Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Képzeljük el, hogy a szőlőben, amelyet hosszú évek során időt, munkát és pénzt nem kímélve alakítottunk ki – hirtelen, néhány szezonon belül megjelenik egy betegség, amely elpusztíthatja az összes termést, és ezzel minden eddigi erőfeszítésünket tönkreteheti. A szőlő aranyszínű sárgasága (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) egy ilyen veszélyt jelent. Ez egy karanténbetegség, amely gyorsan terjed az összes szőlőtermő területen, és elképzelhetetlen, helyrehozhatatlan károkat okoz.
A szlovákiai szőlőtermesztők napjainkban komoly veszéllyel néznek szembe. A szőlő aranyszínű sárgasága olyan karantén kártevő, amely nem ismeri a határokat a nagy szőlőültetvények és a kiskertek között. Elég egyetlen fertőzött bokor, amelyet időben nem semmisítenek meg, és a betegség az egész környező területre átterjedhet.
Ezért felhívjuk minden egyes szőlőtermesztő figyelmét – akár több száz hektáron gazdálkodik, akár csak egyetlen tőkét nevel az udvaron, hogy
– Legyenek felelősségteljesek. Gondosan vizsgálják meg (ellenőrizzék) a szőlőtőkéket, és figyeljenek a betegség tüneteire (a levelek sárgulása vagy vörösödése, éretlen hajtások, összezsugorodott fürtök).
– Ne késlekedjenek a beteg tőkék megsemmisítésével. A fertőzött szőlőtőkéket nem lehet gyógyítani! Az egyetlen megoldás az eltávolításuk és elégetésük.
– Ne keressenek kifogásokat. Már egyetlen bokor is a fertőzés forrása lehet, és veszélyeztetheti szomszédjai és az egész szőlőtermelő közösségek munkáját.
– Működjenek együtt. Jelentsék a fertőzés gyanúját a KMEMI-nek (ÚKSÚP – ochrana@uksup.sk). Kövessék a fertőzést hordozó vektor – az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) – elleni monitorozási és kezelési utasításokat.
Ne feledjék
- Az intézkedések figyelmen kívül hagyása veszélyezteti a szlovákiai szőlőtermesztők termését, jövedelmét és hagyományait.
- A karantént csak a betegség előfordulása nélküli 3. év után oldják fel – addig mindenkinek felelősséggel kell hozzájárulnunk a szőlőültetvények védelméhez.
– Ami ma „egy kis problémának tűnik egy kertben”, az holnap az egész régió szőlőültetvényeit tönkreteheti.
Védjük meg közösen a szőlőtermesztést!
Ne feledjük! Minden egyes kitépett és elégetett beteg bokor egy lépés a szőlőültetvények, a termés és a jövő generációi számára ápolt örökségünk megmentése felé.
A fertőzés jelenlegi elterjedtsége Szlovákiában
A 2025. szeptember 1-i hivatalos adatok szerint a fertőzéssel az alábbi térségek erősen érintettek
- Érsekújvár (Nové Zámky – 2021 óta)
- Alsóhunkóc (Choňkovce – Sobrancei járás – 2024 óta)
- Kürt (Strekov – Érsekújvári járás – 2024 óta)
- Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom – Galántai járás – 2024 óta)
- Vajkmártonfalva (Lučnica nad Žitavou – Nyitrai járás – új fertőzés 2025-ben)
- Udvard (Dvory nad Žitavou – Érsekújvári járás – új fertőzés 2025-ben)
- Kisölved (Malé Ludince – Lévai járás – új fertőzés 2025-ben)
- Kistapolcsány (Topoľčianky – Aranyosmaróti járás – új fertőzés 2025-ben)
- Tiba (Tibava – Sobrancei járás – új fertőzés 2025-ben)
- Alsópél (Dolný Pial – Lévai járás – új fertőzés 2025-ben)
Ezek a fertőzött területek a gyors terjedés bizonyítékai, és nagy kockázatot jelentenek az egyes borvidékekre.
Mi a szőlő aranyszínű sárgulása?
A betegséget a fitoplazma, egy baktériumokkal rokon mikroorganizmus okozza, amely megtámadja a növények háncsszövetét (ez a cukoroldatok fő „szálítója”). A betegség hordozója az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) – egy apró rovar, amely képes a fertőzést a beteg növényről az egészséges növényre átvinni. A kórokozót az Európai Unió karantén kártevőként tartja számon, ami azt jelenti, hogy előfordulása esetén szigorú óvintézkedéseket kell tenni.
A betegség tünetei
A legjellemzőbb tünetek nyáron (júliusban – augusztusban) észlelhetők, és a következőkben nyilvánulnak meg:
– a fehérszőlő-fajtáknál a levelek sárgulása, a kék fajtáknál a levelek kipirosodása,
– a levelek göndörödése, törékenysége és nekrotikus foltok kialakulása,
– nem beérett fás hajtások,
– fekete pontok a hajtások felületén,
– összezsugorodott fürtök, amelyekben a bogyók alacsony cukortartalommal és magasabb savtartalommal rendelkeznek.
