Ezen a téren számba kell venni az összes működőképes lehetőséget, és az adott térségben leginkább elérhető és kihasználható vízforrásokat kell megfelelő eszközökkel a hálózatba kapcsolni. Ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy saját mobil öntözőrendszerüket tudják kihasználni, lévén, hogy a településük különböző élővízi csatornákkal határolt – amint hozzátette, Kulcsodra csak hídon keresztül lehet bejönni. Ma még ezeknek a csatornáknak a zöme elhanyagolt, medrük kiszáradt, legtöbbjüket belepte a gyom, rendberakásukra késik. Az öntözés jelentőségét mutatja, hogy miközben a közvélemény még mindig csak a klímaváltozás veszélyes következményeiről beszél, a mi tapasztalatunk az, hogy a klíma már nem változik, már megváltozott. Az agrotechnikai határidők módosulása ezt egyértelműen mutatja.

Kép és szöveg: szilvássy