Kertészkedés

Csaknem mindenütt megterem, viszont csak a szerves anyagokban gazdag talajon hoz bő termést. A vetésforgóban a frissen trágyázott területre ültetik. A trágyát ősszel dolgozzák a talajba. Ilyenkor nagyobb mennyiségben káliumot is adagolnak. Szereti a napot, ezért még félárnyékba se ültessük. Nem bírja viszont a szárazságot. Rendszeresen öntözni kell. Különösen a …

A zeller termése, noha a gyökérzöldségek közé soroljuk nem a gyökere, hanem a megvastagodott szára.  Fejlődéséhez tápanyagban gazdag, nedves talajra van szüksége, a vetésforgóban az első szakaszban soroljuk be. A talaját ősszel komposzttal és trágyával dúsítva készítsük elő. A tápanyagok közül főleg a káliumot igényli, de a foszfor és a …

A termő gyümölcsfáknál általában május végén kezdődik a természetes gyümölcshullás. A fa ilyenkor megszabadul azoktól a terméskezdeményektől, amelyeket a teljesítőképessége alapján nem fog tudni kinevelni. A természetes gyümölcshullással kialakul a fák gyümölcsökkel való természetes berakódása, s ez egyes esetekben túlzott is lehet. A túlzottan nagy gyümölcsterhelésnek kedvezőtlen hatása a gyümölcs …

A háztáji gyümölcsösben elültetett fák termőre fordulását nemcsak szakszerű metszéssel, hanem egyéb termesztéstechnológiai ismereteken alapuló fogással is segíthetjük. A gyümölcsfákkal foglalkozó gazdák már régóta tudják, hogy nemcsak metszőollóval alakítjuk a fákat, hanem lekötözést, lesúlyozást vagy a hajtáshelyzet csipesszel történő módosítást is bevethetjük annak érdekében, hogy a hajtások megfelelő szögben erősödjenek …

A 80-as évektől kezdve egyre népszerűbb kiskerti növény a csemegekukorica. Takarmányozási célra nevelt rokonához képest igényesebb, ezért nem árt betartanunk az alábbi tanácsokat. A magas és egyenes szárú csemegekukorica a fűfélék családjába tartozik, a takarmányozási célra termelt kukoricának közeli rokona, attól egy recesszív gén jelenléte különbözteti meg, aminek következtében nagyobb a cukortartalma. …

(folytatás az előző számból) A lecsüngő hajtás a felfelé állóhoz képest alaktanilag és fiziológiailag is eltér. A csüngő hajtás ízközei általában rövidebbek; szembetűnő a hajtásszár elvékonyodó jellege. A lelógó hajtásokon jellemzően kisebb az egyes levelek felülete is. A kutatók azt is megállapították, hogy a lefelé csüngő hajtások farészének átmérője, s …

A fátyolvirág (Gypsophilaa) szegfűfélék családjába tartozó növény. Virágzásakor olyan, mintha rózsaszín vagy fehér fátyol borítaná, és ilyenkor rendszerint bele is szeretünk. A fátyolvirágok között van egynyári és évelő is. Az egynyári fátyolvirág A 30–35 cm magas, fehér, rózsaszín vagy piros virágok júniusban, júliusban nyílnak. A nyári virágzáshoz márciusban, áprilisban, tavaszi virágzáshoz szeptemberben …

Gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák számára gyakorlatból ismert tény, hogy nem minden virágból lesz gyümölcs. Eleve nem mindegyik kinyílt virág termékenyül meg, a virágzás időszakában fellépő tavaszi fagyok vagy egyéb időjárási viszontagságok (erős szél, jégeső stb.) szintén kisebb-nagyobb mértékben károsíthatják a már bekötött terméseket, bár a szél inkább a nagyobb gyümölcsöket sodorja …

Májusban a gyümölcsfák intenzív növekedésbe kezdenek, a megfigyelések szerint négy naponként növesztenek új leveleket. Ebben az időszakban nagy a veszélye a különböző fertőzések és betegségek fellépésének, illetve az egyes állati károkozók tömeges megjelenésének. A gyümölcsfák metszési felületein, főleg a csonthéjasoknál, gyakran észlelhetünk ragadós mézgafolyásokat, aminek számos oka lehet, de nem …

Noha napjainkban az uborka termesztése üzemi szinten két fő irányba specializálódott: a konzervuborka és a saláta- vagy kígyóuborka termesztésére, ezeknek különböző termesztéstechnológiai elemeit az erre szakosodott gazdálkodók jól ismerik. A háztáji viszonyok között azonban a család szükségleteinek kielégítéséhez kisebb területen termesztett uborka termésének kineveléséhez is szükség van a növény alapvető …