A fertőzés nem terjed egyöntetűen – néha csak a szőlőtőkék egyes részein, néha az egész szőlőültetvényen. A legjellemzőbb tünetekről a Jó Gazda idei augusztusi számában már közöltünk képes ismertetőt.
Hogyan védekezhetünk – javasolt intézkedések a szőlőtermesztőknek
Minden szőlőtermesztő, a szőlőültetvény méretétől vagy a művelési módtól függetlenül, köteles:
- ellenőrizni a szőlőültetvényét és keresni a betegség tüneteit,
- azonnal jelenteni a fertőzés tüneteinek gyanúját a KMEMI-nek (ÚKSÚP – ochrana@uksup.sk).
- azonnal eltávolítani és elégetni a fertőzött szőlőtőkéket, beleértve a gyökereket is,
- sárga ragadós lapokkal ellenőrizni az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) vektorának (betegséghordozójának) előfordulását,
- az ÚKSÚP előrejelzései alapján permetezni a vektor ellen (legalább évente 2 alkalommal),
- a kivágás után elégetni a fertőzött szőlőmaradványokat, és nem komposztálni azokat (!),
- új szőlőtőkék telepítésekor csak minősített ültetési anyagot használni.
Miért fontos azonnal cselekedni?
A betegség nem gyógyítható – az érintett szőlőtőkét meg kell semmisíteni. A megkésett reakciók a szőlőültetvények pusztulásához és nagy gazdasági veszteségekhez vezethetnek. Az intézkedések figyelmen kívül hagyása nemcsak az egyénekre, hanem az egész régióra nézve is komoly következményekkel járhat.
Karanténintézkedések
- Az intézkedések Szlovákia összes szőlőtermő vidékére vonatkoznak, beleértve a települések beltéri területeit és a kis ültetvényeket is.
- A karantént 3 év elteltével oldják fel, ha ez idő alatt nem állapítanak és erősítenek meg új fertőzést.
- Ha a termelő nem hajtja végre az intézkedéseket, az ÚKSÚP elrendelheti azok végrehajtását az ő költségére.
Az intézkedések gyakorlati ütemterve
Március – április szőlőtőkék metszése, a maradványok elégetése, eszközök fertőtlenítése, minősített szaporítóanyag telepítése, tavaszi permetezés
Május – július kabócák monitorozása, kötelező permetezés, az állomány ellenőrzése, a beteg tőkék eltávolítása,
Augusztus a beteg tőkék eltávolítása, a legjellemzőbb tünetek előfordulása
Szeptember – október a beteg tőkék eltávolítása, a maradványok elégetése, őszi lemosó permetezés
November záróellenőrzés, a szezon értékelése, beteg tőkék irtása, egészséges szaporító anyag rendelése
Hogyan kell eljárni?
- A fertőzés tüneteinek felismerése és bejelentése. Minden gyanús tőkét meg kell jelölni és dokumentálni kell. Az esetet jelenteni kell az ÚKSÚP-nak (ochrana@uksup.sk)
- A beteg tőke teljes eltávolítása. Az érintett szőlőtőkét a teljes gyökérrendszerével együtt kell kivágni. Ha nem lehetséges az összes gyökér azonnali eltávolítása, a maradványokat ismételten meg kell semmisíteni (mechanikusan, gyomirtó szerekkel vagy biotechnológiával). A tőke szármaradványát nem szabad meghagyni – a szőlő ismét beteg hajtásokat növeszthet.
- Az eltávolított anyag megsemmisítése. A leghatékonyabb módszer a közvetlen égetés a terepen vagy a kijelölt helyen, az önkormányzat előírásainak megfelelően. A szőlőmaradványokat tilos komposztálni vagy hulladéklerakóba vinni! Az égetést előzetesen be kell jelenteni a tűzoltóságnak (tel. 150).
- Eszközök alapos fertőtlenítése. A használt eszközöket (olló, fűrész stb.) alaposan fertőtleníteni kell.
Biológiai védelem – vektorkezelés*
- rügyezés előtt – lemosó permetezés PlanTonic-kal (Vektafid),
- április, május – lárvák (L1-L3 stádium) elleni kezelés – Capsanem (fonálférgek) vagy Bora (rovarokat támadó gomba)
- június, augusztus – kifejlett rovarok elleni kezelés**
táblázat
kezelés készítmény a kijuttatás időpontja
alapos lemosó permetezés PlanTonic Kocide-val kombinálva október és március
lemosó permetezés PlanTonic (Vektafid) Borával rügyezés előtt
lárvák (L1-L4 stádium) ellen Capsanem (fonálférgek) április, május
lárvák (L1-L4 stádium) ellen Bora (rovarokat támadó gomba) május
– alternatíva
Imágók ellen** Spintor június, augusztus
* A „vektorkezelés” olyan beavatkozásra utal, amely megszünteti vagy korlátozza a káros organizmus (például fitoplazma) terjedését a hordozóján, azaz a vektoron keresztül.
