Mikroorganizmusok szerepe a növények tápanyagellátásában

A talajélet törvényszerűségeinek és működési elveinek megismerése révén lehetővé válik a talajban zajló mikrobiológiai folyamatok céltudatos és meghatározott irányba tartó szabályozása. Ennek eredményeként fenntartható és javítható a talaj termőképessége. A termőképesség javításának kérdésében a elsősorban a légköri nitrogént megkötő, illetve a talaj ásványianyag-tartalmának egyes elemeit felvehető formába átalakító mikroorganizmusok alkalmazás kerül előtérbe, s ez által a növények tápanyagellátásában egyes műtrágyák helyettesítésére szolgálhat.

A talajéletet befolyásoló mikrobiológiai hatások kutatásában és fejlesztésében az utóbbi években komoly figyelmet fordítanak az egyes növényfajok gyökérzónájának vizsgálatára, amelynek eredményeit a növények optimális tápanyagellátásának szabályozásában tudják kihasználni. Ezek a kutatások ráadásul jelentős segítséget nyújtanak a növénytermelésben résztvevő mikroorganizmusoknak megismeréséhez, pl. a légköri nitrogént megkötő baktériumok, vagy az egyéb enzimeket, növekedési fitohormonokat fehérjéket, aminosavakat és poliszacharidokat előállító baktériumok vizsgálatához.

A légköri nitrogént megkötő baktériumok közül két fajta baktériumnak van komolyabb jelentősége – a szimbiotikus és aszimbiotikus baktériumoknak.

A szimbiotikus baktériumokat (Rhizobium) általában gyökérgümő baktériumoknak nevezik. Ezek a baktériumok a hüvelyesek (pillangósvirágúak) gyökerein golyvákat hoznak létre, és ezekkel szimbiózisban (együtt) élnek. A gyökérgümő baktériumok a talajból a hajszálgyökereken keresztül jutnak be a gyökerekbe. A gyökérrendszer „fertőzéséhez” oltóanyagra van szükség, amely nagyszámú életképes baktériumot tartalmaz, s amelyet a gyökerek közelébe adagolnak. A talaj oltásakor (inokuláció) szükséges, hogy a preparátumot előbb vízzel hígítsák (400-500 l/ha), majd permetezővel a talaj felszínére juttassák és kombinátorral a vetési mélységbe (6-10 cm) bedolgozzák.

Az aszimbiotikus baktériumok (Azotobakter chroococcum) a levegőben levő nitrogén megkötésében a legjelentősebbek. A talajban szabadon élnek, tehát nincs szükségük gazdanövényre (gyökér), így kötik le a levegő nitrogénjét. Kifejezetten aerób feltételek között képesek fennmaradni, tehát csak a levegős, megfelelően nedves, kellő pH értékű és aprószerkezetű talajokban érzik jól magukat. Energiaforrásként az élő humusz különböző szerves vegyületeit használják ki. Intenzív felszaporodásuk a talajban a szármaradványok beszántása után, szalmával, szalmás istállótrágyával és magasabb cellulóztartalmú komposzttal való trágyázás után következik be.

Az Azobakter különösen fontos tulajdonsága az egyes patogénekkel főleg a Fusariummal, az Alternáriával és a Penicilliummal szembeni antagonizmusa. Mint ismeretes, ezek a patogének különböző gombás fertőzéseket okoznak. Ha azonban a talajban Azoter van, akkor jelentős mértékben elnyomja az említett gombás fertőzések kialakulásának veszélyét. A benne levő Bacilius megaterium a talajból nehezen felvehető foszfort teszi a növények számára hasznosíthatóvá. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

A közvetlen kifizetések feltételei

Az uniós jogrend alapján az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is május közepéig kapnak lehetőséget …