Vegyszermentes növényvédelem

Egyre kevesebben termelnek még a kiskertekben zöldséget. Húsz évvel ezelőtt a falusi üzletekben még nem árultak hagymát, sárgarépát, petrezselymet, paprikát, paradicsomot. A falvakból kosarakban vitték a friss zöldséget a városi piacra. De azóta elkényelmesedtünk, senki nem akar már gyomlálni, kapálni, ásni, mert az üzletekben első osztályú árut kapunk. Európa nyugati részén nem volt szabad árulni a görbe uborkát, norma határozza meg az egyes zöldségfélék nagyságát, alakját, és azt hitetik el velünk, hogy a kisebb, a más alakú, a görbe nem jó. Ha a kertünkben nem sikerül ilyen szuperzöldséget termeszteni, csalódunk. Pedig ízre ez a termés sokkal jobb, mint a bolti.

A kiskertben használható permetszerek sem jelentenek már veszélyt. Egy kis odafigyeléssel a legtöbb betegséget, kártevőt kordában lehet tartani. Bár használunk vegyszert, de sokkal kevesebbet, mint a nagytermelők. Teljesen növényvédelem nélkül azonban nagyon ritkán tudjuk rendben tartani növényeinket. Az ökológiai termesztésben is vannak engedélyezett vegyszerek, rézkészítmények, kén alapú szerek, növényi olajok stb. Nagyon sok olyan szer van, amelyek a növények ellenálló képességét növelik. Akik ismerik ezeket a bio növényvédőszerként forgalmazott termékeket, jól tudják, drágábbak és jóval több kell belőlük. Akik spórolni akarnak, és van idejük, kedvük, használhatnak saját készítésű, úgynevezett növényi kivonatokat – bioleveket. Ezeknek azonban soha nincs olyan hatásuk, mint a vegyszereknek. Elkészítésük időigényes, gyakrabban kell használni, de a megtermelt gyümölcs, zöldség garantáltan vegyszermentes lesz. Ezeket a leveket mindig frissen készítsük, ne tároljuk (esetleg hűtőben 1-2 napig). Ha permetezővel szórjuk ki, alaposan szűrjük meg.

Csalánlé: hatóanyagai: hangyasav, klorofill, vas, glukokininek, hisztamin, vitaminok.

1 kg friss, (vagy 100–200 g szárított) csalánt 2 liter vízben felfőzünk. Lehűlés után szűrjük, hetente a növényekre, a talajra permetezzük. A jobb tapadás végett használjunk valamilyen adalékanyagot.

Erjesztett csalánlé: a fent leírt mennyiséget 10 l esővízben napos helyen két hétig erjesztjük. A leszűrt levet 1:50 arányú hígításban lehet permetezni, 1:20 arányúban öntözni, nagyon jó a klorózis ellen, palántákra, gyümölcsfákra, hígítás nélkül tavasszal a talajra, vagy a komposztra öntözni.

Édesköménylé: hatóanyagai: anaetol, fenkon tartalmú illóolajok, zsírolaj, fehérje. 1 kg édeskömény friss hajtását 10 l vízben két hétig erjesztünk. 1:20 arányú hígításban havonta egyszer, kétszer alkalmazható.

Feketenadálytő leve: hatóanyagai: alantoin, pirolidin, cseranyagok, nyálka, keményítő, illóolajok, glikozidok, aszpargin. Két marék zöld növényi részt 10 l felmelegített vízben néhány napig állni hagyunk. Szobanövények, dísznövények locsolására 1:3 arányban hígított levet használhatunk kéthetente. Paradicsom, zeller, káposztafélék öntözésére 10 l esővízben, 1 kg friss (vagy 100–200 g szárított) növényi részt (egy hétig), erjesztett levet használunk. Naponta öntözhetünk vele, 1:10, 1:20 arányú hígításban 3–5 dl mennyiséget.

Fejeskáposztalé: hatóanyagok: illóolajok, ásványi anyagok, mustárolaj-glikozid, glukobrassin. Erre a célra a legjobb a kelkáposztalevél, 3 kg levelet 10 l esővízben két hétig áztatunk. 1:10 arányú hígításban a bab, az uborka, a burgonya, a tök, a zeller, a paradicsom, a paprika öntözésére használjuk.

Gyermekláncfűlé: hatóanyagok: K, Ca, Mn, Na-sók, kovasav, kén, vitaminok. 15–20 g szárított levelet, virágot, gyökeret 1 liter vízzel leforrázunk, lehűlés után szűrjük, majd hígítás nélkül permetezzük (főleg tavasszal ajánlott). Erjesztett levet 1,5–2 kg friss levélből, virágból készítünk, 10 l esővízben tartjuk két hétig. Hígítás nélkül, vagy 1:5 arányú hígításban öntözhetünk vele.

Kamillalé: hatóanyagok: kamazulén, bizabolol tartalmú illóolajok, kumarinok, flavonglikozidok, nyálkás anyagok, zsírsavak. 1–2 l esővízben egy maréknyi virágot egy napig áztatunk, majd leszűrjük, a virágokat alaposan kipréseljük. A növényeket havonta egy-két alkalommal 1:5 arányban hígított lével öntözzük.

Készíthetünk forrázatot pillangós növények (bab, borsó, csillagfürt) magjának csávázására. 10 g virágot 2 l vízzel leforrázunk, egy óra után leszűrjük, a virágokat kinyomkodjuk. A magokat ebben a kihűlt lében 10–15 percig áztatjuk.

Körömviráglé: hatóanyagok: szaponin, keserű anyagok, illóolajok, glikozidok, nyálkás anyagok, zsírsavak. 1 kg friss növényt (magok nélkül) 10 l esővízben két hétig erjesztünk. A leszűrt levet 1:10, 1:20 arányú hígításban havonta kétszer, legjobb eső után kipermetezni.

Vöröshagyma-, fokhagymalé: hatóanyagok: kéntartalmú illóolajok, vitaminok, hormon jellegű anyagok, allil, szulfid. A főzésre nem alkalmas hagymarészeket, letisztított levelet, szárat felöntjük esővízzel, és két hétig erjesztjük. 1:10 arányú hígításban öntözésre használhatjuk.

Az erjesztett levek kellemetlen szagúak, a bűz jó részét perlit, vagy zsurló főzete hozzáadásával csökkenthetjük. Az erjesztést nem ajánlott vas, vagy egyéb fémedényben végezni.

Ezek a levek a növények kondícióját, a betegségekkel szembeni ellenálló képességét növelik. Gyümölcsfákra, zöldségfélékre, dísznövényekre, szobanövényekre lehet használni. Az erjesztett leveket többnyire öntözésre ajánlott használni, amelyeket permetezzük, keverjünk hozzá valamilyen ragasztószert. Az egyes növényekből készült levek keverékét is ki lehet próbálni. A kísérletezőknek még pár tipp keverékek használatára: csalán+zsurló, hagymahéj+zsurló, paradicsomhajtás+hagymahulladék+nyírfalevél+csalán, cickafark+kamilla+zsurló, feketenadálytő+kamilla+zsurló, káposzta+zsurló+kamilla, csalán+káposzta.

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …