1. Szép szántás

Agrotechnikai növényvédelem

Az élelmiszerláncban a növénytermesztés a legfontosabb tényező. Növénytermesztés nélkül nincs élelmiszer. Tengerben tenyésztett algával egyelőre az emberiség élelmiszerproblémáját még nem sikerült, és egy darabig nem fog sikerülni megoldani (már a tengerek is annyira szennyezettek). A mezőgazdaságot a környezet legnagyobb szennyezőjének kiáltják ki, pedig egy darabig még nélkülözhetetlen lesz. Ez azonban nem menti fel a termelőket az alól, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a környezet védelme érdekében. De ugyanekkora a felelőssége a fogyasztóknak is, akik nem akarják megfizetni az élelmiszerek valódi árát.

A vegyszer nélküli növényvédelem egyik fontos módja a helyes agrotechnika. Azt azonban tudni kell, hogy ez több pénzbe kerül, mint a vegyszeres kezelések.

A talaj-előkészítésnek szántással kellene kezdődni. Jelenleg a minimális, szántás nélküli talajművelést alkalmazzák sokan. Ez az olcsóbb, de növényvédelmi szempontból a rosszabbik módszer. Szántással a talajba forgatott növénymaradványok elkorhadnak, így a rajtuk lévő kórokozók, kártevők elpusztulnak. A feltétel azonban a jó szántás (1. sz. kép), amikor a szármaradványokból nem marad a talajfelszínen szinte semmi (2. sz. kép). A kukoricamoly ellen is az egyik hatásos módszer, ha a növényi szárat (kórót) a lehető legkisebb darabokra zúzzuk és jó mélyre leszántjuk, így nem tud benne a lárva áttelelni. (3. 4. sz. kép).

1. Szép szántás
2. Rossz szántás
3. Kukoricaszár-felszínen
4. Áttelelő-molylárva

A gyomirtás egyik nagyon jó módja a talaj felső sekély rétegének gyakori mozgatása. Vetés előtt ezt mindenképpen meg kell tenni, a kikelt és csírázásban levő gyomokat így kiirtjuk. A nagyon elgyomosodott területeket is így lehet tisztítani. A felső rétegben levő gyommagvak gyorsan csíráznak, minél gyakrabban végzünk sekély művelést, annál többet pusztítunk el belőlük. Sőt az évelő gyomokat is tudjuk így irtani, a gyakori műveléssel „kifullasztjuk”.

Nagyon fontos tényező a vetőmag. Aki saját vetőmagot használ, figyeljen oda annak a tisztaságára, ne tartalmazzon gyom magvakat, és mentes legyen a kórokozóktól. Fontos a fajtaválasztás is. Az egyes fajták között nagyon nagy különbség van a betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességben. Igen hasznos kipróbálni kis területen több fajtát, így mindenki meggyőződhet arról, hogy az ő körülményei között melyik fajta a legmegfelelőbb.

Kelés után, minél hamarább fontos irtani azokat a gyomokat, amelyek a vetett növénnyel együtt keltek ki. Gabonafélékben már szinte elfeledett módszer a fogasolás. A fogasolással nagyon sok apró gyom kiirtható (5. sz. kép), de csak ott lehet fogasolni, ahol szántott talajba vetettek.  A kapásokban minél hamarább el kell végezni a sorközi művelést – sarabolást, a sorban kikelt kis gyomokat töltögetéssel lehet irtani.

5. Gyomok-búzában

A vetőmag nemesítők pontos leírást adnak egy-egy fajta tulajdonságairól, és az ideális termesztési feltételekről. Növényvédelmi szempontból igen fontos betartani az optimális tőszámot. Nagyon gyakori a termelőknél, főleg a zöldségtermesztésben, hogy a magasabb tőszámmal akarnak nagyobb termést elérni. A gyümölcstermesztésben is fontos tényező a szellős korona. Szőlőtermesztésben a zöldválogatás, kacsozás. A gomba- és baktériumos betegségek a nedves, párás környezetet szeretik. Ilyen helyeken tudnak megtelepedni és gyorsan szaporodni. A kiegyensúlyozott trágyázásnak is ez a lényege. Ne használjunk fölöslegesen nagy adag nitrogéntrágyákat egyszerre, mert ezzel a növényzet besűrűsödik, és az ilyen sok vizet tartalmazó, laza növényi szövetek sokkal fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A kiegyensúlyozott tápanyaghasználattal a növények ellenálló képességét segítjük, ezért fontos a kálium, foszfor és a mikroelemek használata.

