Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Meszezés a kertben
A zöldségfélék jelentős részének általában magas az igénye a mésszel szemben, ugyanakkor az intenzív öntözés következtében a kalcium gyakran kimosódik a talajból. A mész kimosódását a tápanyagpótlásra használt kálisók kloridjai is segítik. Annak érdekében, hogy pótoljuk a talajban hiányzó kalciumot, a talajt meszezni kell, ami egyúttal kedvezőbbé teszi a talaj kémhatását is. A meszezés szükségességét elsősorban agrokémiai talajelemzéssel lehet legjobban megállapítani, intenzív kertészkedés esetén a kertet általában minden negyedik évben ajánlott meszezni.
A savanyú talajokon (5,5-ig terjedő pH-érték) 10 négyzetméterenként 2–3 kg őrölt mészkövet, a kötöttebb talajokon 1–1,5 kg égetett meszet juttatunk ki. A gyengén savanyú talajok (5,5-6,5 pH) 1–2 kg őrölt mészkövet, a kötöttebb talajokra 0,5–1 kg égetett meszet adagolunk.
Ha a talaj karbonátokat tartalmaz (ecettel leöntve pezseg), vagy ha lúgos kémhatású (7,2 fölötti pH-érték), nem szükséges a meszezés.
A gyökérzöldségek és a hüvelyesek szeretik, ha elegendő mész van a talajban. Mindkettő alá azonban az előző esztendőben kell a kalciumot kijuttatni. Igen célszerű a káposztafélék alá való meszezés. A savanyúbb talajokon a meszezés jó hatással van a zellerre, a fokhagymára, vöröshagymára, paprikára, spenótra és az uborkára, de azt legalább 4-6 héttel az ültetés vagy vetés előtt kell végezni. A fejes saláta, a paradicsom, a retek és a sárgarépa alá azonban nem kell meszezni, mert ezek a kalciumra többnyire nem reagálnak érzékenyen.
Kalcium a talajban
A növények tápanyagellátásában az alapvető tápanyagok (N, P, K) mellett kiemelt szerepe van a kalciumnak, amelyet elsősorban a növények levelei tartalmaznak nagy mennyiségben, egyes fajok sejtjeiben finom eloszlásban kalcium-oxalát formában található meg. Növényélettani szerepe a káliuméval ellentétes.
A kalcium kapcsolatban áll a fehérjeszintézissel, mivel fokozza a nitrogén felvételét, és aktivizál egyes enzimrendszereket. A zavartalan anyagcsere-forgalom csak elegendő kalcium mellett lehetséges, különben elhalnak a szállítószövetek hámsejtjei, a növény anyagcsere-folyamatai megakadnak. A kalciumban szegény talajok meszezésekor szembetűnő a gyökér aktivizálódása és a termésnövekedés. A Ca általában a növény idősebb szöveteiben fordul elő. A növények a káliumhoz hasonlóan ion (Ca2+) formájában veszik fel.
Kalcium-hiány esetén a növény csúcsrügyének fejlődése elmarad. Hiánya más növényeknél a szárba indulást gátolja, nem fejlődnek új levelek, a meglévők csúcsai elszíntelenednek, az új levelek már kibontakozásuk közben színtelenek, majd elpusztulnak. A gyökérzet nyálkásodik, majd elhal.
A talaj kalciumforrásait azok az ásványok és kőzetek alkotják, amelyekből a talaj keletkezett, tehát a dolomit, a kalcit, az apatit stb. A Ca könnyen kilúgozódik, mert a CO2-t tartalmazó víz átszűrődve a talajon feloldja a Ca-sókat, s így még a mészkőből képződött talajok is lehetnek felső rétegükben kalcium-hiányosak. A Ca felvevő képességét befolyásolja a talajban jelenlevő kalcium-mennyiség, az adszorpciós telítettség foka, a talajkolloid típusa és a kiegészítő ionok természete. (Forrás: Kertünk trágyázása)
