Kiemelt

Csodaszép cserje a csarab

A csarab vagy hanga közkedvelt növényünk. Mivel a virágkötészetben gyakran és szívesen használják, szinte mindenki látta már, ha másként nem, hát szárított virágként, csokorban. Hazája szinte egész Európa, de főként a kelet-nyugati és észak-nyugati vidéket kedveli. Jellegzetes törpecserjés növénytársulatot, úgynevezett fenyéreseket alkot. Délebbi tájakon a hegységekbe húzódik, és csak kisebb …

Bővebben »

Időszerű zöldség

Ebben a hónapban vetjük a legtöbb másodnövényt. A korai zöldségfélék lekerülése után a felszabaduló területek célszerű hasznosítása érdekében ebben az időszakban kerüljenek földbe az egyes fajták magjai, a későbbi vetések ugyanis már nem biztos, hogy beérnek. Ehhez az is kell, hogy az előnövények időben lekerüljenek az ágyásokról, és legyen idő …

Bővebben »

Sertéstartás nyáron

Védekezzünk a hőstressz ellen Meleg nyári napokon különös gonddal kell figyelnünk sertéseink egészségére. A nagytestű, hízott sertés rendkívüli módon érzékeny a túlságosan magas hőmérsékletre. Ennek az az oka, hogy az élőtömeg növekedésével az állat hőleadó képessége romlik, ami összefügg azzal a faji jellegzetességgel, hogy a disznók szíve, tüdeje kicsiny térfogatú, …

Bővebben »

Robotok már a zöldségtermesztésben is

Angliai adatok szerint a kézi munka a mezőgazdasági termelési költségeknek mintegy felét teszi ki, és a kézimunka-igényes ágazatokban – ide tartozik a zöldség-és gyümölcstermesztés is – ma már sok térségben, s nem csak nálunk, hiányzik a munkáskéz, a betakarításkor és a termesztés egyéb szakaszaiban is. A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a folyamat automatizálása csökkenti az általános …

Bővebben »

A sóska

A sóska kissé elhanyagolt, ám annál fontosabb zöldségünk. Erősíti az immunrendszert és vizelethajtó hatása van. Íze kissé savanykás, hatása pedig frissítő. Frissen az igazi, de szedés után a hűtőben tárolva még 1-2 napig eláll. Kiváló leves és főzelék készíthető belőle, de akár salátának is fogyaszthatjuk. A sóska egész Európában őshonos, …

Bővebben »

A burgonya tápanyagigénye

A burgonya víz- és tápanyagigényes növény, a termés mennyiségét az időjárás hatása és a rendelkezésre álló tápanyagok mennyisége befolyásolja a legnagyobb mértékben. Tápanyag-reakciója magas, a felvehető tápanyagokat a burgonya nagymértékű szárazanyag- beépüléséhez kell igazítani. Ezért célszerű főleg a nitrogén és a kálium tekintetében a megosztott kijuttatás, amely kielégítő alaptrágyázás mellett …

Bővebben »

Zöldség-metamorfózis

Kétségtelen, hogy a címben jelzett átalakulás kissé erősnek tűnik az alábbi esetre, hiszen tényleges metamorfózis helyett valójában csak átnevezés történt, de valljuk be, pár évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, hogy egyszer szlovákiai eredetűre hamisítják majd a lengyel zöldségeket. Bár a hazai zöldségtermesztés helyzetéből  és teljesítőképességéből kiindulva nem is tűnik olyan abszurdnak ez …

Bővebben »

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma!

A Jó Gazda júniusi számában a nyárelő kerti tennivalóinak összefoglalója keretében a nagyméretű terméseket hozó ölesbab termesztésének feltételeivel, valamint a paradicsom fürtritkításának és a termőegyensúly fenntartásának alapelveivel ismerkedhetnek az olvasók. A nyári csapadékpótlás időszerű kérdéseinek kezelésére új ismeretek alapján kidolgozott vízmegkötő anyagot is bemutat a lap, amellyel a növények nedvesség …

Bővebben »

Kölcsönösen előnyös és nem ajánlott növénytársítások

A kertben lehetőleg úgy tervezzük az egyes növényfajták telepítését, hogy ezek által egymás számára kedvező kölcsönhatást biztosítsunk.  Ilyen társítások például: a hagyma és a sárgarépa, amelyek kölcsönösen riasztják egymás kártevőit: a hagyma- és a sárgarépalegyet. A paradicsom és az uborka mellé ültessünk fokhagymát, így kevesebb esélyt adunk a gombás betegségek kialakulásának. …

Bővebben »

Egy kártékony molylepke, a kéregmoly

Az emberek többsége, ha meghallja a moly szót, a kamrában, spájzban röpködő készletmolyra gondol. A kertészkedők, gyümölcstermesztők pedig a gyümölcsök férgességét okozó gyümölcsmolyokra. A molyok a lepkék rendjébe, mint alrend vannak besorolva. Igencsak népes csoportról van szó, nálunk több mint 2200 fajuk él, amelyek 59 családot alkotnak. Növényvédelmi szempontból 17 …

Bővebben »