Az esőztető öntözésnek is sokszor van negatív hatása, ha azt nem megfelelően használjuk. A nagy cseppekben adagolt víz fölveri a talaj apróbb szemcséit, és vele együtt a kórokozókat a növény alsó leveleire. Példa erre a paprika pszeudomónászos betegsége (6., 7. sz. kép). Öntözni a kora reggeli órákban kellene, hogy a növényzet minél hamarább megszáradjon. Ritkábban, és nagy adagokkal kell öntözni, utána pedig ameddig csak lehet, sorközi sekély művelést kell végezni. Ezzel nemcsak a vizet óvjuk a talajban, de a páraképződést is gátoljuk, ezzel pedig a gombabetegségek terjedésének a lehetőségét is csökkentjük a növények között.

6. Pszeudomonasz-paprikán
7. Talajszencsék levélen

Az intenzív termelésben vegyszerek nélkül nem lehet létezni. Még a BIO termesztésben is használnak különböző szereket (főleg réz- és kéntartalmúakat), a cél azonban az, hogy vegyszereket a lehető legkevesebbszer, csak indokolt esetben használjunk.

A jelenlegi termesztési gyakorlatot a spórolási kényszer teremtette meg és tartja fenn. A „Panem et circenses” – kenyeret és cirkuszt- lényegére a rómaiak már az időszámításunk előtt rájöttek. Az élelmiszer árak indokoltra való felemelésére egyetlen ország vezetői még csak gondolni sem mernek. Mindenhol a termelés dotálásával – dotációk- osztásával- tartják fenn az alacsony árakat. A gazdagabb ország többet ad, így ők olcsóbban tudják adni (nem kitermelni!) a termékeiket. Ez a teher nyomja a mi termelőinket, és kényszeríti arra, hogy mindenhol, ahol spórolni lehet, spóroljon, bár ha tudja is, hogy az mennyire helytelen. Beleveti a kukoricát a szántatlan talajba a gyomok közé, majd legyomirtózza (8. sz. kép).

8. Kukoricavetés-gyomba

A kistermelők, akik nem a nagy piacra termelnek, és a megélhetésük nem ettől függ, próbálkozhatnak egészségesebben, a környezetüket kímélőbben gazdálkodni.  Az emberiségnek rá kell döbbenie, hogy az egyik legfontosabb lételem, a táplálék előállítása nem lehet másodlagos, mellékes ágazat. Az első helyre kell kerülnie, mert az emberek egészsége, és a természet tisztasága ezt kívánja meg. Sajnos ameddig a hasunkon, az olcsó, akciós tejen, csirkén, húson stb. akarjuk megspórolni a méregdrága autó árát, addig ez nem, vagy csak nagyon nehezen fog menni.

Megjegyzés:

Aki arra gondol, hogy a traktorok által használt gázolaj is árt a környezetnek, az nézzen fel az égre, és gondoljon arra, vajon egy Budapestről Londonba tartó repülőgép mennyi üzemanyagot használ el. Hány hektárt lehetne ezzel felszántani? A világot az ember felfedezte repülőgép nélkül, Jules Verne Phileas Foggja 80 nap alatt körül is utazta a Földet, de vajon mit fedeztek fel, és hova utaztak el élelem – kenyér- és hús – nélkül?

Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona

 

About jogazda.com

Cikkajánló

SHIELD a Gabonakutató új hibridrepcéje

A Gabonakutató Nonprofit Kft. repce kínálata egy új hibriddel bővült. A SHIELD hibridrepce fő erőssége …