** Imágó – egy kifejlett rovar, amely elérte fejlődésének utolsó szakaszát, amikor a rovar teljesen kifejlett és szaporodásra képes.
- Mi a „vektor”?
A vektor egy élő szervezet, amely egy kórokozót (vírust, baktériumot, fitoplazmát, parazitát) juttat el egy fertőzött gazdaszervezetből egy egészséges gazdaszervezetbe. Magát a betegséget nem okozza – nem kórokozó. Ugyanakkor a betegség hordozója – nélküle a kórokozó lassabban vagy egyáltalán nem terjedne. Leggyakrabban ezek rovarok (kabócák, levéltetvek, szúnyogok, kullancsok), de a vektor lehet egy más élőlény is. A szőlő aranyszínű sárgasága esetében a vektor egy olyan szervezet, amely a betegséget egy beteg növényről egy egészséges növényre viszi át. Konkrétan az amerikai szőlőkabócáról (Scaphoideus titanus) van szó – ami egy apró barna/sárgás rovar a kabócafélék családjából. Vektor nélkül a betegség csak fertőzött növényi szaporítóanyagon keresztül terjedne.
- Hogyan működik?
A kabóca a szőlő nedvével táplálkozik. Ha fertőzött növény nedvéből iszik, a fitoplazma bejut a szervezetébe. Amikor ezt követően egy egészséges növényen táplálkozik, a fitoplazmát annak háncsszövetébe viszi át (a kifejezés magyarázata alább). Bár a kabóca körülbelül 50 méter távolságra képes repülni, egyedeit a szél lényegesen nagyobb távolságokra is elhordja. Ennek köszönhetően a betegség fokozatosan terjed a szőlőültetvényben és a szomszédos ültetvények között is.
- Miért olyan veszélyes a vektor?
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) az aranyszínű sárgaság fertőzés fő vektora Európában – nélküle a betegség sokkal lassabban terjedne (csak szaporítóanyagon keresztül). A rovar kicsi és nem feltűnő, így a termelők gyakran észre sem veszik. Egyetlen fertőzött kabóca több szőlőtőkét is képes megfertőzni.
- Mi a háncsszövet?
A háncsszövet a növények olyan vezetőképes szövete, amely a tápanyagok, különösen az asszimilátumok (főként cukrok – szacharóz) szállítására szolgál a levelekből (ahol fotoszintézis során keletkeznek) a növény más részeibe – gyökerekbe, termésekbe, magokba és hajtásokba.
Ezeket a cukrokat a háncsszövet a növény minden olyan részébe elszállítja, ahol szükség van rájuk a növekedéshez és fejlődéshez. A háncsszövetben a szállítás kétirányú – a tápanyagok a növény igényei szerint fel-le áramolhatnak. Ha a háncs megsérül, a növény „éhezik”, még akkor is, ha zöldek a levelei és elegendő fényhez jut. A szőlő aranyszínű sárgasága esetén a fitoplazma megtelepszik a háncsszövetben, megzavarja a tápanyagok áramlását, és a levelek sárgulását, kipirosodását és a tőkék pusztulását okozza.
- Vírus-e a fitoplazma?
A fitoplazma (pl. a szőlő aranyszínű sárgaságának kórokozója) a baktériumok közé tartozik (Mollicutes osztály). Ez egy egysejtű prokarióta élőlény, amelynek nincs sejtfala, csak membránja van, DNS-t tartalmaz, és képes önmagát szaporítani (sejtosztódással).
A növények háncsszövetében (flémájában) él, és vektorok (pl. a Scaphoideus titanus – amerikai szőlőkabóca) terjesztik. Ezért a szőlő aranyszínű sárgaságát karantén bakteriális betegségnek, nem pedig vírusosnak nevezik.
A szőlő aranyszínű sárgasága a szlovák szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb jelenlegi veszélye. Az egyetlen hatékony védelem minden termelő számára – a nagyvállalkozóktól az egyetlen szőlőtőkével rendelkező kertészekig – a felelősségteljes hozzáállása. Csak közös erőfeszítésekkel, következetes védekezéssel, a vektorok monitorozásával és a karanténintézkedések betartásával akadályozhatjuk meg a további terjedést, és védhetjük meg szőlőültetvényeinket, ezzel együtt a szlovákiai borászat jövőjét. Egyetlen termelő tétlensége veszélyeztetheti egy egész régió munkáját. A sikeres védekezés kulcsa mindannyiunk felelősségteljes hozzáállásában rejlik. (www.biotomal.sk)
