Gyógyító kaptárlevegő

A méhek nemcsak mézet, virágport, pergát, pempőt, propoliszt stb. készítenek, hanem értékes kaptárlevegőt is, melynek gyógyhatását ma már számos tanulmány igazolja. A méhészek szinte egész idényben „ingyen” élvezhetik a kaptárlevegő áldásos hatását, hiszen ha méhészkocsiban dolgoznak, méhesházban tartózkodnak, vagy csak kaptárakat bontanak, a méhek fölé hajolva hosszabb-rövidebb ideig belélegzik a méhlakás gyógyító levegőjét.

Első hallásra talán hihetetlennek tűnik, hogy a kaptárban a 90%-os páratartalom és a 35 fokos hőmérséklet ellenére nem szaporodnak el a gombák, vírusok, káros mikroorganizmusok. Bár a szorgalmas méhek ki-be járnak otthonukból, nektárt, virágport gyűjtenek és dolgoznak fel mézzé, méhkenyérré, pempővé, s közben nevelik a következő méhgenerációt, a kaptár levegője olyan steril, akár a műtőé. Ez derült ki a kaptárlevegő témáját sok szempontból körbejáró nemzetközi konferencia előadásaiból is, amelyet Dr. Stefan Stangaciu román orvos, aktív méhész és gyakorló apiterapeuta szervezett. (A kétnapos szakmai rendezvény előadásai egyebek között angol, német és spanyol nyelven is visszakereshetők a világhálón.) A teljesen higiénikus környezet a propolisznak köszönhető, amely nagyon erős fertőtlenítőként és ragasztóként funkcionál. (A propolisz jótékony hatásairól a Jó Gazda 2022 januári számában írtunk).

Az apiterápis gyógyközpontok kontinensünkön főként Oroszországban és Ukrajnában terjedtek el, de mintegy másfél évtizede már Nyugat-Európában is épülnek olyan méhesházak, ahol lehetőség van kaptárlevegő inhalálására, sőt, az a humán gyógyászat szerves részévé vált. Németországban egyes légzőszervi diagnózisokra a kezelőorvos írja fel a kezelési eljárást. A méhkaptár levegőjének közvetlen belélegzése (inhalációs maszkkal vagy anélkül) jelentős javulást eredményezett a légutak heveny és idült betegségeinél (pl. hörgőgyulladás, asztma, dohánytüdő), kruppos köhögésnél, de javasolják még szív- és keringési betegségeknél, allergiák és immunrendszeri betegségeknél is. Mivel a kaptárlevegő mikroszkopikus méretben mézet, virágport propoliszt, méhpempőt és méhmérget is tartalmaz, ezek az anyagok belélegezve különösen alkalmasak az elhúzódó post-Covid, a légszomj, a nehéz légzés kezelésében is.

A kaptárlevegőn túl a méhek szárnyai által keltett mikrorezgések is előidézik, serkentik a gyógyulást. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy az ember biorezgés-szükséglete 7,38 hertz. Ennyi nélkülözhetetlen ahhoz, hogy immunrendszere megfelelően védje a vírusokkal, baktériumokkal és az élősködőkkel szemben. Ha alacsonyabb, akkor a szervezet öngyógyulási folyamata nehezebben indul el. A méhek viszont 150-300 hertzes biorezgést bocsátanak ki, energizálva ezzel az apiházban tartózkodó személyt. Ezért is ajánlják a méhesházban tartózkodást kiégési szindrómában, álmatlanságban, kóros fáradságban szenvedőknek. De Iveta Krajniaková elismert szlovák apiterapeuta autista gyermeknél is figyelemre méltó eredményeket ért el.

Aki méhesházat szeretne, annak a beruházás előtt ajánlatos elmélyedni a témában. Az építményt kizárólag fából készítik, a bútoriparban alkalmazott OSB-lapok felhasználása szigorúan tilos! A házban – méretétől függően – általában 2–12 belső kezelésű kaptár található, miközben a méhek a terápia idején nem kerülhetnek a beltérbe a többrétegű szúnyoghálónak köszönhetően. Ha fekvőalkalmatosságon is gondolkodunk, akkor annak a kaptárak felett, esetleg mellett kell lennie, és nem a kaptárakon. Ahhoz, hogy a méhek kifejthessék gyógyító hatásukat, a családoknak erőseknek és egészségeseknek kell lenniük. Az apiház működtetése szakismeretet és tudást igényel, hiszen a méhek is „kifáradnak”, a méhészek rémálma az atka, amit kizárólag vegyszermentes eljárással szabad irtani. Az apiházak általában áprilistól őszig üzemelnek, télen házi propoliszinhalátort használhatnak a betegek.

Gágyor Alíz