1 sz. kép

Új, behurcolt poloskafajok

A poloskákról már 2018-ban írtunk, annak kapcsán, hogy ősszel sokan panaszkodtak rájuk, mivel telelésre a házakba és más épületekbe tolakodtak be. Nem az a kérdés, hogyan védjük ellenük a növényeket, hanem az, mit tegyünk, amikor a lakásunkba tolakodnak be. Sajnos az elmúlt két év alatt sem történt érdemleges dolog a vegyszerek engedélyeztetése terén a zöldségfélékre.

A poloskák lapos testű rovarok, a 2 mm-től a 4 cm-es nagyságig. A fejük tipikus háromszög alakú, a legtöbb fajnak a hasi oldalán bűzmirigyei vannak. Két pár szárnyuk van, a fedőszárnyak fele kemény, fele hártyás, ezért régi nevük félfedeles szárnyúak. Közvetlen átalakulással fejlődnek, általában öt lárvaállapotuk van. Ezek eltérő kinézetűek, ezért a laikus szemlélő gyakran más-más fajnak véli a különböző lárvaállapotú egyedeket. Leggyakrabban egy generációjuk van évente, és a kifejlett egyedek telelnek. A téli időszak a kritikus számukra. Hosszan tartó erősebb fagyok sokat elpusztítanak közülük. A nedves, esős időjárás szintén árt nekik. A száraz avarban, növényi maradványok alatt megbúvó egyedek elpusztulnak, ha az átnedvesedik és korhadni kezd. A jó telelőhely keresésekor ősszel nagyobb távolságra is vándorolnak. A lakások, és egyéb építmények ideálisak a számukra. Különösen kellemetlen, ha a fóliasátrakba húzódnak be télire. Itt melegebb van, és száraz marad a búvóhelyük.

Szúró-szívó szájszervük van, ezzel a növényeken szívogatnak. A szúrás helyén folt keletkezik, mivel nyálukat a növénybe fecskendezik, amely feloldja annak belsejét, majd azt szívják ki. A bűzmirigyeik a hasi oldalon vannak, ha veszélyt érzékelnek, kifecskendezik, ezért kevés természetes ellenségük van, a madarak elkerülik őket. Ezt a kellemetlen szagot érezzük sokszor a málna, de egyéb bogyós gyümölcsök fogyasztásakor. Nálunk őshonos faj a szőrös bogyómászó poloska, vagy a zöld bogyómászó poloska, a bencepoloska.

Az utóbbi években a problémát egy új, Európába behurcolt faj, a zöld vándorpoloska (Nezaraviridula) okozta. A kifejlett egyed zöld színű, a tor felső részén 5 pont látható, a két szélső fekete, a közbülsők fehérek (1. kép). Mindegyik lárvaállapotban más a külseje (2. kép). Ősszel a telelésre vonuló egyedek megbarnulnak (3. kép). Melegkedvelő, a trópusokról került hozzánk, valószínűen gyümölcs-, vagy zöldségáruval. Az egyre melegebb időjárás kedvez a terjedésének. Mivel új faj, nálunk hiányoznak a természetes ellenségei. A legnagyobb károkat a paradicsomon okozta, de nagyon sok növényen szívogat, a csemegekukoricán, a paprikán, a babon, a szőlőn (4. kép) stb. Védekezni igen nehézellenük, mivel melegkedvelők, a nyár végére szaporodnak el a legjobban, amikor a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt már szedjük, ezért ilyenkor nem szívesen vegyszerezünk. A kiskertekben sokan a pár szál paradicsomot, paprikát úgy védik, hogy leszedik a megjelenő egyedeket. Megfigyelések alapján a gyengebab vetésével el lehet csalogatni a paradicsomtól, paprikától (5. kép). A csemegekukoricát (6. kép) talán a legnehezebb megvédeni, a kalászon tönkre teszik a szemeket, a kalászt. Fóliasátrakban úgy lehet ellenük védekezni, ha az ajtókra, szellőzőkre rovarhálót teszünk, ennek azonban ősszel, tél elején is ott kell lennie, hogy telelésre se tudjanak bejutni.

1 sz. kép
2 sz. kép
3 sz. kép
4 sz. kép
5 sz. kép
6 sz. kép

Sajnos az utóbbi években egy másik új poloskafaj is megjelent, az ázsiai márványospoloska – Halyomorphahalys (7. kép). A kifejlett egyedek 1,5 cm hosszúak, alapszínük szürkésbarna, sötétebb, szabálytalan foltokkal, amely márványozott mintát ad, amelyről a nevét is kapta. Kelet-Afrikából, vagy a mediterrán vidékről terjedt el, Amerikában, Nyugat-Európában a 2000 évek elején jelent meg, Magyarországon 2013-ban találták meg először. Amerikában már jelentős károkat okoz a gyümölcsösökben, a zöldségtermesztésben. Nagyon sok a gazdanövénye, várható, hogy nálunk is gondot fog okozni, akárcsak a zöld vándorpoloska. A védekezni ellene nem lehet vegyszermentesen, hasznos élő szervezetekkel, mivel nálunk ilyenek nincsenek. Ott, ahol elszaporodott, nem tudták az ökológiai növényvédelmet folytatni, mivel kénytelenek voltak vegyszereket használni ellene.

7 sz. kép

Szlovákiában a poloskák ellen engedélyezett a sárgarépára, a petrezselyemre és a paszternákra a Decis EW 50, Decis Protech, Delta EW. Ugyanaz a hatóanyaga a Scattónak, ezt a dísznövényekre engedélyezték. A Vaztak 10 EC-t a poloskák ellen csak a lucernában lehet használni. Engedélyezték még a Mospilan 20 SP-t a napraforgóra, az Eribeát a lucernára. Ezek közül a szerek közül használhatjuk azokat, amelyek a védendő növényre, a zöldségfélére engedélyezettek valamilyen más kártevőre. Aki köteles nyilvántartást vezetni a vegyszerhasználatról, a károkozó rovatba nem írhatja a poloskát, csak azt a kártevőt, amelyikre a szer hivatalosan engedélyezett. Fontos a növényzet állandó figyelése, mivel lárva állapotban a legérzékenyebbek, minél kisebbek, a vegyszerek annál hatásosabbak.

Sajnos, mint minden új, behurcolt kártevő, ezek is nagy kihívást jelentenek a termesztőknek. Érdemes figyelni a külföldi szakirodalmat, ott hogyan, milyen módszereket alkalmaznak ellenük (főleg Magyarországra érdemes figyelni, ott a mezőgazdaság jelentősebb része a nemzetgazdaságnak, mint nálunk.)

(Az ázsiai márványospoloskáról szóló rész a nemrég, fiatalon elhunyt Dr. Vétek Gábor, a budapesti Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék dolgozójának Növényorvosi lapban megjelent cikke alapján készült.)

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda októberi száma

Az őszi kerti teendők összefoglalója mellett a Jó Gazda októberi száma részletesen ismerteti a rebarbara őszi szaporításának …