Gyümölcstermesztés

A térségünkben ter­mesztett gyümölcsfajokra jellemző, hogy vi­rágrügyeiket gyümölcsfajtól és fajtától függően nem közvetlenül tavasszal, a virágzás előtt, hanem az előző év bizonyos szakaszában alakítják ki. Ezek a virágrügyek a termések kialakításának alapvető feltételei. A virágrügyek kialakulása az intenzív (el­ső) hajtásnövekedési periódus befejezése után kezdődik. A rügyekben általában még az adott …

A házikertben a legcélszerűbb szőlőművelési mód a lugasművelés, mert ezáltal a termőfelületet magasságban növeljük, és így a rendelkezésünkre álló területet jobban ki tudjuk használni. További előnye a lugasművelésnek, hogy a késő tavaszi fagy csak a talaj közelében levő hajtásokat károsítja, azonkívül télen nagyobb hideget tűrnek el a takaratlan lugas magasabb …

Az őszibarack egyik legveszélyesebb betegsége a tafrinás levélfodrosodás. Gyakorlaatilag csaknem minden évben károsít. Hűvös, csapadékos időben, ami kedvez az elszaporodásának, súlyos károkat okoz. Az őszibarackon kívül a mandulát és az utóbbi években a szilvát is megtámadja. A beteg levelek ráncosak, fodrosak törékenyek lesznek. Színük előbb sárgászöld, majd sárgásbarna, piros lesz. …

A szőlőültetvények termőegyensúlya és a termés minősége szempontjából nagyon fontos a termésszabályozás. Ezt elsősorban a helyes rügyterheléssel érhetjük el, de csak akkor, ha ismerjük magát a rügyet, annak felépítését, szerepét és termékenységét. A szőlő rügye összetett rügy. Azonos felépítésű fő- és mellékrügyekből áll. Nagyságuk, alakjuk, színük, szőrzetük fajtabélyeg. A szőlő …

Napjainkban nemcsak a nagy terméseredményeket produkáló intenzív gyümölcsösökben nélkülözhetetlen a rendszeres tápanyagpótlás, hanem a háztáji kertekben telepített intenzív koronaformájú ültetvényekben is egyre többen alkalmazzák. Míg korábban úgy vélték, hogy a házikertekben levő gyümölcsfákat nem szükséges trágyázni, ma már ez a nézet nem állja meg a helyét. Annak ellenére, hogy a …

A gyümölcsfák alakjának és termőképességének alakítása során téli és nyári metszést alkalmazhatunk. A téli metszést a lombhullástól a rügyfakadásig, a nyárit a vegetációs időben végezzük. A téli metszés lényeges gyakorlati tapasztalata, hogy azzal elsősorban nem a termés mennyiségét növeljük, hanem inkább a fák növekedését serkentjük. Ezt a metszést ezért főleg …

Egész Európában megtalálható, nálunk is meghonosodott cserje, a rózsafélék családjába tartozik. Tövises, ágas cserje, sokszor a 2–4 m magasságot is eléri. Fiatal ágai vörösbarnák, az idősebb ágai sötétszürkék. Levelei rövid nyelűek, le mezük 2–3 cm hosszú. Virágai még a lombfejlődés előtt, a hajtások csúcsán egyenként, néha többesével jelennek meg, sziromlevelük …

A gránátalma a régi Perzsiában őshonos gyümölcs, Európában, a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú partvidékén termesztik. Nálunk egyelőre leginkább dísznövényként, termést nem, vagy pedig csak apró méretűt hozó fajtáit ismerik. Vannak azonban nagyon jó télállóságú gyümölcstermő fajták is, amik akár a  mínusz 18 fok körüli fagyokat is elviselik. A gránátalma gyümölcse ősszel …

Aki saját maga szeretne szőlőt szaporítni és van ismerőse, akitől a téli metszés idején vesszőt kérhet, saját gyökéren (tehát nem oltványon), aránylag könnyen nevelhet szaporító anyagot. Oltványokat inkább növekedési, talajtulajdonsági, stb. okokból javasolt telepíteni, a kezdő szőlész számára a megfelelő fajták gyökereztetésével lehet ültetőanyagot előállítani. A vesszőket a télutón ill. …

A datolyaszilva (Diospyros kaki) szubtrópusi, trópusi származású gyümölcsfa, amely több néven – pl. kakiszilva, vagy khakiszilva, hurma, vagy hurmikhaki, sőt sharongyümölcs, ill.  lótuszszilva vagy égiszilva – is ismert. Trópusi származása ellenére a mi térségünkben is biztonsággal termeszthető, ugyanis fagytűrő képessége révén az itteni teleket is többnyire károsodás nélkül vészeli át. …