A tavaszi repce nem a téli fagyok által kiritkult, megkárosodott őszi repce állományának pótlására, utánvetésére ajánlott

Szlovákiában a tavaszi repce vetésterülete csak kis részét teszi ki a repce teljes vetésterületének. A tavaszi repce termesztését elsősorban a csapadékosabb, magasabb tengerszint feletti magasságokban (600 m) levő térségekbe ajánlják. A meleg szárazabb déli területeken főleg a szárazabb időszakokban nagy a kártevők okozta terméskárosítás veszélye, ráadásul a hozamok a szárazság miatt is alacsonyabb szinten maradnak.

A tavaszi repce termesztése Európa középső és nyugati felében nem nagyon elterjedt, mivel alacsonyabb terméshozama miatt a termelők inkább az intenzívebb gondoskodást, de egyúttal magasabb terméshozamokat biztosító őszi vetésű repcét részesítik előnyben. Ennek ellenére itt is van létjogosultsága, főleg olyan időszakokban, amikor a repceterületek jelentős része rosszul telelt át, és ki kell azokat szántani, vagy ha a terménypiacon a növény értékesítési ára hirtelen megugrik, és a termesztők a jó ár miatt még alacsonyabb hozamok mellett is érdemesnek tartják a termesztését.

A termesztés gazdaságosságát kedvezően befolyásolja, hogy az őszi repcével ellentétben hozzávetőlegesen egynegyedével alacsonyabb költségráfordítással termeszthető a kevesebb műtrágya és a kevesebb vegyszeres kezelés miatt. A talajban levő téli csapadéknak köszönhetően jóval biztonságosabb a kelése. Ha a kiszántott őszi repce helyére vetik, akkor kevesebb talajmunkát igényel, egyúttal elkerülhetők az ősszel alkalmazott vegyszerek más növényekkel szembeni várható reziduális utóhatásai.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tavaszi repce nem a téli fagyok által kiritkult, megkárosodott őszi repce állományának pótlására, utánvetésére ajánlott. A két fajta között 4-6 hétnyi fenológiai érésidőbeli különbség van, amely nagyon megnehezíti a hatékony vegyszeres kezelés időzítését az ilyen vegyes állományban. A teljesen kiszántott őszi repce után azonban megfelelő talaj-előkészítés után vethető.

A termesztés sikere nagyban függ az időben elvégzett vetéstől. A tavaszi repcét minél korábban, lehetőleg február végétől április elejéig el kell vetni. A későbbi vetés a kártevők felszaporodása miatt nagy veszélyekkel jár. A vetés sűrűsége hektáronként 60-80 ezres tőszámmal ajánlott, ennek eléréséhez 2,5-3 kg vetőmagra van szükség.

Tápanyagellátás tekintetében a tavaszi repce kevésbé igényes mint az őszi, de rövidebb vegetációs ideje miatt magas műtrágyaadagokat igényel. Nitrogénből 80-120 kg/ha az ajánlott mennyiség, amelynek kétharmadát már a vetés előtt be kell dolgozni a talajba. A fennmaradó részt a növény 20 cm-es magasságában levéltrágya formájában juttatjuk ki az állományba.

A gyomvédelemben kihasználható, hogy a tavaszi repce jobban konkurál egyes gyomfajtákkal szemben, s néhány esetben (főleg a kiszántott és előzőleg már kezelt őszi repce utáni területeken) bizonyos őszi kelésű gyomok ellen a gyomirtós kezelés el is hagyható. Vigyázni kell azonban a tavaszi kelésű gyomokkal, ezek ellen feltétlenül kezelni kell az állományt.

Az állati kártevők közül leginkább az őszi repcéről átrepülő repcefénybogarak veszélyeztetik a tavaszi repce egy hónappal később virágzó állományait. Ezek ellen kontakt hatású készítményekkel lehet védekezni. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Fohász helyett

Az ötven felettiek korosztálya még bizonyára emlékszik Kovács Kati, Add már, uram az esőtcímű slágerére, …