Készülünk az akácra

Méhészeti szempontból a május a legszebb hónap. A méhest és környékét csodálatos illat lengi be, mert ilyenkor virágzik a legtöbb mézelő növényünk, a méhek szorgalmasan hordják a nektárt és a virágport. A dolgozók serénykednek, pótolniuk kell a szeszélyes április okozta kiesést is.

  A méhésznek is májusban van a legtöbb feladata: anyákat nevel, készíti a kölyökcsaládokat és úgy próbálja irányítani a termelő kaptárakban a méhek korösszetételét és életét, hogy az április derekán lezajlott generációváltás után a családok már a májusi akácvirágzásra csúcson legyenek. Ez csak alapos szakismeretet igénylő, folyamatos és időben elvégzett bővítéssel, erőnlét-kiegyenlítéssel érhető el. Minden méhésznek vannak jelzőfái. Felénk azt tartják, hogy négy héttel a vadcseresznye virágba borulása után virágzik az akác is.

Ha az akác virágbimbós fürtje eléri a 3 centimétert, akkor már csak mintegy 2 hét van hátra az akác virágzásáig. Ilyenkor kell feltenni az anyarácsokat, vagy más módszerrel korlátozni az anya mozgásterét és petézését, hogy a dajkaméheknek az akác virágzása idején már ne kaptáron belüli feladatokat kelljen teljesíteniük, hanem ők is gyűjtögessenek. Az egyszerűnek hangzó feladatot úgy kell kivitelezni, hogy átmenetileg minimalizálva legyen az anya petézési tere, ám a dajkaméhek ne váljanak dologtalanokká, ellenkező esetben unatkozni kezdenek és rajzáson törik a fejüket. Ezzel a technikával lényegesen jobb pergetési eredmény érhető el akácból.

Repce után, akác előtt a méhek hajlamosak megrajozni, ezért kölyökcsaládok, műrajok készítésével elejét vehetjük a családok ilyen gyengülésének. A rajzásgátlásnak, -fékezésnek több technikája van, ennek ellenére a legtapasztaltabbaknál is előfordul, hogy a méhek mégis kirepülnek. Jobb esetben sikerül befogni őket, de mézet már az adott évben aligha vehetünk el tőlük. Búslakodni azonban mégsem kell, mert a család jó eséllyel a következő szezonra erős termelő családdá fejlődik. Sőt, egyesek azt tartják, hogy a rajokból fejlődött családok a következő évben sokkal életrevalóbbak, jobb és erőteljesebb a kibontakozásuk, mint a méhész által készített családoknak.

Az utóbbi években gyakran előfordul, hogy akácvirágzás kezdetén még javában virít a repce. Ez jelentősen megnehezíti a fajtaméz termelők helyzetét. Nekik ajánlatos beiktatni a repcepergetés után az első akáchordásos napon egy tisztító pergetést. Ennek eredményeként a következőkben nagy tisztaságú, tetszetős akácmézet kapnak. A továbbiakban csak érett mézet szabad elvenni a méhektől, amikor a mézes keret legalább hétharmada fedett.

Az akác ugyan mindössze 10-12, dombos vidékeken 12-15 napig virágzik, de bőséges nektárforrás lehet, ha nem fagyott el és a hordás idején nem szeles, hűvös az időjárás. A virágzás első napjaiban a gyenge csapadék nem árt, ellenkezőleg, a langyos, futó eső serkenti a nektártermelést. Viszont az erős, viharos eső már káros lehet. Az akác mézeléséhez legalább 17 ^oC fok kell. Szélcsendes napon, ha a meleg éjjelt meleg, 25 ^oC körüli nappal követi, mézel a legjobban. A 30 ^oC fok feletti hőséget csak megfelelő levegő-páratartalom esetén viseli el, a száraz meleg a virágokat perzseli. Ideális körülmények között egy erős család akár napi 8-10 kiló nektárt is gyűjthet. A méhek a virágzás első napjaiban, a kemény, rugalmas virágokon csak viszonylag kevés nektárt gyűjtenek, a legjobb hordás a kissé puhuló virágokon, a sziromhullás kezdetén van.

Az akácméz gyenge zamatú, halványsárga színű, áttetsző. Rudolf Moravčík, a szenckirályfai méhészskanzen nyugalmazott igazgatója szerint az akácméz íze és kedvező cukorösszetétele miatt a legalkalmasabb mézfajta arra, hogy például gyermekekkel megkedveltessük a mézfogyasztást. Mivel a tiszta akácméz sokáig folyékony marad és csak később kristályosodik, ezért a fogyasztók minden más fajtánál többre becsülik.

Gágyor Alíz