Alapjában véve nem is gondolnánk, hogy a tojóhibrid tyúkok milyen hihetetlen teljesítményre képesek, hiszen a testtömegüknek több mint tízszeresét képesek tojás formájában kitermelni, eközben saját testtömegüket csak egyharmadával növelik. Ezt a teljesítményt csak a tojótyúk igényeit maximálisan kielégítő, magas tápértékű takarmány etetésével érhetjük el.
A gazdaságos tojástermelés alapját a jércenevelés alapozza meg. Az első és legfontosabb lépés a kiválasztott tojó típusú csibéket úgy felnevelni, hogy abból jó szerkezeti szilárdságú, a tojástermelésre érett madarakat kapjunk. Olyan tojótyúkot kell nevelni, amely erős, jól fejlett csontozattal rendelkezik. A jól megválasztott, megfelelően összeállított takarmányozással olyan tojótyúkokat állítunk be a termelésbe, amelyek időben kezdenek el tojni, és a tojástermelést hosszú időn keresztül fenntartják. A jércék takarmányozásának alapja a visszafogott növekedésre és takarmányozásra épül, mivel a hajtatott növekedés és az intenzív takarmányozás felgyorsítja az ivarérést, ami a jércék korai tojástermelését okozza. A túlságosan korán beindult tojástermelés eredményeként a tyúkok hosszú ideig csak apró, nehezen eladható tojásokat tojnak. A nevelés során elkövetett hibák később már nem javíthatók, azokat az állatok egész életük során hordozzák. Ezek a hibák döntően befolyásolhatják a tojástermelés intenzitását, a tojások méretét és ezzel a termelés hatékonyságát. Üzemi szinten a jércenevelő takarmányok összeállításánál a fő cél a növekedés és az ivarérés késleltetése, ezért a tápok alacsonyabb, 15-18 % közötti nyersfehérjét tartalmaznak, ugyanakkor ezek a tápok nem csak fehérjében, hanem aminosav szintekben is szerényebbek.
A tyúkok egy éves koruk körül kezdenek el tojni. Ugyanakkor jellegzetes tulajdonságuk, hogy ha úgy ítélik meg, hogy az ingerküszöbük alá csökkent a nappali, világos órák száma, akkor beszüntetik a tojástermelést (kb. novemberben), és legközelebb február végén kezdik újra. Ezen elsősorban üzemi szinten mesteréges megvilágítással lehet változtatni. Az új tojók általában kevesebb tojást termelnek az első néhány hónapban, majd fokozatosan növelik a tojástermelést, ahogy idősödnek. Általánosságban elmondható, hogy egy egészséges tojó tyúk napi egy tojást képes tojni. A házityúk évente 250 vagy akár több mint 300 tojást képes produkálni, ha naponta elveszik előle a rakott tojást. Ha nem veszik el a tojást, akkor a legtöbb nekiáll a kotlásnak. Bizonyos fajtáknál a kitenyésztésük során azonban már teljesen visszaszorították a kotlási hajlamukat.
A tyúkok megfelelő etetése háztáji feltételek között is fontos, főleg, ha megfelelő méretű, egészséges tojásokat szeretnénk begyűjteni tőlük. Ezek a házi szárnyasok mindenevők, és nem válogatósak – a kertben talált fűtől kezdve a bogarakig, gyümölcsökig és virágokig lényegében bármit felcsípnek, ami megtetszik nekik. Szívesen fogadják a konyhai maradékok nagy részét is. A tészta, a krumpli, a szikkadt kenyér és a babok mind átkerülhetnek az etetőbe, viszont nyers vagy főtt/sült hús ne kerüljön eléjük. A megfelelő tojástermelés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mit is fogyasztanak el. Erre a célra a tojótápok a legalkalmasabbak. A tojástermelés egy nagyon kimerítő folyamat a tyúkok szervezete számára, a tápok pedig éppen az ehhez szükséges tápanyagok pótlását szolgálják. A táphoz némi kukoricát is ajánlott hozzákeverni. (sz)