Ki ne vágyna friss, lédús paradicsomra, paprikára vagy uborkára, amit frissen szakítottunk le, és amit bátran a családi asztalra tehetünk? Akinek kertje van, minden bizonnyal megpróbálkozik a saját maga által kinevelt zöldségfélék termesztésével. A sikere termesztés a fajtaválasztással kezdődik. Mielőtt kiválasztanánk a kívánatos fajtát, döntsük el, hogy szabadföldön vagy fóliasátorban …
Bővebben »
Ha strapabíró levéldísznövényre vágyunk, mely nem szárad ki akkor sem, ha néha elfelejtjük meglocsolni, akkor jó választás lehet a törpebors. Közepesen napfényes helyek dísze, bátran próbálkozhatunk vele. A Karib-tenger vidékéről származó örökzöld törpebors strapabíró dísznövény, bátran próbálkozhatnak a nevelésével kezdők is. Alapvetően két fajtájával találkozhatunk, a fényes sötétzöld levelű alapfajjal, …
Bővebben »
Dél Szibériából származó évelő hagymaféle. Újhagyma nagyságú sarjai egész éven át szedhetők. Tavaszi vetéssel 3-4 évig helyben hagyva elbokrosodik. A téli hideget és a szárazságot jól bírja. Mivel ez a hagymafajta nem fagyérzékeny, tenyészideje rövid, ezért gyakorlatilag folyamatosan termeszthető helyrevetéssel, vagy palántázással, takarással és takarás nélkül. Elsősorban csomózott csemegehagymaként vagy …
Bővebben »
A háztáji kertekben, s nemcsak a gyümölcsfák, hanem a zöldségfélék kezelésében is az egyik leggyakrabban alkalmazott növényvédelmi beavatkozás a permetezés. Lényege és alapja, hogy vízben feloldott hatóanyagot porlasztó segítségével apró cseppek formájában juttatjuk ki a növények felületére. Ehhez természetesen tudni kell, hogy milyen kártevő vagy kórokozó ellen szükséges védekezni, s …
Bővebben »
Egyre kevesebben termelnek még a kiskertekben zöldséget. Húsz évvel ezelőtt a falusi üzletekben még nem árultak hagymát, sárgarépát, petrezselymet, paprikát, paradicsomot. A falvakból kosarakban vitték a friss zöldséget a városi piacra. De azóta elkényelmesedtünk, senki nem akar már gyomlálni, kapálni, ásni, mert az üzletekben első osztályú árut kapunk. Európa nyugati …
Bővebben »
Az őszi lombhullástól a kora tavaszi rügyfakadásig tartó időszakban szünetel a fák tápanyagfelvétele és csökken a növények légzése is, a gyümölcsfák nyugalmi állapotban vannak. Ebben az ún. alvó állapotban az előzőleg végbement kémiai folyamatok hatására a fák rendszerint károsodás nélkül elviselik az alacsonyabb hőmérsékleteket is. Téli fagykárra valószínűleg csupán azoknál …
Bővebben »
Mindig lesz otthon friss saláta és spenótfőzelék is, ha időben elvetjük a spenótot, sőt, ha már ősszel gondoltunk rá, akkor kora tavasszal szedhetjük is a friss bébispenót-leveleket. Sokan vannak, akik nem szeretik a spenótot, de a bébispenótot igen. Valószínűleg azért, mert az utóbbinak sokkal enyhébb, frissebb íze van. A sima …
Bővebben »
A trágyázás időpontjának meghatározásakor általában a növények vetési, ültetési időpontját vesszük alapul. Ennek figyelembevételével megkülönböztetünk: – alaptrágyázást, amelyet a tenyészidőn kívül végzünk, – indító- (starter) trágyázást, amelynek időpontja a növények vetési, ültetési ideje vagy az azt közvetlenül megelőző időszak, – fejtrágyázást, amelyet a tenyészidő alatt végzünk. Ezek a módszerek egymástól …
Bővebben »
A gazdák körében gyakorlati tapasztalat az ismert mondás, hogy a jövő évi termesztés az előző évben kezdődik. Egyrészt az áttelelő növények ültetésével, másrészt pedig az őszi talaj-előkészítéssel, amelynek nagyon fontos szerepe van a növények későbbi fejlődésében is. A háztáji gazdálkodásban, a kertek művelésében ugyan nem használhatók a nagyüzemi módszerek, erős, …
Bővebben »
A szilvafák egyik legveszélyesebb betegsége, a szilvahimlő vírus (plum pox virus – PPV), a csonthéjasok közül nemcsak a szilván, hanem a kajszibarackon és az őszibarackon is károsít, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is. Fertőzésének következtében a szilvafák levelein világoszöld, sárgászöld foltok, erezetük mentén vonalak jelennek meg. A …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
