Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A datolyaszilva (Diospyros kaki) szubtrópusi, trópusi származású gyümölcsfa, amely több néven – pl. kakiszilva, vagy khakiszilva, hurma, vagy hurmikhaki, sőt sharongyümölcs, ill. lótuszszilva vagy égiszilva – is ismert. Trópusi származása ellenére a mi térségünkben is biztonsággal termeszthető, ugyanis fagytűrő képessége révén az itteni teleket is többnyire károsodás nélkül vészeli át.
A datolyaszilva fa egy kompakt méretű gyümölcsfa, amely a kisebb kertekben is könnyen termeszthető . Kifejezetten mutatós, látványos megjelenésű növény, kicsi vagy közepes méretű fává, de akár bokorrá is nevelhető-alakítható. A kertekben általában 4-5 méter magasra nő. Lombhullató fa, így ősszel elveszti leveleit, ám a levelek még ezelőtt elszíneződnek, így a nyarat követően a fa új, dekoratív arcát mutatja. A levelek bőrneműek, fényesen sötétzöldek. A fa lombkoronája szellős, laza szerkezetű, enyhén gömb formájú. Virágzása májusban esedékes, ilyenkor a kései fagyok többnyire már nem tehetnek kárt a növényben. A virágok aprók, kisméretűek, 2-3 centiméteresek.
Gyümölcse alma méretű, gömbölyded alakú, esetenként enyhén szögletes, sárgás, narancsos színezetű termés. A gyümölcs érési ideje az ősz dereka, szokás szerint az első novemberi fagyok után szedik, mikor a dér már egy kicsit megcsípte. A gyümölcsöt vékony héj borítja, belül pedig édes gyümölcshús rejtőzik. Állaga a sárgabarackéra emlékeztet. Az éretlen gyümölcs kemény és a magas csersav tartalma miatt savanyú, kellemetlen ízű, ezért ajánlott bevárni a teljes érését, ami a leszedése után következik be. Az érett gyümölcs húsa megpuhul, csersav tartalma jelentősen csökken, így már fogyasztható. Az érés meggyorsítása érdekében ajánlott az éretlen datolyaszilvák közé almát tenni, az almából felszabaduló etilén ugyanis felgyorsítja az érési folyamatot, így akár pár nap alatt a kemény termésből puha, finom gyümölcs válik. Az érés ugyanakkor késleltethető is. A még kemény gyümölcsöket hűvös, de nem száraz helyre kell tenni (pincébe, padlásra, kamrába) így akár hosszú hetekig friss marad. A gyümölcs azonban nem fagyálló, így télen nem javasolt a fán hagyni, a megfagyott gyümölcs már emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A termés kalóriaértéke magas, egy átlagos méretű gyümölcs kb. száz kalóriát tartalmaz. Felhasználása a nyersen való fogyasztás mellett több lehetőséget is kínál. Készülhet belőle dzsem vagy lekvár, aszalvány. A datolyaszilvának a kínai és japán hagyományos gyógyászatban számos pozitív hatást tulajdonítanak, gyakran használják fekélyek, gyomorbántalmak kezelésére is, valamint jótékony hatással van az emésztésre is. Csersav tartalma miatt összehúzó hatású, így vérzéscsökkentő, gyulladásgátló hatású.
A növény fényigénye magas, ezért napsütötte, meleg termőhelyre javasolt az ültetése, mert minél több napfény éri a termést, annál több ízanyag tud kifejlődni benne, vagyis annál jobb minőségű, annál édesebb lesz a gyümölcse. Ugyanakkor nagyon rosszul viseli az átültetést, ezért kiemelten fontos, hogy olyan körülmények közé kerüljön, ahol jól érzi magát, különben a későbbiekben kockázatos lesz az áthelyezése, átültetése. A konténeres kiszerelésű növényeket általánosságban kora tavasztól az ősz második feléig lehet kiültetni, ez a szabály a datolyaszilvára is érvényes. A fák telepítésére fagymentes időszak – májustól szeptemberig – javasolt. Fontos az ültető gödör megfelelő mérete és kialakítása, amely legyen legalább másfélszer akkora, mint a facsemete gyökérzete, vagy földlabdája. A gödör alján vastag rétegben helyezzünk el érett szerves trágyát vagy érett komposztot, majd ezt a réteget fedjük be pár centiméter földréteggel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a tápanyaggal. A datolyaszilva a jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű, akár a kissé homokos talajt kedveli, de alapvetően nem támaszt túlzott igényeket a talajjal szemben. A kifejezetten kötött, agyagos talajokat viszont nem kedveli, ezeket homok, perlit vagy komposzt bekeverésével tehetjük alkalmassá a telepítésre.
Gondozása nem igényel különösebb erőfeszítést, növényvédelmi szempontból kevés károsítója van. Ugyanakkor a vízigényes gyümölcsfajok közé tartozik, ezért érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiségű víz kijuttatására. Erre megfelelő megoldás lehet a csepegtető öntözőrendszer kialakítása. Metszése elsősorban a korona formálására összpontosul, vagyis alakító, formázó metszésről van szó. Ennek során egy szellős, jó megvilágítottságot biztosító katlan alakú koronaformát javasolt kialakítani. Ennek az a lényege, hogy a fa 2-3 éves korában eltávolítjuk a központi sudárhajtást. (sz-megyeri kertészet)
