Biológiai növényvédelem

Tanácsok a metszés utáni kezelésre és a tavaszi lemosó permetezéshez A február elején tapasztalt átlagosnál melegebb időjárás vélhetően meggyorsítja a gyümölcsfák vegetációjának kezdetét, ezért már most érdemes elkezdeni a felkészülést a lemosó permetezésre. Összeállításunkban ehhez nyújtunk tanácsokat. A gyümölcsfák metszése után azokat azonnal ajánlott lekezelni Chitopron készítménnyel. A sebek, melyek metszéskor …

A poloskákról már 2018-ban írtunk, annak kapcsán, hogy ősszel sokan panaszkodtak rájuk, mivel telelésre a házakba és más épületekbe tolakodtak be. Nem az a kérdés, hogyan védjük ellenük a növényeket, hanem az, mit tegyünk, amikor a lakásunkba tolakodnak be. Sajnos az elmúlt két év alatt sem történt érdemleges dolog a …

Első ránézésre pofonegyszerűnek tűnik – mindent, ami biológiai bomlásra képes, elég egy kupacba rakni, aztán csak várni kell. Csakhogy a komposztálás valójában ennél sokkal összetettebb folyamat, és ahhoz, hogy valóban jó minőségű komposztot kapjunk, több lépést is be kell tartani. Ahhoz, hogy a komposzt megfelelően érlelődjön, be kell indítani mikroorganizmusokkal …

A talajélet törvényszerűségeinek és működési elveinek megismerése révén lehetővé válik a talajban zajló mikrobiológiai folyamatok céltudatos és meghatározott irányba tartó szabályozása. Ennek eredményeként fenntartható és javítható a talaj termőképessége. A termőképesség javításának kérdésében a elsősorban a légköri nitrogént megkötő, illetve a talaj ásványianyag-tartalmának egyes elemeit felvehető formába átalakító mikroorganizmusok alkalmazás kerül előtérbe, s ez által a növények tápanyagellátásában …

A környezetkímélő biológiai gazdálkodás alapelveit már régóta ismerik és alkalmazzák nálunk is, elsősorban az említett gazdálkodási forma iránt fogékony, illetve érzékeny termelők, az utóbbi időszakban azonban már az egyszerű hazai fogyasztók is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a természetes alapú, egészséges, minőségi élelmiszerek és az így termesztett alapanyagok iránt. A vegyszermentes …

A vértetűt (Eriosoma laningerum – Vlnačka krvavá), Amerikából hurcolták be még az 1880-as években alma szaporítóanyaggal. Európában az almán kívül tápnövénye még a körte, a birs, a berkenye, a madárbirs, elvétve a galagonya. Szívogatnak a hajtásokon, az ágakon és a gyökereken is. Az ágakon duzzanatok keletkeznek, amelyek később elrákosodnak. A …

Miközben a minősített ökológiai termékek hazai fogyasztása még alig haladja meg az 1 százalékot – a nyugat-európai országokban ez az érték már több mint 10 százalék fölött mozog -, az azonban már tagadhatatlan, hogy a hazai keresletben, főleg a fiatalabb fogyasztók körében az elmúlt években jelentős érdeklődés-növekedés figyelhető meg e …