A torma telepítése

A káposztafélék családjába tartozik, a mustár közvetlen rokona a torma. Kelet-Európából származik, elődjét már 3000 éve a görögök is ismerték, a 13-14. századtól pedig már Németországban is említik feljegyzések. A honfoglaló magyarok is ismerték ezt az intenzív illatú növényt, mely jellegzetességét illóolaj-tartalmának köszönheti. Ez az évelő lágyszárú növény jól tűri a hideget, gyökerét egész évben lehet gyűjteni. Érdekesség, hogy régen kizárólag gyógynövényként termesztették.

A csodaszernek is becézett torma évelő növény, de termesztése egyéves kultúrában történik. Hátrahagyott gyökérmaradványai kihajtva rendkívül gyomosítanak, ezért rossz elővetemény, de nem rontja a talajt, jó talajszerkezetet hagy maga után. Jó előveteményei a gabonafélék és a pillangós virágúak, az erősen trágyázott növények, mint amilyen a paprika, a kabakosok, a káposztafélék, a korai burgonya.

Felkészülés az ültetésre

A tormát gyökérdugvánnyal szaporítják. Erre a célra a rizóma alsó végén fejlődő talpgyökerek alkalmasak. A dugványnak való talpgyökereket be lehet gyűjteni az őszi felszedés alkalmával, vagy a tavaszi mélyszántást követően, amelyeket télen a szabadban vagy pincében teleltetnek megfelelő nedvességtartalmú közegben (homok, homokkal kevert perlit, tőzeg). Tavasszal méretre vágják őket. Szaporításra a 25–30 cm hosszú, 5–10 mm átmérőjű, egészséges, egyenes, elágazástól mentes gyökér alkalmas. A dugványvágásnál arra kell ügyelni, hogy annak „feji” és „talpi” része össze ne keveredjen, ezért az egyiket egyenesre, a másikat ferdére vágják. Az átteleltetés végére a dugványokon már szemmel láthatóan is megjelennek a sarjrügyek, melyekből a vegetációs időben nem kívánatos oldalgyökerek képződnek. A sarjrügyek ledörzsölésével az oldalgyökér-képződés mérsékelhető. Ezt durva zsákvászonnal, textillel, jutazsákkal végzik. A dugvány alsó és felső, 2–5 cm-es részét érintetlenül hagyják. A megmaradt rügyekből felül hajtások, alul pedig a talpgyökerek fejlődnek ki.

A dugványt kb. két héttel az ültetés előtt előhajtatják, hogy a gyökér- és hajtásfejődés meginduljon. Az előhajtatás történhet fóliasátor alatt, a szabadban, homokágyba helyezve, vagy veremben. A dugványokat – talppal lefelé – homoktalpra állítják, a közéjük és a tetejükre is bányahomokot terítenek, ezzel elkerülhető a dugványok bepenészedése. Az előhajtatással kapcsolatban a szakemberek véleménye eltérő. Ellenőrizhető ugyan vele a dugványok életképessége, de számos kockázattal járhat: letörhetnek a fiatal, gyenge levélkék, feléli a növény a tartalék tápanyagait, mechanikai sérülések érhetik, károkat okozhat a dugványban az erős napsugárzás, a szél.

Talajelőkészítés

A torma mélyen gyökerező növény, ezért ültetésre a talajt alaposan és mélyen kell megmunkálni. Csak laza, mély termőrétegű talajban lehet szép egyenes és hosszú rizómát nevelni. Ez a kedvező talajállapot 50–60 cm mélységű szántással érhető el. A talajelőkészítés optimális ideje az ősz, de az őszi szántás akkor lehetséges, ha a területen az előző évben nem torma volt, vagy a dugványszedés már ősszel megtörtént. Ellenkező esetben a szántás csak a telepítés évének tavaszán (március vége–április eleje) végezhető el.

Alaptrágyaként 20–60 tonna/ha szerves trágyát, kálium- és foszfortartalmú műtrágyát dolgoznak be a talajba. Az éretlen vagy a telepítés előtt közvetlenül bemunkált istállótrágya hatására a torma gyökere ráncosodhat, felületén barna foltok jelenhetnek meg. Ennek ellenére a kora tavaszi (dugványgyűjtés utáni) kijuttatás a gyakori. Célszerűbb lenne, ha az érett, jól szétrázható, könnyen bomló, földdé érett trágya ősszel kerülne a talajba.

A dugványok ültetése

Az ültetés történhet kézzel és géppel is. Egyre gyakoribb a házi készítésű dugványozó gépek használata, de még mindig a kézi ültetés az elterjedtebb. A tőtávolság 20 és 30 cm között változik. Kézi ültetésnél egy T-alakú ültetővassal (megfelelő tőtávolságra) lyukat készítenek a bakhát közepébe. A lyuk olyan mély, hogy a belehelyezett dugvány 2-3 cm-rel a talaj felszíne alá kerül. A merőlegesen lefelé készített lyukat kissé „kilazítják” és óvatosan belecsúsztatják a dugványt a talpi résszel lefelé. Ültetés után az ültetővassal a dugvány mellé szúrnak, ezzel a gyökérdugványhoz tömörítik a talajt.

Vírus- és baktériumölő

A tormát a C-vitamin felfedezése előtt a skorbut gyógyítására is használták, ami nem véletlen, hiszen 100 grammja 302 milligramm C-vitamint tartalmaz, de a káliumtartalma is magas. Ez utóbbi anyag a veseműködést serkenti. Fő hatóanyaga a nyálkahártya vérellátását is fokozó mustárolaj, de glikozidokat is tartalmaz, ennek köszönheti antibakteriális hatását. Már bizonyított, hogy a frissen lereszelt torma vírus- és baktériumölő hatása tizenkét órán keresztül tart. Csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, légcsőhurut ellen mézzel keverve érdemes fogyasztani. A reszelt torma fogyasztását vese-, illetve húgyúti fertőzések ellen is javasolják.

About jogazda.com

Cikkajánló

SHIELD a Gabonakutató új hibridrepcéje

A Gabonakutató Nonprofit Kft. repce kínálata egy új hibriddel bővült. A SHIELD hibridrepce fő erőssége …